ChatGPT a felnövés küszöbén – Beszélgetés Jenák Ildikó informatikussal

Olvasási idő: 3 perc

Ebben az adásban izgalmas és rendhagyó kezdeményezéseket járunk körül. Vendégünk lenyűgöző szakmai utat tudhat maga mögött: számos különleges projektben vállalt szerepet, aminek köszönhetően egyedülálló portfóliót épített fel.

Az adásban szó esik a tanárságról, a Star Trekről és az apai szerepről, az AI-ról és az pszichobiográfiákról, de a zenéről és a női tudósokat érő hátráltató tényezőkről is.

Tartsanak velünk most is!

„ChatGPT a felnövés küszöbén – Beszélgetés Jenák Ildikó informatikussal” A teljes bejegyzés megtekintése

A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval

Olvasási idő: 2 perc

A társalgás mindannyiunk számára ismerős jelenség. Epizódunk vendégének azonban ennél jóval többet jelent: Boronkai Dóra társalgáskutatóként nem csupán a kimondott szavakat vizsgálja, hanem a mögöttük húzódó mintázatokat is – a társalgási szokásokat, a kulturális különbségeket és az életkori sajátosságokat egyaránt. 

Ebben az epizódban szó esik többek között a generációs különbségekről, a digitális kor hozta változásokról, és arról is, hogy ebben a mai modern világban hogyan lehet valaki jó pedagógus. 

Tartsanak velünk most is!   

„A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval” A teljes bejegyzés megtekintése

Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga

Olvasási idő: 4 perc

A tudományos eredmények átláthatósága és a kutatások hitelessége mindig is az akadémiai szféra fontos célja volt. Ennek érdekében számos, a tudományos kommunikációt megújító kezdeményezés ismert. Így nyert teret a nyílt szakmai lektorálás intézménye (open peer review)  is, amely a transzparencia jegyében alapjaiban értelmezi újra a bírálók és szerzők közti kommunikációt. 

Noha a peer review viszonylag régóta a tudományos minőségbiztosítás alapköve, már a 2000-es évek elején voltak olyan hangok, amelyek kritikus szemmel tekintettek annak gyakorlatára, és a módszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A hagyományos modell korlátai miatt szükségessé vált a rendszer újragondolása; ez a reformgondolat vezetett el a nyílt szakmai lektorálás módszertanának kidolgozásához. 

Blogposztunkban bemutatjuk, mit takar a nyílt lektorálás fogalma, milyen változtatásokat hoz a hagyományos módszerhez képest, és milyen előnyökkel vagy kihívásokkal járhat a kutatói közösség számára.  

„Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga” A teljes bejegyzés megtekintése

A kutató is ember – Kerekasztal-beszélgetés a kutatói életpálya dilemmáiról

Olvasási idő: 4 perc

Ezúttal egy igazán rendhagyó epizóddal jelentkezünk. Könyvtárunk 2025-ben „A jövő kutatói és a nyílt tudomány: válaszok a jelen kihívásaira” címmel rendezett konferenciát, amely a kutatókat érő kihívásokat és nehézségeket állította a középpontba. Az eseményen podcastünk egyik műsorvezetője, Lovász Dávid is előadott.

Ebben az epizódban Dávid előadását, és az általa moderált, különböző tudományterületeket képviselő kutatók részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetést is meghallgathatják. A beszélgetés során többek között a norvég listáról, a publikációs kényszerről, az egyes tudományterületeket eltérően érintő nehézségekről, valamint a kutatók mentális jóllétének kérdéséről is szó esik. Vendégeink a jelenlegi értékelési és publikációs rendszerek visszásságairól, személyes tapasztalataikról is beszélnek, és hasznos tanácsokkal szolgálnak a pályakezdő kutatók és doktorandusz hallgatók számára egyaránt.

Tartsanak velünk, és hallgassák meg ezt a különleges epizódot! 

 

„A kutató is ember – Kerekasztal-beszélgetés a kutatói életpálya dilemmáiról” A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑