Kategória: Adatbázisok, irodalomkutatás

Tématerületre, karra szabott segítség a releváns szakirodalom feltárásához, irodalomkutatáshoz, a tudományos mező megismeréséhez; a megvásárolt adatbázisok és a használatuknak a célzott bemutatása; vonatkozó szolgáltatások népszerűsítése

Kiváló cikk… de létezik?

Olvasási idő: 9 perc

Egyre többen használnak manapság mesterséges intelligencián (AI-on vagy MI-n) alapuló eszközöket a szakirodalom keresésére. A ChatGPT, a Copilot, a Claude, a Google Gemini, a Grok és más generatív chatbotok hasznosak is lehetnek egy téma feltérképezésében, kulcsszavak gyűjtésében, fogalmak tisztázásában vagy a keresési stratégia előkészítésében. A probléma akkor kezdődik, amikor a felhasználó a felsorolt szolgáltatások által ajánlott forrásokat ellenőrzés nélkül emeli át dolgozatába, kéziratába vagy pályázati anyagába. „Kiváló cikk… de létezik?” → A teljes bejegyzés megtekintése

A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet

Olvasási idő: 6 perc

Vitán felül áll, hogy a kutatói munka egy rendkívül erőforrás-igényes tevékenység. A témaválasztás, a problémafelvetés, a módszertan-kiválasztás, a szakirodalom-keresés és -feldolgozás, az adatgyűjtés és -elemzés, az eredmények publikálása, valamint az adminisztratív terhek összessége mind-mind alapos tervezést és számtalan munkaórát igénylő feladatot jelentenek a kutatók számára.

A kutatóknak mindeközben meg kell felelniük szakmai és etikai normáknak, pályázatkiírói elvárásoknak, valamint a jelenleg uralkodó tudománykommunikációs trendeknek is, hogy a láthatóság és az impakt maximalizálására való törekvéseket ne is említsük.
Nyilvánvalóan szükség van tehát olyan eszközökre, infrastruktúrákra, melyek a kutatókra nehezedő elvárásokból fakadó „presszió-cunamit” csökkenteni tudják.

„A nyílt tudomány nyitott kapui: ismerd meg az OpenAlexet” → A teljes bejegyzés megtekintése

Megjelentek a 2022-es impakt faktor értékek! – Minden, amit a legfontosabb változásokról egy kutatónak tudnia kell

Olvasási idő: 3 perc

A Clarivate Analytics adatbázis-szolgáltató és adatelemző cég 2023. június 28-án jelentette be a folyóiratok 2022-es impakt faktor értékét. Az új impakt faktor értékek megjelenése mellett jelentős átalakulásoknak is a tanúi lehetünk. A legkomolyabb változás a korábbiakhoz képest, hogy az idei évtől a Web of Science minőségi kritériumainak megfelelő összes folyóirat, így az Arts and Humanities Citation Indexbe, illetve az Emerging Sources Citation Indexbe sorolt folyóiratok is rendelkez(het)nek majd impakt faktor értékkel. Ez a változás több mint 9000 folyóiratot érint, és új perspektívába helyezi a bölcsészettudományi folyóiratok helyzetét és értékelését. Ezenkívül az is számottevő újdonság, hogy a korábbi 3 tizedesjegy helyett 1 tizedesszámra kerekítik az impakt faktor értékeket.

Blogbejegyzésünkben Q&A formában az Egyetemünk kutatóit is érintő legfontosabb változásokról és tudnivalókról tájékoztatunk.

„Megjelentek a 2022-es impakt faktor értékek! – Minden, amit a legfontosabb változásokról egy kutatónak tudnia kell” → A teljes bejegyzés megtekintése

Könyvtári kalauz a publikációs gyakorlatok útvesztőjében- Publikációs workshop a Tudásközpontban

Olvasási idő: 4 perc

Napjaink kutatói már pályájuk kezdetén megtapasztalják a rájuk nehezedő publikációs nyomást. Az ezzel kapcsolatos frusztrációt pedig csak fokozza, hogy ennek az elvárásrendszernek egy dinamikusan változó digitális kutatási ökoszisztémában kell megfelelniük. 

Ezt felismerve kezdeményezte a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzata Egyetemünkön az első ilyen volumenű publikációs workshop megrendezését, amelyre 2023. április 18-án 13 és 16 óra között került sor. A szervezők a Publikációs Workshop megtartására a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogató könyvtáros kollégáit kérték fel. A téma iránti felfokozott érdeklődést az is jól mutatja, hogy a tervezettnél nagyobb terembe, a Tudásközpont Nagyelőadójába kellett átköltöztetni az eseményt, mert a kezdeti 50-70 fős várakozáshoz képest 200 fővel zárult le a regisztráció. 

Blogbejegyzésünkben az előadások videófelvételeit, absztraktjait és prezentációit tesszük közzé, hogy azokhoz az érdeklődőkhöz is eljusson, akik nem hallhatták őket élőben, vagy újra elmélyülnének a témában.

„Könyvtári kalauz a publikációs gyakorlatok útvesztőjében- Publikációs workshop a Tudásközpontban” → A teljes bejegyzés megtekintése

WEB OF SCIENCE-KIZÁRÁS Q&A: Mit jelent a döntés a PTE-s szerzőkre nézve?

Olvasási idő: 7 perc

Múlt heti blogbejegyzésünkben beszámoltunk arról a tudományos berkekben nagy vihart kavaró hírről, mely szerint a Web of Science 50-nél is több folyóiratot távolított el az adatbázisából. Az információ nálunk sem maradt visszhang nélkül. Számos PTE-s szerző keresett meg minket az elmúlt héten afelől érdeklődve, hogy mi lesz az érintett folyóiratokban korábban megjelent közleményeik sorsa, illetve, hogy milyen stratégiát alkalmazzanak a későbbiekben, ha el akarják kerülni a hasonló kellemetlen meglepetéseket. 

Úgy gondoljuk, hogy az ezekre a kérdésekre adható válaszok mások érdeklődésére is számot tarthatnak, így ezeket most összegyűjtve közöljük. 

„WEB OF SCIENCE-KIZÁRÁS Q&A: Mit jelent a döntés a PTE-s szerzőkre nézve?” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑