Megjelentek a 2022-es impakt faktor értékek! – Minden, amit a legfontosabb változásokról egy kutatónak tudnia kell

Olvasási idő: 3 perc

A Clarivate Analytics adatbázis-szolgáltató és adatelemző cég 2023. június 28-án jelentette be a folyóiratok 2022-es impakt faktor értékét. Az új impakt faktor értékek megjelenése mellett jelentős átalakulásoknak is a tanúi lehetünk. A legkomolyabb változás a korábbiakhoz képest, hogy az idei évtől a Web of Science minőségi kritériumainak megfelelő összes folyóirat, így az Arts and Humanities Citation Indexbe, illetve az Emerging Sources Citation Indexbe sorolt folyóiratok is rendelkez(het)nek majd impakt faktor értékkel. Ez a változás több mint 9000 folyóiratot érint, és új perspektívába helyezi a bölcsészettudományi folyóiratok helyzetét és értékelését. Ezenkívül az is számottevő újdonság, hogy a korábbi 3 tizedesjegy helyett 1 tizedesszámra kerekítik az impakt faktor értékeket.

Blogbejegyzésünkben Q&A formában az Egyetemünk kutatóit is érintő legfontosabb változásokról és tudnivalókról tájékoztatunk.

“Megjelentek a 2022-es impakt faktor értékek! – Minden, amit a legfontosabb változásokról egy kutatónak tudnia kell” A teljes bejegyzés megtekintése

Könyvtári kalauz a publikációs gyakorlatok útvesztőjében- Publikációs workshop a Tudásközpontban

Olvasási idő: 4 perc

Napjaink kutatói már pályájuk kezdetén megtapasztalják a rájuk nehezedő publikációs nyomást. Az ezzel kapcsolatos frusztrációt pedig csak fokozza, hogy ennek az elvárásrendszernek egy dinamikusan változó digitális kutatási ökoszisztémában kell megfelelniük. 

Ezt felismerve kezdeményezte a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzata Egyetemünkön az első ilyen volumenű publikációs workshop megrendezését, amelyre 2023. április 18-án 13 és 16 óra között került sor. A szervezők a Publikációs Workshop megtartására a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogató könyvtáros kollégáit kérték fel. A téma iránti felfokozott érdeklődést az is jól mutatja, hogy a tervezettnél nagyobb terembe, a Tudásközpont Nagyelőadójába kellett átköltöztetni az eseményt, mert a kezdeti 50-70 fős várakozáshoz képest 200 fővel zárult le a regisztráció. 

Blogbejegyzésünkben az előadások videófelvételeit, absztraktjait és prezentációit tesszük közzé, hogy azokhoz az érdeklődőkhöz is eljusson, akik nem hallhatták őket élőben, vagy újra elmélyülnének a témában.

“Könyvtári kalauz a publikációs gyakorlatok útvesztőjében- Publikációs workshop a Tudásközpontban” A teljes bejegyzés megtekintése

7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap

Olvasási idő: 4 perc

Korábbi cikkeinkben már ismertettük azt, hogy a folyóirat-szerkesztőségek számára milyen weboldalak és adatbázisok tanulmányozását ajánljuk könyvtárosként, ha a szerkesztőség célja a folyóirat hazai és nemzetközi láthatóságának növelése.[1] A DOAJ-ról (Directory of Open Access Journals) azért közlünk egy új cikket, mert az elmúlt hónapokban megújult a DOAJ weboldala, és a – cikk témája szempontjából érdekes – folyóirat-kiválasztási folyamat is módosult.[2]

“7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap” A teljes bejegyzés megtekintése

Legyen profi a profilja! II. – Web of Science szerzői profiltisztítás

Olvasási idő: 8 perc

A Web of Science a világ egyik legnagyobb absztrakt- és citátum-adatbázisa. A természet-, műszaki-, orvos-, társadalom- és humántudományok közül több mint 250 kutatási terület folyóirat- és könyv szakirodalmát tartja nyilván. Mintegy 20 000 folyóiratot, több százezer könyvet és konferenciakiadványt, valamint szabadalmat tartalmaz. Ilyen nagy mennyiségű adattömeg mellett nem meglepő, hogy egyre több szerzőnek okoznak problémát a Web of Science szerzői profiljába keveredett idegen cikkek, vagy, hogy több néven szerepel az adatbázisban. Útmutatónkban az ezzel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre adunk választ.
“Legyen profi a profilja! II. – Web of Science szerzői profiltisztítás” A teljes bejegyzés megtekintése

Legyen profi a profilja! – Útmutató a Scopus szerzői profil tisztításához

Olvasási idő: 5 perc

A 2004 novemberében indított Scopus a lektorált szakirodalom legnagyobb absztrakt és citátum adatbázisa. A több mint 5000 nemzetközi kiadótól származó, több mint 19000 kiadvány mellett a Scopus gyors, könnyű és átfogóan használható eszközt nyújt a kutatóknak, amely jól megfelel a kutatási igényeknek a természettudományok, a műszaki tudományok, az orvostudomány, a társadalomtudományok, és az utóbbi időben már a humán tudományok területein is. Egyre több szerzőnek okoz problémát, hogy a Scopus profiljába idegen cikkek keveredtek, vagy több néven szerepel az adatbázisban. Útmutatónkban a leggyakoribb kérdésekre próbálunk választ adni. “Legyen profi a profilja! – Útmutató a Scopus szerzői profil tisztításához” A teljes bejegyzés megtekintése

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | 2023

Fel ↑