Adatanonimizálás és nyílt tudomány: Osszuk meg az adatokat! – de hogyan védjük meg a résztvevőket?

Olvasási idő: 5 perc

nyílt tudomány egyik alapköve az, hogy a kutatási adatok megoszthatóak és újrafelhasználhatóak legyenek. Ez teszi lehetővé, hogy más kutatók ellenőrizzék, megismételjék vagy új szempontból elemezzék az eredményeket. Az olyan pályázati rendszerek mint a Horizon Europe vagy az MTA Lendület ma már elvárják a kutatási adatok nyílt hozzáférhetőségét, és az adatkezelési terv (DMP) is kötelező pályázati elemmé vált. 

A helyzet kettős: miközben egyre több adat megosztása válik elvárássá, a kutatóknak etikai és jogi kötelezettségeik is vannak a kutatás alanyaival kapcsolatban. Ez a kettősség komoly kihívást jelent – és pontosan itt merül fel az adatanonimizálás kérdése. Fontos megjegyezni, hogy nem minden adatkészlet osztható meg felelős módon, még gondos anonimizálás után sem. Ilyen esetekben a nyílt hozzáférés helyett a kontrollált hozzáférés a járható út. 

Ebben a posztban általános áttekintést adunk az adatanonimizálás alapfogalmairól, a leggyakoribb kockázatokról, valamint bemutatjuk azokat a gyakorlati módszereket és szoftveres eszközöket, amelyek a kutatók adatanonimizálással kapcsolatos mindennapi munkáját segíthetik. 

„Adatanonimizálás és nyílt tudomány: Osszuk meg az adatokat! – de hogyan védjük meg a résztvevőket?” A teljes bejegyzés megtekintése

Nőként kutatónak lenni mindig nagy kihívás – Beszélgetés dr. Szabó Évával

Olvasási idő: 3 perc

A legtöbben talán hallottunk már a telített és telítetlen zsírsavakról, de ha szóba kerül a dokozahexaénsav vagy az eikozapentaénsav, sokan már elveszítik a fonalat. Szerencsére epizódunk vendége, dr. Szabó Éva, segít eligazodni a zsírsavak és a biokémia rejtelmes világában. 

Beszélgetésünk azonban nemcsak a tudományról szól, hanem a kutatói pálya és a publikálás nehézségeiről, az anyai és kutatói szerepek összehangolásáról, sőt még a helyes táplálkozásról is. 

Vendégünkkel személyesen is találkozhat könyvtárunk Open Science konferenciáján 2025. november 5-én. Regisztráljon ITT és tudjon meg többet a jövő kutatói és a nyílt tudomány kapcsolatáról. Részletes program elérhető a weboldalunkon. 

Tartsanak velünk most is!   

„Nőként kutatónak lenni mindig nagy kihívás – Beszélgetés dr. Szabó Évával” A teljes bejegyzés megtekintése

Csak bor legyen, a többi majd jön – Beszélgetés Teszlák Péterrel és Ipacs-Szabó Istvánnal

Olvasási idő: 2 perc

A génbank kifejezés hallatán egyesek képzeletében talán egy kórház képe jelenik meg, míg másoknak esetleg a Spitzbergákon található magbunker jut eszébe. Sokaknak azonban újdonság lehet, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében (SZBKI) tart fenn génbankot. 

Epizódunk vendégei  – Teszlák Péter és Ipacs-Szabó István – nemcsak a génbank érdekességeiről beszélnek, de az SZBKI további projektjeiről (többek között szőlő- és borkóstolási lehetőségekről) is beszámolnak, sőt, jövőbeli terveiket is megosztják velünk. 

Tartsanak velünk most is!   

„Csak bor legyen, a többi majd jön – Beszélgetés Teszlák Péterrel és Ipacs-Szabó Istvánnal” A teljes bejegyzés megtekintése

A kutatási adatkezelési terv: miben segítheti a kutatói munkát a DMP?

Olvasási idő: 4 perc

A kutatási adatkezelési terv (Data Management Plan – DMP) stratégiai fontosságú eszköz a kutatásban: létrehozása nemcsak az Európai Unió adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfelelést szolgálja, hanem a tudományos munka átláthatóságát, reprodukálhatóságát és hosszú távú hatékonyságát is biztosítja. Jelen blogposztunkban a DMP bemutatása mellett arról is szó lesz, hogy kutatóink milyen segítséget tudnak igénybe venni egy ilyen kutatási adatkezelési terv kitöltéséhez.  „A kutatási adatkezelési terv: miben segítheti a kutatói munkát a DMP?” A teljes bejegyzés megtekintése

A fóbiák nyomában – beszélgetés Zsidó András Norbert pszichológussal

Olvasási idő: 8 perc

Tizedik epizódjával jelentkezik első születésnapját ünneplő kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a Tudáshoz. Adásunkban első visszatérő vendégünket köszönthettük Zsidó András Norbert személyében, aki a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszék vezetője, a Visual Cognition and Emotion Lab alapítója és számtalan hazai, illetve nemzetközi munkacsoport tagja. Körüljártuk vendégünk főbb kutatási témáit, a figyelem és a fóbiák kognitív hátterének kérdéskörét, és többek közt olyan érdekes kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy hogyan és miért alakulnak ki a fóbiáink. Beszélgettünk arról is, hogy András miképpen építette fel kivételesen sikeres kutatói pályáját, és természetesen kérdeztük a kutatásértékelésről és a tudománykommunikációról is. Adásunk végére pedig az is kiderült, hogy mitől fél a fóbiakutató.

„A fóbiák nyomában – beszélgetés Zsidó András Norbert pszichológussal” A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑