Korábbi cikkeinkben már ismertettük azt, hogy a folyóirat-szerkesztőségek számára milyen weboldalak és adatbázisok tanulmányozását ajánljuk könyvtárosként, ha a szerkesztőség célja a folyóirat hazai és nemzetközi láthatóságának növelése.[1] A DOAJ-ról (Directory of Open Access Journals) azért közlünk egy új cikket, mert az elmúlt hónapokban megújult a DOAJ weboldala, és a – cikk témája szempontjából érdekes – folyóirat-kiválasztási folyamat is módosult.[2]
Címke: adatbázis
7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap
Legyen profi a profilja! II. – Web of Science szerzői profiltisztítás
A Web of Science a világ egyik legnagyobb absztrakt- és citátum-adatbázisa. A természet-, műszaki-, orvos-, társadalom- és humántudományok közül több mint 250 kutatási terület folyóirat- és könyv szakirodalmát tartja nyilván. Mintegy 20 000 folyóiratot, több százezer könyvet és konferenciakiadványt, valamint szabadalmat tartalmaz. Ilyen nagy mennyiségű adattömeg mellett nem meglepő, hogy egyre több szerzőnek okoznak problémát a Web of Science szerzői profiljába keveredett idegen cikkek, vagy, hogy több néven szerepel az adatbázisban. Útmutatónkban az ezzel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre adunk választ.
Tovább »
Legyen profi a profilja! – Útmutató a Scopus szerzői profil tisztításához
A 2004 novemberében indított Scopus a lektorált szakirodalom legnagyobb absztrakt és citátum adatbázisa. A több mint 5000 nemzetközi kiadótól származó, több mint 19000 kiadvány mellett a Scopus gyors, könnyű és átfogóan használható eszközt nyújt a kutatóknak, amely jól megfelel a kutatási igényeknek a természettudományok, a műszaki tudományok, az orvostudomány, a társadalomtudományok, és az utóbbi időben már a humán tudományok területein is. Egyre több szerzőnek okoz problémát, hogy a Scopus profiljába idegen cikkek keveredtek, vagy több néven szerepel az adatbázisban. Útmutatónkban a leggyakoribb kérdésekre próbálunk választ adni. Tovább »
Adatbázisba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!
Folyóirat-szerkesztőségek számára készítettünk összefoglalást olyan adatbázisokról, melyek speciális szolgáltatásaikkal elősegíthetik a folyóiratok ismertebbé válását és a szakmai-tudományos életbe való integrálódását. Célunk, hogy elősegítsük a tájékozódási folyamatot, például a tudományterületileg releváns adatbázisok vagy a folyóiratokkal szemben felmerülő követelményrendszer ismertetésével. Tovább »
Könyvtár a földön, könyvek a felhőben
2018. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánjának (Dr. habil varga László, PhD) meghívására plenáris előadást tarthattam „Könyvtár a földön, könyvek a felhőben” címmel. A 40 perces előadásom első részében bemutattam a 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Pécs városában átadott Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületét, a benne található könyvtárak tereivel, tevékenységével. Az előadás második felében a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitalizálási törekvéseiről beszéltem. Bemutattam a Doktori Disszertációs repozitóriumot, elmondtam a működési elvét, beszéltem a szakdolgozati repozitóriumról, a PTE kiadásában megjelent periodikák archívumáról, a kialakítandó Oktatói Publikációs Repozitóriumról. Bemutattam a nyílt forráskódú szoftver, az Open Journal Systems (OJS) rendszerét, amely a tudományos, lektorált folyóiratok menedzselésének/megjelentetésének támogatását szolgálja, valamint a Digitália elnevezésű elektronikus könyvtárunkat is bemutattam. A plenáris előadásról a helyszínen videófelvétel is készült, melynek szerkesztett változata az alábbiakban megtekinthető. Tovább »