Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga

Olvasási idő: 4 perc

A tudományos eredmények átláthatósága és a kutatások hitelessége mindig is az akadémiai szféra fontos célja volt. Ennek érdekében számos, a tudományos kommunikációt megújító kezdeményezés ismert. Így nyert teret a nyílt szakmai lektorálás intézménye (open peer review)  is, amely a transzparencia jegyében alapjaiban értelmezi újra a bírálók és szerzők közti kommunikációt. 

Noha a peer review viszonylag régóta a tudományos minőségbiztosítás alapköve, már a 2000-es évek elején voltak olyan hangok, amelyek kritikus szemmel tekintettek annak gyakorlatára, és a módszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A hagyományos modell korlátai miatt szükségessé vált a rendszer újragondolása; ez a reformgondolat vezetett el a nyílt szakmai lektorálás módszertanának kidolgozásához. 

Blogposztunkban bemutatjuk, mit takar a nyílt lektorálás fogalma, milyen változtatásokat hoz a hagyományos módszerhez képest, és milyen előnyökkel vagy kihívásokkal járhat a kutatói közösség számára.  

„Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga” A teljes bejegyzés megtekintése

Kutatói láthatóság a digitális térben 

Olvasási idő: 6 perc

Napjaink tudományos életben nem elég egyszerűen jó kutatónak lennünk – láthatóvá is kell válnunk. Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, mit jelent a kutatói láthatóság a digitális térben és hogy milyen eszközök segítik a kutatókat ennek kialakításában. Szó lesz a tudatos online jelenlétről, a digitális identitás építéséről és azokról a stratégiákról is, amelyekkel a kutatók hosszú távon erősíthetik szakmai ismertségüket. 

„Kutatói láthatóság a digitális térben „ A teljes bejegyzés megtekintése

A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet

Olvasási idő: 6 perc

Vitán felül áll, hogy a kutatói munka egy rendkívül erőforrás-igényes tevékenység. A témaválasztás, a problémafelvetés, a módszertan-kiválasztás, a szakirodalom-keresés és -feldolgozás, az adatgyűjtés és -elemzés, az eredmények publikálása, valamint az adminisztratív terhek összessége mind-mind alapos tervezést és számtalan munkaórát igénylő feladatot jelentenek a kutatók számára.

A kutatóknak mindeközben meg kell felelniük szakmai és etikai normáknak, pályázatkiírói elvárásoknak, valamint a jelenleg uralkodó tudománykommunikációs trendeknek is, hogy a láthatóság és az impakt maximalizálására való törekvéseket ne is említsük.
Nyilvánvalóan szükség van tehát olyan eszközökre, infrastruktúrákra, melyek a kutatókra nehezedő elvárásokból fakadó „presszió-cunamit” csökkenteni tudják.

„A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet” A teljes bejegyzés megtekintése

A fóbiák nyomában – beszélgetés Zsidó András Norbert pszichológussal

Olvasási idő: 8 perc

Tizedik epizódjával jelentkezik első születésnapját ünneplő kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a Tudáshoz. Adásunkban első visszatérő vendégünket köszönthettük Zsidó András Norbert személyében, aki a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszék vezetője, a Visual Cognition and Emotion Lab alapítója és számtalan hazai, illetve nemzetközi munkacsoport tagja. Körüljártuk vendégünk főbb kutatási témáit, a figyelem és a fóbiák kognitív hátterének kérdéskörét, és többek közt olyan érdekes kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy hogyan és miért alakulnak ki a fóbiáink. Beszélgettünk arról is, hogy András miképpen építette fel kivételesen sikeres kutatói pályáját, és természetesen kérdeztük a kutatásértékelésről és a tudománykommunikációról is. Adásunk végére pedig az is kiderült, hogy mitől fél a fóbiakutató.

„A fóbiák nyomában – beszélgetés Zsidó András Norbert pszichológussal” A teljes bejegyzés megtekintése

A kicsi zöld világok kutatója – Beszélgetés Farkas Judit kulturális antropológussal

Olvasási idő: 5 perc

A 2024-es évet megnyitva hatodik adásával jelentkezik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről, illetve kutatói munkásságukról.

Legújabb adásunk vendége Farkas Judit kulturális antropológus, néprajzkutató, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi docense, a nemrég újraalapított Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium vezető tanára, a Humán Környezettudományi Kutatócsoport társvezetője és a humánökológia szak szakfelelőse volt. Aktuális adásunk fókuszában a fenntarthatóság és az ökotudatosság állt.

„A kicsi zöld világok kutatója – Beszélgetés Farkas Judit kulturális antropológussal” A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑