A norvég lista szerepe és fontossága a magyar kutatói közegben

Olvasási idő: 6 perc

A tudományos szféra egyik alapvető kérdése, hogy a megszülető publikációk minőségét milyen módon tudjuk értékelni és megítélni ebben az egyre gyorsabban növekvő, sokszereplős és sokszínű ökoszisztémában. Kutatóként és oktatóként nemcsak az egyéni tudományos előrehaladás szempontjából fontos, hogy megbízható folyóiratokban jelenjenek meg cikkeink, de intézményi és finanszírozási vonatkozásban is jelentősége van annak, hogy milyen minőségű csatornákon keresztül osztjuk meg eredményeinket. A folyóiratok megbízhatóságát jelző indexekre így mind a kutatóknak, mind az oktatási intézményeknek és finanszírozóknak szükségük van. „A norvég lista szerepe és fontossága a magyar kutatói közegben” A teljes bejegyzés megtekintése

KALAUZ A “JAVASLATOK A KIFOGÁSOLHATÓ GYAKORLATOT FOLYTATÓ FOLYÓIRATOK CIKKEINEK KEZELÉSÉRE” CÍMŰ MTA-DOKUMENTUMHOZ

Olvasási idő: 7 perc

Október közepén látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére címet viselő ajánláscsomag, amely újabb fontos mérföldköve a tudományos világ hitelességének megőrzéséért zajló küzdelemnek. A dokumentumban az MTA által felállított bizottság olyan konkrét javaslatokat tesz a predátor-gyanús és „szürkezónás” tevékenységek visszaszorítása érdekében, amelyek Egyetemünk kutatói, és mindazok számára érdekesek lehetnek, akik publikációs tevékenységet folytatnak. Fontosnak érezzük, hogy a javaslatcsomag tartalmát közelebb hozzuk az egyetemi polgárokhoz. A gyors tájékozódás érdekében kérdések és válaszok formájában kiemeljük a szöveg legfontosabb megállapításait, és a benne foglalt ajánlásokat, javaslatokat. „KALAUZ A “JAVASLATOK A KIFOGÁSOLHATÓ GYAKORLATOT FOLYTATÓ FOLYÓIRATOK CIKKEINEK KEZELÉSÉRE” CÍMŰ MTA-DOKUMENTUMHOZ” A teljes bejegyzés megtekintése

ORCID – A nemzetközi szerzőazonosító, amire minden kutatónak szüksége van

Olvasási idő: 5 perc

Napjaink kutatói úgy érzik, hogy már épp elég adminisztrációs teher hárul rájuk. Az MTMT mellett a különböző profilok, adatlapok kezelése, és a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés is túl sok hasznos idejüket vonja el a tényleges kutatástól. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi szükség van egy újabb azonosító létrehozására. Mit tud az ORCID, ami miatt egyre több kutatásfinanszírozó, kiadó és egyetem is előírja a használatát? Mennyi plusz munkával jár rendeltetésszerű használata a regisztrációt követően? Cikkünkben az azonosító létrehozásának előnyei mellett bemutatjuk a regisztráció meglepően gyors folyamatát, illetve csatolunk egy guide-ot is, amely az ID MTMT-be való integrálásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza.

„ORCID – A nemzetközi szerzőazonosító, amire minden kutatónak szüksége van” A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑