Segítség a szakirodalmi források rendszerezéséhez II.: A Zotero webes felülete, megosztási funkciói és a Zotero Connector

Olvasási idő: < 1 perc

A Zotero egy hivatkozáskezelő alkalmazás, melynek segítségével akár manuálisan felvitt, akár bibliográfiai adatbázisokból nyert tételek alapján saját hivatkozási adatbázist állíthatunk össze. Ezek segítségével könnyedén, adott formai követelményeknek megfelelő hivatkozásokat helyezhetünk el tudományos szövegeinkben, vagy részletes, formailag egységes irodalomjegyzéket hozhatunk létre pár kattintással. 

„Segítség a szakirodalmi források rendszerezéséhez II.: A Zotero webes felülete, megosztási funkciói és a Zotero Connector” → A teljes bejegyzés megtekintése

A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval

Olvasási idő: 2 perc

A társalgás mindannyiunk számára ismerős jelenség. Epizódunk vendégének azonban ennél jóval többet jelent: Boronkai Dóra társalgáskutatóként nem csupán a kimondott szavakat vizsgálja, hanem a mögöttük húzódó mintázatokat is – a társalgási szokásokat, a kulturális különbségeket és az életkori sajátosságokat egyaránt. 

Ebben az epizódban szó esik többek között a generációs különbségekről, a digitális kor hozta változásokról, és arról is, hogy ebben a mai modern világban hogyan lehet valaki jó pedagógus. 

Tartsanak velünk most is!   

„A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval” → A teljes bejegyzés megtekintése

Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga

Olvasási idő: 4 perc

A tudományos eredmények átláthatósága és a kutatások hitelessége mindig is az akadémiai szféra fontos célja volt. Ennek érdekében számos, a tudományos kommunikációt megújító kezdeményezés ismert. Így nyert teret a nyílt szakmai lektorálás intézménye (open peer review)  is, amely a transzparencia jegyében alapjaiban értelmezi újra a bírálók és szerzők közti kommunikációt. 

Noha a peer review viszonylag régóta a tudományos minőségbiztosítás alapköve, már a 2000-es évek elején voltak olyan hangok, amelyek kritikus szemmel tekintettek annak gyakorlatára, és a módszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A hagyományos modell korlátai miatt szükségessé vált a rendszer újragondolása; ez a reformgondolat vezetett el a nyílt szakmai lektorálás módszertanának kidolgozásához. 

Blogposztunkban bemutatjuk, mit takar a nyílt lektorálás fogalma, milyen változtatásokat hoz a hagyományos módszerhez képest, és milyen előnyökkel vagy kihívásokkal járhat a kutatói közösség számára.  

„Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga” → A teljes bejegyzés megtekintése

A kutató is ember – Kerekasztal-beszélgetés a kutatói életpálya dilemmáiról

Olvasási idő: 4 perc

Ezúttal egy igazán rendhagyó epizóddal jelentkezünk. Könyvtárunk 2025-ben „A jövő kutatói és a nyílt tudomány: válaszok a jelen kihívásaira” címmel rendezett konferenciát, amely a kutatókat érő kihívásokat és nehézségeket állította a középpontba. Az eseményen podcastünk egyik műsorvezetője, Lovász Dávid is előadott.

Ebben az epizódban Dávid előadását, és az általa moderált, különböző tudományterületeket képviselő kutatók részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetést is meghallgathatják. A beszélgetés során többek között a norvég listáról, a publikációs kényszerről, az egyes tudományterületeket eltérően érintő nehézségekről, valamint a kutatók mentális jóllétének kérdéséről is szó esik. Vendégeink a jelenlegi értékelési és publikációs rendszerek visszásságairól, személyes tapasztalataikról is beszélnek, és hasznos tanácsokkal szolgálnak a pályakezdő kutatók és doktorandusz hallgatók számára egyaránt.

Tartsanak velünk, és hallgassák meg ezt a különleges epizódot! 

 

„A kutató is ember – Kerekasztal-beszélgetés a kutatói életpálya dilemmáiról” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑