Lovász Dávid

Mi áll több mint 80 folyóirat Web of Science-es eltávolításának hátterében? – Az agresszív kiadói gyakorlatok hatása a folyóiratok minőségére: következmények, jövőbeli irányok

Olvasási idő: 6 perc

A tudományos világban nagy vihart kavart – és már Egyetemünkre is begyűrűzött – a hír, miszerint az MDPI kiadó zászlóshajójának számító International Journal of Environmental Research and Public Health folyóirat egyik napról a másikra kikerült a Web of Science adatbázis nyilvántartásából, ezáltal elesve a 2022. évi impakt faktor értéktől.  Nem pusztán az IJERPH járt így. Már 80-nál is többre tehető azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyeket a Web of Science márciusban eltávolított a Master Journal Listről, ami az adatbázisban nyilvántartott összes folyóiratot listázza, miután az aktuális átvilágításuk során nem feleltek meg az általuk támasztott minőségi kritériumoknak.

“Mi áll több mint 80 folyóirat Web of Science-es eltávolításának hátterében? – Az agresszív kiadói gyakorlatok hatása a folyóiratok minőségére: következmények, jövőbeli irányok” → A teljes bejegyzés megtekintése

ORCID – A nemzetközi szerzőazonosító, amire minden kutatónak szüksége van

Olvasási idő: 5 perc

Napjaink kutatói úgy érzik, hogy már épp elég adminisztrációs teher hárul rájuk. Az MTMT mellett a különböző profilok, adatlapok kezelése, és a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés is túl sok hasznos idejüket vonja el a tényleges kutatástól. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi szükség van egy újabb azonosító létrehozására. Mit tud az ORCID, ami miatt egyre több kutatásfinanszírozó, kiadó és egyetem is előírja a használatát? Mennyi plusz munkával jár rendeltetésszerű használata a regisztrációt követően? Cikkünkben az azonosító létrehozásának előnyei mellett bemutatjuk a regisztráció meglepően gyors folyamatát, illetve csatolunk egy guide-ot is, amely az ID MTMT-be való integrálásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza.

“ORCID – A nemzetközi szerzőazonosító, amire minden kutatónak szüksége van” → A teljes bejegyzés megtekintése

Beszámoló a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című konferenciáról

Olvasási idő: 11 perc

November 29-én az MTA Könyvtár és Információs Központ 2. emeleti konferenciatermében rendezték meg a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című eseményt amelyen Lovász Dávid és Milánkovics Róbert képviselték Könyvtárunkat. Az esemény apropóját az képezte, hogy Eugene Garfield 1963. november 30-án publikálta a Science Citation Indexet. A szervezők, a Digitális Bölcsészet folyóirat, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, ennek úgy állítanak emléket, hogy egy évente megtartandó nemzeti tudománymetriai napot alapítanak. Céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan fórumot, ahol az ezzel a témával érintkezésbe kerülő szereplők meg tudják beszélni a közös dolgaikat. — Beszámolónkban az elhangzott előadások tartalmi kivonatát közöljük. A kiemelések olyankor a szerző érdeklődését tükrözik. “Beszámoló a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című konferenciáról” → A teljes bejegyzés megtekintése

Mentimeter – Egy lépés az élvezhetőbb előadások felé?

Olvasási idő: 8 perc

Különösen az elmúlt évtizedben mind az oktatás (gondoljunk csak az olyan hívószavakra, mint a magyarul tükrözött tanulásra fordítható flipped learning), mind a különféle előadások, munkahelyi meetingek kapcsán megfogalmazódott a nyitás igénye, annak a gondolata, hogy a korábbi egyirányú kommunikációt egy interaktívabb forma váltsa fel, amely a jelenlévőknek a részvétel és megszólítottság élményét, az előadó vagy tanár számára pedig hasznos visszajelzéseket biztosít. Sokan álltunk már ki ezektől az eszméktől lelkesülve a hallgatóság elé, hogy aztán gyorsan szembesüljünk azzal, néha nem is olyan egyszerű megtörni azt a bizonyos jeget, nagyobb aktivitásra bírni a résztvevőket. A Mentimeterhez hasonló ingyen használatba vehető programok nem tesznek minket azonnal rátermett előadóvá, de abban segíthetnek, hogy egy kis színt vigyünk prezentációnkba — nem vészesen sok időráfordítás árán. “Mentimeter – Egy lépés az élvezhetőbb előadások felé?” → A teljes bejegyzés megtekintése

A véleménybuborék jelensége a közösségi médiában

Olvasási idő: 8 perc

Donald Trump elnökké választása és a Brexit okozta megrázkódtatások felerősítették – elsősorban baloldali és liberális értelmiségi berkeken belül – az információt szolgáltató platformokkal szemben korábban is meglévő kritikus hangokat. Jellemzőnek érzem, hogy a 2016-os évben az Oxford Dictionaries év szava választásának győztese a post-truth lett, ami politikai értelemben azt jelenti, hogy a közvélemény alakításában a tények szerepe alárendelődött az érzelmi tényezőknek és egyéb személyes meggyőződéseknek.{1} Egyre többen gondolják azt, hogy valami nincs rendben. “A véleménybuborék jelensége a közösségi médiában” → A teljes bejegyzés megtekintése

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | 2023

Fel ↑