A tudományos világban nagy vihart kavart – és már Egyetemünkre is begyűrűzött – a hír, miszerint az MDPI kiadó zászlóshajójának számító International Journal of Environmental Research and Public Health folyóirat egyik napról a másikra kikerült a Web of Science adatbázis nyilvántartásából, ezáltal elesve a 2022. évi impakt faktor értéktől. Nem pusztán az IJERPH járt így. Már 80-nál is többre tehető azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyeket a Web of Science márciusban eltávolított a Master Journal Listről, ami az adatbázisban nyilvántartott összes folyóiratot listázza, miután az aktuális átvilágításuk során nem feleltek meg az általuk támasztott minőségi kritériumoknak.
7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap
Korábbi cikkeinkben már ismertettük azt, hogy a folyóirat-szerkesztőségek számára milyen weboldalak és adatbázisok tanulmányozását ajánljuk könyvtárosként, ha a szerkesztőség célja a folyóirat hazai és nemzetközi láthatóságának növelése.[1] A DOAJ-ról (Directory of Open Access Journals) azért közlünk egy új cikket, mert az elmúlt hónapokban megújult a DOAJ weboldala, és a – cikk témája szempontjából érdekes – folyóirat-kiválasztási folyamat is módosult.[2]
Scopusba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!
Folyóirat-szerkesztőségek számára készítettünk egy újabb összefoglalást egy olyan adatbázisról, mely speciális szolgáltatásaival elősegítheti a folyóiratok ismertebbé válását és a szakmai-tudományos életbe való integrálódását. Ebben az ismertetésben célunk, hogy a Scopus adatbázis folyóirat kiválasztásának folyamatát megismertessük az érdeklődőkkel, ezzel megkönnyítve a felkészülés folyamatát. A kiválasztási folyamatot két egységben ismertetjük. Először azt, hogy a folyóiratnak milyen követelményeket kell teljesítenie a Scopus számára, majd a második egységben azt, hogy a döntési folyamat esetén milyen további elvárásokra számíthat a folyóirat-szerkesztőség. “Scopusba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!” A teljes bejegyzés megtekintése
Adatbázisba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!
Folyóirat-szerkesztőségek számára készítettünk összefoglalást olyan adatbázisokról, melyek speciális szolgáltatásaikkal elősegíthetik a folyóiratok ismertebbé válását és a szakmai-tudományos életbe való integrálódását. Célunk, hogy elősegítsük a tájékozódási folyamatot, például a tudományterületileg releváns adatbázisok vagy a folyóiratokkal szemben felmerülő követelményrendszer ismertetésével. “Adatbázisba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!” A teljes bejegyzés megtekintése
Folyóirat menedzselés Open Journal Systems (OJS) segítségével
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen letölthető és használható, tudományos folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A következő műhelytanulmányomban arra keresem a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség, valamint vázlatosan bemutatom azt is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül, végül pedig arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez.
“Folyóirat menedzselés Open Journal Systems (OJS) segítségével” A teljes bejegyzés megtekintése