Adatanonimizálás és nyílt tudomány: Osszuk meg az adatokat! – de hogyan védjük meg a résztvevőket?

Olvasási idő: 5 perc

nyílt tudomány egyik alapköve az, hogy a kutatási adatok megoszthatóak és újrafelhasználhatóak legyenek. Ez teszi lehetővé, hogy más kutatók ellenőrizzék, megismételjék vagy új szempontból elemezzék az eredményeket. Az olyan pályázati rendszerek mint a Horizon Europe vagy az MTA Lendület ma már elvárják a kutatási adatok nyílt hozzáférhetőségét, és az adatkezelési terv (DMP) is kötelező pályázati elemmé vált. 

A helyzet kettős: miközben egyre több adat megosztása válik elvárássá, a kutatóknak etikai és jogi kötelezettségeik is vannak a kutatás alanyaival kapcsolatban. Ez a kettősség komoly kihívást jelent – és pontosan itt merül fel az adatanonimizálás kérdése. Fontos megjegyezni, hogy nem minden adatkészlet osztható meg felelős módon, még gondos anonimizálás után sem. Ilyen esetekben a nyílt hozzáférés helyett a kontrollált hozzáférés a járható út. 

Ebben a posztban általános áttekintést adunk az adatanonimizálás alapfogalmairól, a leggyakoribb kockázatokról, valamint bemutatjuk azokat a gyakorlati módszereket és szoftveres eszközöket, amelyek a kutatók adatanonimizálással kapcsolatos mindennapi munkáját segíthetik. 

„Adatanonimizálás és nyílt tudomány: Osszuk meg az adatokat! – de hogyan védjük meg a résztvevőket?” A teljes bejegyzés megtekintése

Katonák és építők, avagy immunológia-biotechnológia mesterkurzus Balogh Péterrel

Olvasási idő: 6 perc

Kapocs a tudáshoz podcastünk nyolcadik adásában az Általános Orvostudományi Karról első vendégünket köszönthettük. Előző adásunkban a fizika tudományába nyerhettünk betekintést, amely a legelemibb, elképzelhetetlenül apró részecskéktől egészen olyan felfoghatatlanul óriási rendszerekig, mint a világegyetem, a minket körülvevő világ törvényszerűségeit kutatja. Akkor kifelé, most befelé utaztunk. Ezúttal az emberről volt szó, az ember immunrendszeréről, ami nem kevésbé komplex rendszer, és a működése legalább olyan titokzatos és lenyűgöző, mint a minket körülvevő világé. 

Prof. Dr. Balogh Péter immunológus, egyetemi tanár, a PTE Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézet intézetigazgató-helyettese volt a vendégünk. Az immunológia izgalmas és dinamikus világán kívül beszélgettünk a PTE egyik zászlóshajó célkitűzéséről: a biotechnológiáról, valamint az orvos- és élettudományok publikációs szokásain túl arról is, hogy mit kell tudni tavalyi Nobel-díjasunk, Karikó Katalin munkásságának tudományos jelentőségéről. 

 Tartsanak velünk!  „Katonák és építők, avagy immunológia-biotechnológia mesterkurzus Balogh Péterrel” A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑