Egyetemi rangsorok Archives

Olvasási idő: 3 perc

A Kapocs a tudáshoz podcast-sorozat 5. részében vendégünk Prof. Dr. Medvegy Gabriella. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán egyetemi tanár, a kar dékánja. A PTE építészképzései mellett az Egyesült Államok-beli Denveri Állami Egyetem építészet minor programjának, valamint a Kínában található Hubei Technológiai Egyetem pécsi képzésének is felelőse. Munkásságát számos díjjal ismerték el: 2012-ben építőművészet kategóriában a Junior Príma Díjat nyerte el, 2020-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

„LAKNI MINDIG KELL – Beszélgetés Medvegy Gabriella építésszel, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánjával” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 4 perc

Immáron negyedik adásával folytatódik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről.

Új adásunk vendége Tarrósy István Afrika-kutató, egyetemi tanár, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék munkatársa, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója. Tarrósy Istvánt számos szerepben megismerhették már az egyetemi és a pécsi polgárok. A mai epizódban arra vállalkoztunk, hogy ezeket a teljesség igényével körüljárva egy 21. századi kutató pályaképét rajzoljuk fel. Kérdeztük kutatási, publikálási, vendégoktatói és folyóiratszerkesztői tapasztalatai mellett arról is, hogy miért pont az afrikai kontinens áll az érdeklődése középpontjában. Kíváncsiak voltunk intézmény- és egyetemi vezetői tapasztalataira is. Megismerhettük a PTE-s Afrika-fókuszú kutatások számára egyedülálló keretet biztosító Afrika Kutatóközpontot, illetve a Nemzetközi Igazgatóság projektjeit, de az EU-s szankciók PTE-re gyakorolt hatásairól is szót ejtettünk. Ezeken kívül még egy izgalmas zenei válogatást is kaptunk vendégünktől.

Fogadják sok szeretettel!

„Afrika Pécsen, Pécs Afrikában – Beszélgetés Tarrósy István, Afrika-kutatóval a kutatói életútjáról és intézményvezetői tapasztalatairól” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 5 perc

Napjaink kutatói úgy érzik, hogy már épp elég adminisztrációs teher hárul rájuk. Az MTMT mellett a különböző profilok, adatlapok kezelése, és a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés is túl sok hasznos idejüket vonja el a tényleges kutatástól. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi szükség van egy újabb azonosító létrehozására. Mit tud az ORCID, ami miatt egyre több kutatásfinanszírozó, kiadó és egyetem is előírja a használatát? Mennyi plusz munkával jár rendeltetésszerű használata a regisztrációt követően? Cikkünkben az azonosító létrehozásának előnyei mellett bemutatjuk a regisztráció meglepően gyors folyamatát, illetve csatolunk egy guide-ot is, amely az ID MTMT-be való integrálásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza.

„ORCID – A nemzetközi szerzőazonosító, amire minden kutatónak szüksége van” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 3 perc

Az elmúlt évtizedekben az egyetemi rangsorok számának gyarapodását a számszerűsíthető teljesítmények iránti növekvő érdeklődés generálja. Ehhez hozzájárul még a döntéshozatali mechanizmusok és a média szerepének nagyfokú megváltozása is. A különböző szervezetek más és más rangsorolási szempontok alapján állítják fel a rangsoraikat, nagy különbségek vannak a rangsorok között abban, hogy mit vizsgálnak: intézményeket, szakterületeket, képzési szinteket, képzési szinteket szakterületenként, de nagy eltérések lehetnek abban is, hogy milyen célokat, és ehhez kapcsolódóan milyen rangsorolási szempontokat választanak a vizsgálók: oktatási és kutatási színvonalat, mennyiségi mutatókat, vagy az oktatási hatékonyságot helyezik előtérbe. „Egyetemi ran(k)(g)sorok, avagy mennyire vagyunk fontosak?” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑