Napjainkban talán sokakban felmerülhet a kérdés, pontosan mit is csinál egy filozófus. Még ennél is érdekesebb kérdés, hogy mit csinál egy filozófus az Orvostudományi Karon. Epizódunk vendége nemcsak arról számol be nekünk, hogy mit taníthat egy tudományfilozófus egy orvostanhallgatónak, hanem az áltudományokról folytatott kutatásairól is beszámol, sőt, a tudománykommunikációról és a publikálási nehézségekről is beszélgetünk.
Tartsanak velünk most is!
Vitán felül áll, hogy a kutatói munka egy rendkívül erőforrás-igényes tevékenység. A témaválasztás, a problémafelvetés, a módszertan-kiválasztás, a szakirodalom-keresés és -feldolgozás, az adatgyűjtés és -elemzés, az eredmények publikálása, valamint az adminisztratív terhek összessége mind-mind alapos tervezést és számtalan munkaórát igénylő feladatot jelentenek a kutatók számára.
A kutatóknak mindeközben meg kell felelniük szakmai és etikai normáknak, pályázatkiírói elvárásoknak, valamint a jelenleg uralkodó tudománykommunikációs trendeknek is, hogy a láthatóság és az impakt maximalizálására való törekvéseket ne is említsük.
Nyilvánvalóan szükség van tehát olyan eszközökre, infrastruktúrákra, melyek a kutatókra nehezedő elvárásokból fakadó „presszió-cunamit” csökkenteni tudják.
„A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet” A teljes bejegyzés megtekintése
Október végén látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére címet viselő ajánláscsomag, amiről mi is részletesen beszámoltunk a blogon. Amellett, hogy a dokumentum számos olyan konkrét javaslatot tartalmaz, amely a predátor-gyanús és „szürkezónás” tevékenységek visszaszorítása érdekében született, a tudományos teljesítményértékelés reformjára is konkrét javaslatokat tesz: a DORA, a Leideni kiáltvány és a CoARA elveinek gyakorlati alkalmazását segítené elő a kutatásértékelésben. Blogposztunkban amellett, hogy a kutatásértékeléssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket igyekszünk Egyetemünk polgáraihoz közelebb hozni, az MTA-javaslatcsomag témánk szempontjából releváns részeivel is kiemelten foglalkozunk.
„MTA-JAVASLATCSOMAG – FÓKUSZBAN: A KUTATÁSÉRTÉKELÉS REFORMJA” A teljes bejegyzés megtekintése
Október közepén látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére címet viselő ajánláscsomag, amely újabb fontos mérföldköve a tudományos világ hitelességének megőrzéséért zajló küzdelemnek. A dokumentumban az MTA által felállított bizottság olyan konkrét javaslatokat tesz a predátor-gyanús és „szürkezónás” tevékenységek visszaszorítása érdekében, amelyek Egyetemünk kutatói, és mindazok számára érdekesek lehetnek, akik publikációs tevékenységet folytatnak. Fontosnak érezzük, hogy a javaslatcsomag tartalmát közelebb hozzuk az egyetemi polgárokhoz. A gyors tájékozódás érdekében kérdések és válaszok formájában kiemeljük a szöveg legfontosabb megállapításait, és a benne foglalt ajánlásokat, javaslatokat. „KALAUZ A “JAVASLATOK A KIFOGÁSOLHATÓ GYAKORLATOT FOLYTATÓ FOLYÓIRATOK CIKKEINEK KEZELÉSÉRE” CÍMŰ MTA-DOKUMENTUMHOZ” A teljes bejegyzés megtekintése
A Clarivate Analytics adatbázis-szolgáltató és adatelemző cég 2023. június 28-án jelentette be a folyóiratok 2022-es impakt faktor értékét. Az új impakt faktor értékek megjelenése mellett jelentős átalakulásoknak is a tanúi lehetünk. A legkomolyabb változás a korábbiakhoz képest, hogy az idei évtől a Web of Science minőségi kritériumainak megfelelő összes folyóirat, így az Arts and Humanities Citation Indexbe, illetve az Emerging Sources Citation Indexbe sorolt folyóiratok is rendelkez(het)nek majd impakt faktor értékkel. Ez a változás több mint 9000 folyóiratot érint, és új perspektívába helyezi a bölcsészettudományi folyóiratok helyzetét és értékelését. Ezenkívül az is számottevő újdonság, hogy a korábbi 3 tizedesjegy helyett 1 tizedesszámra kerekítik az impakt faktor értékeket.
Blogbejegyzésünkben Q&A formában az Egyetemünk kutatóit is érintő legfontosabb változásokról és tudnivalókról tájékoztatunk.
Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.
