A young adult filmek és könyvek világáról azt hihetnénk, hogy a tinédzserek ideiglenes szórakoztatásán kívül nem sok hasznuk van. Epizódunk vendége azonban kutatásaival is alá tudja támasztani, hogy valójában milyen összekötő és közösségformáló erővel bírnak ezek a fandomok.
A „csöndre intő, kardigános könyvtáros” kliséje mára már csak egy elavult tévhit. De vajon milyenek a modern könyvtárosok?
Legújabb epizódunk vendége nemcsak könyvtáros, hanem a jövő szakembereinek oktatója is, aki segít ledönteni ezeket a sztereotípiákat. Vele beszélgetünk: az információs műveltségről és a mesterséges intelligenciáról (AI-literacy), a jövő könyvtárairól, amelyek már sokkal többet adnak, mint egyszerű könyvek, valamint a női vezetők előtt álló kihívásokról és nehézségekről.
Tartsanak velünk most is! „„Igenis szükség van a könyvtárra!” – Beszélgetés Egervári Dóra könyvtárossal” A teljes bejegyzés megtekintése
A Pécsi Tudományegyetem oktatói és kutatói számára elérhetővé vált a Paperpal szöveggondozó szolgáltatás. Ennek legteljesebb, Prime csomagjához biztosít az Egyetem hozzáférést. Az alábbi cikkben egy oktatóvideót találnak, amely a felhasználóink visszajelzései alapján a kevésbé ismert funkciókat mutatja be és az ezek közötti eligazodásban nyújthat segítséget. „A Paperpal kevésbé használt funkciói – Research | Cite, Chat PDF és AI Review” A teljes bejegyzés megtekintése
Az egészséges étkezés felkapott téma napjainkban, amelynek már-már mindenki a szakértőjévé vált. De hogyan tudjuk kiszűrni a valódi jótanácsokat? Egyáltalán mi is az egészséges étkezés? Epizódunk vendége nemcsak táplálkozási, hanem életvezetési tanácsokkal is szolgál, hogy könnyebben eligazodjunk a témát ellepő információs rengetegben.
A táplálkozáson kívül azonban sok minden más is szóba kerül; az interdiszciplináris kutatásoktól a publikálási modelleken át a környezetvédelmi kérdésekig, azonban egy összekötő kapocs mindenhol jelen van: vendégünk célja az embereken segíteni.
Tartsanak velünk most is!
A nyílt tudomány egyik alapköve az, hogy a kutatási adatok megoszthatóak és újrafelhasználhatóak legyenek. Ez teszi lehetővé, hogy más kutatók ellenőrizzék, megismételjék vagy új szempontból elemezzék az eredményeket. Az olyan pályázati rendszerek mint a Horizon Europe vagy az MTA Lendület ma már elvárják a kutatási adatok nyílt hozzáférhetőségét, és az adatkezelési terv (DMP) is kötelező pályázati elemmé vált.
A helyzet kettős: miközben egyre több adat megosztása válik elvárássá, a kutatóknak etikai és jogi kötelezettségeik is vannak a kutatás alanyaival kapcsolatban. Ez a kettősség komoly kihívást jelent – és pontosan itt merül fel az adatanonimizálás kérdése. Fontos megjegyezni, hogy nem minden adatkészlet osztható meg felelős módon, még gondos anonimizálás után sem. Ilyen esetekben a nyílt hozzáférés helyett a kontrollált hozzáférés a járható út.
Ebben a posztban általános áttekintést adunk az adatanonimizálás alapfogalmairól, a leggyakoribb kockázatokról, valamint bemutatjuk azokat a gyakorlati módszereket és szoftveres eszközöket, amelyek a kutatók adatanonimizálással kapcsolatos mindennapi munkáját segíthetik.
Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.
