Korábbi cikkeinkben már ismertettük azt, hogy a folyóirat-szerkesztőségek számára milyen weboldalak és adatbázisok tanulmányozását ajánljuk könyvtárosként, ha a szerkesztőség célja a folyóirat hazai és nemzetközi láthatóságának növelése.[1] A DOAJ-ról (Directory of Open Access Journals) azért közlünk egy új cikket, mert az elmúlt hónapokban megújult a DOAJ weboldala, és a – cikk témája szempontjából érdekes – folyóirat-kiválasztási folyamat is módosult.[2]
Címke: DOI
7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap
Beszámoló a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című konferenciáról
November 29-én az MTA Könyvtár és Információs Központ 2. emeleti konferenciatermében rendezték meg a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című eseményt amelyen Lovász Dávid és Milánkovics Róbert képviselték Könyvtárunkat. Az esemény apropóját az képezte, hogy Eugene Garfield 1963. november 30-án publikálta a Science Citation Indexet. A szervezők, a Digitális Bölcsészet folyóirat, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, ennek úgy állítanak emléket, hogy egy évente megtartandó nemzeti tudománymetriai napot alapítanak. Céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan fórumot, ahol az ezzel a témával érintkezésbe kerülő szereplők meg tudják beszélni a közös dolgaikat. — Beszámolónkban az elhangzott előadások tartalmi kivonatát közöljük. A kiemelések olyankor a szerző érdeklődését tükrözik. Tovább »
A THOR Projekt – Adam Farquharnak a THOR Bootcampen elhangzott előadásának ismretetése
Olvasási idő: 4 perc
A MTA Könyvtár és Információs Központ 2017. szeptember 28-29-én egy nagyszabású, rendezvénynek adott otthont. Az Arany János utcában rendezték meg ugyanis az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politika 2014-2020 közötti időszakát meghatározó Horizont 2020{1} részét képező, 2015 júniusa és 2017 novembere között futó, lassan a végéhez közelítő THOR projekt (https://project-thor.eu) bootcamp-sorozatának egyik utolsó állomását.{2} A kétnapos esemény, amelynek fókuszában az állandó azonosítók álltak, jól illeszkedett a THOR filozófiájába,{3} miszerint nem elégedhetnek meg a technikai megoldások létrehozásával, el kell érniük az érintett kutatói közösségeket, könyvtárakat, kiadókat is, mert csak az ő befogadókészségük szavatolhatja egy ilyen kezdeményezés sikerét. Tovább »