November 29-én az MTA Könyvtár és Információs Központ 2. emeleti konferenciatermében rendezték meg a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című eseményt amelyen Lovász Dávid és Milánkovics Róbert képviselték Könyvtárunkat. Az esemény apropóját az képezte, hogy Eugene Garfield 1963. november 30-án publikálta a Science Citation Indexet. A szervezők, a Digitális Bölcsészet folyóirat, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, ennek úgy állítanak emléket, hogy egy évente megtartandó nemzeti tudománymetriai napot alapítanak. Céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan fórumot, ahol az ezzel a témával érintkezésbe kerülő szereplők meg tudják beszélni a közös dolgaikat. — Beszámolónkban az elhangzott előadások tartalmi kivonatát közöljük. A kiemelések olyankor a szerző érdeklődését tükrözik. „Beszámoló a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című konferenciáról” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 8 perc

Donald Trump elnökké választása és a Brexit okozta megrázkódtatások felerősítették – elsősorban baloldali és liberális értelmiségi berkeken belül – az információt szolgáltató platformokkal szemben korábban is meglévő kritikus hangokat. Jellemzőnek érzem, hogy a 2016-os évben az Oxford Dictionaries év szava választásának győztese a post-truth lett, ami politikai értelemben azt jelenti, hogy a közvélemény alakításában a tények szerepe alárendelődött az érzelmi tényezőknek és egyéb személyes meggyőződéseknek.^{1} Egyre többen gondolják azt, hogy valami nincs rendben. „A véleménybuborék jelensége a közösségi médiában” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 13 perc

Az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK) idén ötödik alkalommal rendezte meg a MUZEUM@DIGIT Konferenciát.^{1} A 2017. november 28-29-én a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében megtartott esemény meghívott hazai és nemzetközi előadói elsősorban a közgyűjteményi szférát érintő digitális megújulással járó lehetőségek és kihívások témakörét járták körül. A szervezők a szakmai program összeállításánál nagy hangsúlyt fektettek az idén elfogadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS)^{2} bemutatására, de megismerkedhettünk a kulturális statisztika, az audiovizuális archívumok, a médiaoktatás és a digitális adatvagyon kezelése témakörének kérdéseivel, illetve konkrét példákon bemutatva a múzeumi kiállítások során alkalmazott innovatív, digitális megoldások trendjeivel is. „Beszámoló az idei Muzeum@Digit Konferenciáról (2017. november 28-29)” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 4 perc

A MTA Könyvtár és Információs Központ 2017. szeptember 28-29-én egy nagyszabású, rendezvénynek adott otthont. Az Arany János utcában rendezték meg ugyanis az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politika 2014-2020 közötti időszakát meghatározó Horizont 2020^{1} részét képező, 2015 júniusa és 2017 novembere között futó, lassan a végéhez közelítő THOR projekt (https://project-thor.eu) bootcamp-sorozatának egyik utolsó állomását.^{2} A kétnapos esemény, amelynek fókuszában az állandó azonosítók álltak, jól illeszkedett a THOR filozófiájába,^{3} miszerint nem elégedhetnek meg a technikai megoldások létrehozásával, el kell érniük az érintett kutatói közösségeket, könyvtárakat, kiadókat is, mert csak az ő befogadókészségük szavatolhatja egy ilyen kezdeményezés sikerét. „A THOR Projekt – Adam Farquharnak a THOR Bootcampen elhangzott előadásának ismretetése” → A teljes bejegyzés megtekintése