Napjainkban talán sokakban felmerülhet a kérdés, pontosan mit is csinál egy filozófus. Még ennél is érdekesebb kérdés, hogy mit csinál egy filozófus az Orvostudományi Karon. Epizódunk vendége nemcsak arról számol be nekünk, hogy mit taníthat egy tudományfilozófus egy orvostanhallgatónak, hanem az áltudományokról folytatott kutatásairól is beszámol, sőt, a tudománykommunikációról és a publikálási nehézségekről is beszélgetünk.
Tartsanak velünk most is!
Az online keresési szokások a szemünk előtt alakulnak át. A felhasználók egyre inkább összefoglalt, közérthető és ellenőrizhető válaszokat várnak el az eddig megszokott linklisták böngészése helyett. Ez nem egy távoli, lehetséges forgatókönyv, hanem a jelenlegi helyzet: a Google-keresések közel 60%-a ma már úgy ér véget, hogy a felhasználó nem kattint át egyetlen külső weboldalra sem. A chatbotok és AI-alapú összegző rendszerek (ChatGPT, Gemini, Perplexity, Claude és társaik) több forrásból olvasnak be információkat, majd egyetlen választ állítanak össze – sok esetben minimális vagy épp semennyi forráshivatkozással. Ezt a fejleményt szokás „zero-click” jelenségnek nevezni.
A tudományos szféra egyik alapvető kérdése, hogy a megszülető publikációk minőségét milyen módon tudjuk értékelni és megítélni ebben az egyre gyorsabban növekvő, sokszereplős és sokszínű ökoszisztémában. Kutatóként és oktatóként nemcsak az egyéni tudományos előrehaladás szempontjából fontos, hogy megbízható folyóiratokban jelenjenek meg cikkeink, de intézményi és finanszírozási vonatkozásban is jelentősége van annak, hogy milyen minőségű csatornákon keresztül osztjuk meg eredményeinket. A folyóiratok megbízhatóságát jelző indexekre így mind a kutatóknak, mind az oktatási intézményeknek és finanszírozóknak szükségük van. „A norvég lista szerepe és fontossága a magyar kutatói közegben” A teljes bejegyzés megtekintése
Ebben az adásban izgalmas és rendhagyó kezdeményezéseket járunk körül. Vendégünk lenyűgöző szakmai utat tudhat maga mögött: számos különleges projektben vállalt szerepet, aminek köszönhetően egyedülálló portfóliót épített fel.
Az adásban szó esik a tanárságról, a Star Trekről és az apai szerepről, az AI-ról és az pszichobiográfiákról, de a zenéről és a női tudósokat érő hátráltató tényezőkről is.
Tartsanak velünk most is!
A Zotero egy hivatkozáskezelő alkalmazás, melynek segítségével akár manuálisan felvitt, akár bibliográfiai adatbázisokból nyert tételek alapján saját hivatkozási adatbázist állíthatunk össze. Ezek segítségével könnyedén, adott formai követelményeknek megfelelő hivatkozásokat helyezhetünk el tudományos szövegeinkben, vagy részletes, formailag egységes irodalomjegyzéket hozhatunk létre pár kattintással.
Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.
