Open Science Archives

Olvasási idő: 6 perc

Vitán felül áll, hogy a kutatói munka egy rendkívül erőforrás-igényes tevékenység. A témaválasztás, a problémafelvetés, a módszertan-kiválasztás, a szakirodalom-keresés és -feldolgozás, az adatgyűjtés és -elemzés, az eredmények publikálása, valamint az adminisztratív terhek összessége mind-mind alapos tervezést és számtalan munkaórát igénylő feladatot jelentenek a kutatók számára.

A kutatóknak mindeközben meg kell felelniük szakmai és etikai normáknak, pályázatkiírói elvárásoknak, valamint a jelenleg uralkodó tudománykommunikációs trendeknek is, hogy a láthatóság és az impakt maximalizálására való törekvéseket ne is említsük.
Nyilvánvalóan szükség van tehát olyan eszközökre, infrastruktúrákra, melyek a kutatókra nehezedő elvárásokból fakadó „presszió-cunamit” csökkenteni tudják.

„A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 8 perc

Tizedik epizódjával jelentkezik első születésnapját ünneplő kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a Tudáshoz. Adásunkban első visszatérő vendégünket köszönthettük Zsidó András Norbert személyében, aki a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszék vezetője, a Visual Cognition and Emotion Lab alapítója és számtalan hazai, illetve nemzetközi munkacsoport tagja. Körüljártuk vendégünk főbb kutatási témáit, a figyelem és a fóbiák kognitív hátterének kérdéskörét, és többek közt olyan érdekes kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy hogyan és miért alakulnak ki a fóbiáink. Beszélgettünk arról is, hogy András miképpen építette fel kivételesen sikeres kutatói pályáját, és természetesen kérdeztük a kutatásértékelésről és a tudománykommunikációról is. Adásunk végére pedig az is kiderült, hogy mitől fél a fóbiakutató.

„A fóbiák nyomában – beszélgetés Zsidó András Norbert pszichológussal” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 5 perc

A 2024-es évet megnyitva hatodik adásával jelentkezik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről, illetve kutatói munkásságukról.

Legújabb adásunk vendége Farkas Judit kulturális antropológus, néprajzkutató, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi docense, a nemrég újraalapított Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium vezető tanára, a Humán Környezettudományi Kutatócsoport társvezetője és a humánökológia szak szakfelelőse volt. Aktuális adásunk fókuszában a fenntarthatóság és az ökotudatosság állt.

„A kicsi zöld világok kutatója – Beszélgetés Farkas Judit kulturális antropológussal” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 11 perc

A rövid nyári szünetet követően folytatódik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről.

Harmadik adásunkban Kemenesi Gábor víruskutatóval, a Természettudományi Kar adjunktusával, a Szentágothai János Kutatóközpontban működő Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársával és a 2022-es Év Ismeretterjesztő Tudósa díj nyertesével beszélgettünk. Az adás első felében arról kérdeztük Gábort, hogy a hálózatosodott, nemzetközivé váló tudomány hogyan tudja kezelni a globalizált világunkat egyre látványosabban fenyegető veszélyeket, illetve bemutattuk, hogy milyen sokféle szerepet ölelhet fel egy tudományos pálya. Majd ismét fókuszba kerültek a publikációs ökoszisztémával kapcsolatos, a kutatókat foglalkoztató legfontosabb kérdések. Végigvezettük hallgatóinkat a víruskutatói munka állomásain, a terepi mintagyűjtéstől az eredmények publikálásáig, de a modellváltott egyetemek számára legkritikusabb kérdésről, az uniós forrásoktól való elesésről is beszélgettünk.

Fogadják sok szeretettel!

„KAPOCS A TUDÁSHOZ PODCAST III. – Beszélgetés Kemenesi Gáborral” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑