Kategória: Tudománykommunikáció

A generatív motoroptimalizálás (GEO) megkerülhetetlensége az online folyóiratok életében

Olvasási idő: 5 perc

Az online keresési szokások a szemünk előtt alakulnak át. A felhasználók egyre inkább összefoglalt, közérthető és ellenőrizhető válaszokat várnak el az eddig megszokott linklisták böngészése helyett. Ez nem egy távoli, lehetséges forgatókönyv, hanem a jelenlegi helyzet: a Google-keresések közel 60%-a ma már úgy ér véget, hogy a felhasználó nem kattint át egyetlen külső weboldalra sem. A chatbotok és AI-alapú összegző rendszerek (ChatGPT, Gemini, Perplexity, Claude és társaik) több forrásból olvasnak be információkat, majd egyetlen választ állítanak össze – sok esetben minimális vagy épp semennyi forráshivatkozással. Ezt a fejleményt szokás „zero-click” jelenségnek nevezni.

„A generatív motoroptimalizálás (GEO) megkerülhetetlensége az online folyóiratok életében” → A teljes bejegyzés megtekintése

A norvég lista szerepe és fontossága a magyar kutatói közegben

Olvasási idő: 6 perc

A tudományos szféra egyik alapvető kérdése, hogy a megszülető publikációk minőségét milyen módon tudjuk értékelni és megítélni ebben az egyre gyorsabban növekvő, sokszereplős és sokszínű ökoszisztémában. Kutatóként és oktatóként nemcsak az egyéni tudományos előrehaladás szempontjából fontos, hogy megbízható folyóiratokban jelenjenek meg cikkeink, de intézményi és finanszírozási vonatkozásban is jelentősége van annak, hogy milyen minőségű csatornákon keresztül osztjuk meg eredményeinket. A folyóiratok megbízhatóságát jelző indexekre így mind a kutatóknak, mind az oktatási intézményeknek és finanszírozóknak szükségük van. „A norvég lista szerepe és fontossága a magyar kutatói közegben” → A teljes bejegyzés megtekintése

ChatGPT a felnövés küszöbén – Beszélgetés Jenák Ildikó informatikussal

Olvasási idő: 3 perc

Ebben az adásban izgalmas és rendhagyó kezdeményezéseket járunk körül. Vendégünk lenyűgöző szakmai utat tudhat maga mögött: számos különleges projektben vállalt szerepet, aminek köszönhetően egyedülálló portfóliót épített fel.

Az adásban szó esik a tanárságról, a Star Trekről és az apai szerepről, az AI-ról és az pszichobiográfiákról, de a zenéről és a női tudósokat érő hátráltató tényezőkről is.

Tartsanak velünk most is!

„ChatGPT a felnövés küszöbén – Beszélgetés Jenák Ildikó informatikussal” → A teljes bejegyzés megtekintése

A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval

Olvasási idő: 2 perc

A társalgás mindannyiunk számára ismerős jelenség. Epizódunk vendégének azonban ennél jóval többet jelent: Boronkai Dóra társalgáskutatóként nem csupán a kimondott szavakat vizsgálja, hanem a mögöttük húzódó mintázatokat is – a társalgási szokásokat, a kulturális különbségeket és az életkori sajátosságokat egyaránt. 

Ebben az epizódban szó esik többek között a generációs különbségekről, a digitális kor hozta változásokról, és arról is, hogy ebben a mai modern világban hogyan lehet valaki jó pedagógus. 

Tartsanak velünk most is!   

„A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval” → A teljes bejegyzés megtekintése

Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga

Olvasási idő: 4 perc

A tudományos eredmények átláthatósága és a kutatások hitelessége mindig is az akadémiai szféra fontos célja volt. Ennek érdekében számos, a tudományos kommunikációt megújító kezdeményezés ismert. Így nyert teret a nyílt szakmai lektorálás intézménye (open peer review)  is, amely a transzparencia jegyében alapjaiban értelmezi újra a bírálók és szerzők közti kommunikációt. 

Noha a peer review viszonylag régóta a tudományos minőségbiztosítás alapköve, már a 2000-es évek elején voltak olyan hangok, amelyek kritikus szemmel tekintettek annak gyakorlatára, és a módszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A hagyományos modell korlátai miatt szükségessé vált a rendszer újragondolása; ez a reformgondolat vezetett el a nyílt szakmai lektorálás módszertanának kidolgozásához. 

Blogposztunkban bemutatjuk, mit takar a nyílt lektorálás fogalma, milyen változtatásokat hoz a hagyományos módszerhez képest, és milyen előnyökkel vagy kihívásokkal járhat a kutatói közösség számára.  

„Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑