Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.
Chris Belter hat éve foglalkozik azzal, hogy bibliometriával és a kutatói teljesítmény különböző értékelési módjaival kapcsolatban segítséget nyújtson a National Institutes of Health (NIH) könyvtárában hozzá forduló kutatóknak. Előadásában azokat a tapasztalatait összegezte, amelyek véleménye szerint a más könyvtárakban hozzá hasonló szerepkörben tevékenykedő kollégák számára is hasznosnak bizonyulhatnak.
Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.
Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen letölthető és használható, tudományos folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A következő műhelytanulmányomban arra keresem a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség, valamint vázlatosan bemutatom azt is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül, végül pedig arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez.
„Folyóirat menedzselés Open Journal Systems (OJS) segítségével” A teljes bejegyzés megtekintése
Utoljára frissítve: 2023. 07. 13.
Andrea Michaleknek, a Plum Analytics ügyvezető igazgatójának, illetve az Elsevier bibliometriával foglalkozó részlege alelnökének itt – az általa bemutatott prezentáció képeit felhasználva – ismertetett előadása azt a kérdést állította a középpontba, hogy egy mai kutatás során hol és milyen mérhető produktumok keletkeznek, illetve hogy ezeknek a becsatornázására milyen alternatív mérési törekvések bontakoztak ki az utóbbi években.
Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.
A tudományos közösség hosszú idő óta próbál megoldást találni a szerzők nehezen azonosíthatóságának problémájára. Az ORCID (Open Research and Contributor Identifier) non-for-profit szervezetet 2012-ben azért indította útjára nyílt forráskódú azonosító-nyilvántartását, hogy a megegyező publikálói nevek, a különböző névváltozatok, és a hozzájuk csak nehézkesen társítható tudományos munkák rendszerét átláthatóbbá, kezelhetőbbé tegye. Az ORCID ID egy egyszerű regisztrációs folyamatot követően, a kutatók számára ingyenesen generált 16 számjegyű, egyedi, tartós és nemzetközileg elfogadott szerzőazonosító. „Beszámoló az ORCID-workshopról” A teljes bejegyzés megtekintése
Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.
A könyvtárban az egyik olvasó azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy hogyan tudna egy általa a szövegszerkesztőben készített, rövid szöveget mp3-ba lementeni. A feladat azért is volt kényes, mert egy angol nyelvű szövegről volt szó, ezért a kiejtés helyessége is elsődleges szempont lenne. Mivel a Google translate szövegdobozában elhelyezett 5000 karakternél nem hosszabb szöveget a rendszer fel is tudja olvasni, ezért úgy gondoltam, hogy a felolvasásból a hálózati folyamat során elkészül egy átmeneti hangfájl, amit talán el is tudunk valamilyen módon csípni. „Hogyan készíthetünk rövid szövegből mp3-at?” A teljes bejegyzés megtekintése
