A tudomány mint gyógyír a félelemre – Beszélgetés Lente Gáborral

A tudomány, mint gyógyír a félelemre - Beszélgetés Lente Gáborral
Olvasási idő: 3 perc

Kapocs a tudáshoz podcastünk 17. epizódjában egy valódi „reneszánsz ember”, Lente Gábor volt a vendégünk. Vegyész, író, egyetemi professzor, kutató – és mindemellett a tudományos ismeretterjesztés elkötelezett híve. Ebből adódóan az sem lehet meglepő, hogy az epizód témái is igen változatosak: a kémiától a sci-fi-ig, Arany Jánostól a mesterséges intelligenciáig kalandoztunk, sőt még a Dűnéből ismert Bene Gesserit és a Pécsi Tudományegyetem közös pontjait is felderítettük. 

Tartsanak velünk ezen a tudományterületeken átívelő utazáson! 

„A tudomány mint gyógyír a félelemre – Beszélgetés Lente Gáborral” → A teljes bejegyzés megtekintése

A kutatási adatkezelési terv: miben segítheti a kutatói munkát a DMP?

Olvasási idő: 4 perc

A kutatási adatkezelési terv (Data Management Plan – DMP) stratégiai fontosságú eszköz a kutatásban: létrehozása nemcsak az Európai Unió adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfelelést szolgálja, hanem a tudományos munka átláthatóságát, reprodukálhatóságát és hosszú távú hatékonyságát is biztosítja. Jelen blogposztunkban a DMP bemutatása mellett arról is szó lesz, hogy kutatóink milyen segítséget tudnak igénybe venni egy ilyen kutatási adatkezelési terv kitöltéséhez.  „A kutatási adatkezelési terv: miben segítheti a kutatói munkát a DMP?” → A teljes bejegyzés megtekintése

Az átalakuló világrend kapujában – Beszélgetés Vörös Zoltán politológussal

Olvasási idő: 2 perc

Kapocs a tudáshoz podcastünk tizenhatodik adásában, az évkezdés jegyében, a globális világrendszer átalakulásáról és az elkövetkező, egész világot érintő változásokról beszélgettünk vendégünkkel, Vörös Zoltánnal, a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének docensével. 

Tartsanak velünk! 

„Az átalakuló világrend kapujában – Beszélgetés Vörös Zoltán politológussal” → A teljes bejegyzés megtekintése

A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet

Olvasási idő: 6 perc

Utoljára frissítve: 2025. 03. 07.

Vitán felül áll, hogy a kutatói munka egy rendkívül erőforrás-igényes tevékenység. A témaválasztás, a problémafelvetés, a módszertan-kiválasztás, a szakirodalom-keresés és -feldolgozás, az adatgyűjtés és -elemzés, az eredmények publikálása, valamint az adminisztratív terhek összessége mind-mind alapos tervezést és számtalan munkaórát igénylő feladatot jelentenek a kutatók számára.

A kutatóknak mindeközben meg kell felelniük szakmai és etikai normáknak, pályázatkiírói elvárásoknak, valamint a jelenleg uralkodó tudománykommunikációs trendeknek is, hogy a láthatóság és az impakt maximalizálására való törekvéseket ne is említsük.
Nyilvánvalóan szükség van tehát olyan eszközökre, infrastruktúrákra, melyek a kutatókra nehezedő elvárásokból fakadó „presszió-cunamit” csökkenteni tudják.

„A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet” → A teljes bejegyzés megtekintése

Hogyan küzdjünk a mentális fáradtság és a kiégés ellen az akadémiai szférában? ‒ Beszélgetés Matuz Andrással

Olvasási idő: 5 perc

Ahogy közeleg az év vége, egyre többen vesszük észre magunkon a mentális fáradtság vagy akár a kiégés különböző jeleit. Mik lehetnek az intő jelek? Mit tehetünk a fáradtság elhatalmasodása, a kiégés megelőzése, illetve a gyógyulás érdekében? Mi a mesterséges intelligencia szerepe a pszichológiai kutatásokban, és vajon a lélektan tudománya mivel tud hozzájárulni ehhez a korszakalkotó technológiához? Ebben az epizódban Matuz Andrással, a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgetve ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat. 

„Hogyan küzdjünk a mentális fáradtság és a kiégés ellen az akadémiai szférában? ‒ Beszélgetés Matuz Andrással” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑