Utoljára frissítve: 2023. 11. 06.
Napjaink kutatói már pályájuk kezdetén megtapasztalják a rájuk nehezedő publikációs nyomást. Az ezzel kapcsolatos frusztrációt pedig csak fokozza, hogy ennek az elvárásrendszernek egy dinamikusan változó digitális kutatási ökoszisztémában kell megfelelniük.
Ezt felismerve kezdeményezte a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzata Egyetemünkön az első ilyen volumenű publikációs workshop megrendezését, amelyre 2023. április 18-án 13 és 16 óra között került sor. A szervezők a Publikációs Workshop megtartására a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogató könyvtáros kollégáit kérték fel. A téma iránti felfokozott érdeklődést az is jól mutatja, hogy a tervezettnél nagyobb terembe, a Tudásközpont Nagyelőadójába kellett átköltöztetni az eseményt, mert a kezdeti 50-70 fős várakozáshoz képest 200 fővel zárult le a regisztráció.
Blogbejegyzésünkben az előadások videófelvételeit, absztraktjait és prezentációit tesszük közzé, hogy azokhoz az érdeklődőkhöz is eljusson, akik nem hallhatták őket élőben, vagy újra elmélyülnének a témában.
A délután során a PTE EKTK kutatástámogató munkatársai a kutatási életciklus különböző állomásain kísérték végig a szép számú érdeklődőt, segítve ezzel azt, hogy a publikációs kirakós darabjai a helyükre kerüljenek. A workshopon elméletileg megalapozott gyakorlati tudnivalók átadásán volt a hangsúly. Az volt a cél, hogy a résztvevők minél több, a publikálás során ténylegesen hasznosítható praktikus tudással, tippel, ötlettel álljanak fel a helyükről a 3 órás rendezvény végén. 
Az eseményen elhangzott 7 előadás 3 nagyobb blokkba szerveződött. Az előadások íve a publikálás folyamatát képezte le. Ennek értelmében elsőként Bedő Márta a kézirat elkészítésével kapcsolatos trükköket és tippeket osztotta meg a hallgatósággal a szakirodalomkeresés és a hivatkozáskeresők témái köré felfűzve. Utána Fekete Rita arról beszélt, hogy hogyan válasszunk és hogyan NE válasszunk folyóiratot a már elkészült kéziratunk számára; illetve a megjelentetés kapcsán az egyetemi open access publikálási lehetőségeket mutatta be, továbbá azokat a tudománymetriai alapismereteket adta át, amelyekkel minden kutatónak tisztában kell lennie. Lovász Dávid pedig azzal zárta a workshopot, hogy bemutatta, miképpen tudjuk eredményesen növelni a már megjelent publikációnk hatását, idézettségét.
Ezen témák mindegyike olyan összetett, hogy egy 20-30 perces előadás során nincs lehetőség ténylegesen elmélyülni bennük. Ezért került elhelyezésre a prezentációkban rengeteg olyan link, amely lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy a számukra igazán releváns anyagrészben ténylegesen elmélyíthessék a tudásukat. Az előadók általános ismereteket adtak át, bízva abban, hogy a prezentációk és a megosztott, bármikor visszahallgatható előadások segítségével ezeket mindenki a saját profiljára, tudományterületére tudja alkalmazni. Ehhez sok sikert kívánunk!
Az alábbiakban az elhangzott előadások felvételét, absztraktjait, és a prezentációkat osztjuk meg Önökkel.
Szakirodalomkeresés és hivatkozáskezelők (Bedő Márta előadása)
Az alkalom első előadását Bedő Márta tartotta, akinek egyik témája a gyors és eredményes szakirodalom-keresés lehetőségeit vázolta fel az erre szolgáló adatbázisokban. A másik érintett terület a hivatkozáskezelők voltak, amelyek segítenek a publikációban felhasznált irodalomjegyzék rendszerezésében, formázásában, kéziratba illesztésében, így sok idő nyerhető írás közben.
A szakterület gyors és eredményes feltérképezése kulcsfontosságú lépés a publikálás kezdetén. A szakirodalom kiterjedtsége miatt a kutatás eredményessége nagyban függ attól, milyen minőségű és mennyire átfogó az a forrás, ahonnét a publikációkat merítjük. A nemzetközi tudománymetriai adatbázisok (Web of Science és Scopus) ideális lehetőségeket biztosítanak a kutatók számára saját szűkebb-tágabb területük feltérképezéséhez, az újdonságok és a sokat hivatkozott írások nyomon követéséhez. Hogy ezt pontosan miként lehet kiaknázni, az egy-egy gyakorlati példán végigvezetve tárult fel az előadásban.
A szakirodalom megfelelő beépítése a kéziratba egy kisebb, de szintén érdeklődésre számot tartó téma. Az ismertetett alkalmazások (Mendeley, EndNote, Zotero) megkönnyítik a felhasznált publikációk összegyűjtését és hivatkozását. A prezentációban a három program rövid bemutatása és működési folyamatuk szemléltetése szerepelt.
A prezentáció elérhető a következő linkről.
A prezentáció letölthető innen.
Az előadás linkje itt érhető el.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése van, keresse előadónkat Bedő Mártát (bedo.marta@lib.pte.hu)
Publikációs Workshop, avagy, hogy ne őrüljünk meg a publikálási nyomás alatt (Fekete Rita előadása)
Bedő Márta előadását Fekete Rita folytatta, aki a folyóirat-választás módszereit, az intézményi támogatás keretében igénybe vehető open access publikálási támogatásokat és a fontosabb tudománymetriai mérőszámokat mutatta be.
Pályakezdő kutatóként, publikálási gyakorlatok hiányában nehéz megtenni az első lépéseket a kézirat megjelentetése során. A megfelelő folyóirat kiválasztásával növelhető a publikációs teljesítmény hatékonysága. Az előadásban részletesen bemutatásra kerültek a predátor folyóirat-kiadás jellemzői. Szó esett arról, hogy mit jelentenek a szürke zónába tartozó folyóiratok, és miért érdemes rájuk kiemelt figyelmet fordítani, s hogy milyen eszközeink vannak a predátor praktikák felismeréséhez. A kutatásunk számára releváns folyóirat választást megkönnyíthetik az ingyenes folyóirat-kereső szolgáltatások. Ezek a kézirat címe és a hozzá tartozó absztrakt alapján algoritmus segítségével több ezer folyóirat közül választják ki azokat a releváns kiadványokat, amelyek passzolnak az adott kutatáshoz. Mindezek mellett számos olyan plusz információt adnak meg a folyóiratokról, amik befolyásolhatják a döntésünket.
Az elfogadott kézirat open access megjelentetése fontos szerepet játszik a kutatások nemzetközi láthatóságának növelésében. Ezért a Pécsi Tudományegyetem célként tűzte ki, hogy támogassa az egyetem berkein belül született kutatások open access finanszírozását. Ennek érdekében többféle módon (kiadókkal kötött megállapodások, pénzügyi forrás) is lehetővé teszi az intézményi open access publikálást a PTE kutatói számára, aminek feltételrendszerét is megismerhetjük az előadásból.
A blokk végén a kutatói teljesítményértékelés egyik meghatározó eszköze, a tudománymetria került bemutatásra. Több pályázatban szerepelnek teljesítendő indikátorként a szerzőkre, a folyóiratokra és a cikkekre vonatkozó metrikák. A prezentációban a leggyakrabban használt mérőszámok kerültek bemutatásra: a Hirsch index, az Impakt Faktor, a Scimago Journal Ranking és a Field Weighted Citation Impact. Az előadás kitért arra is, hogy mik a hiteles forrásai ezeknek az értékeknek, és hogy milyen kontextusban érdemes használni őket.
A prezentáció letölthető innen.
Az előadás linkje itt érhető el.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése van, keresse előadónkat Fekete Ritát (fekete.rita@lib.pte.hu)
Gyakorlati tudnivalók a tudományos láthatóság növeléséhez. A tudományos közösségi oldalak lehetőségei és korlátai (Lovász Dávid előadása)
A workshop záróblokkjának előadója, Lovász Dávid a már megjelent publikáció utógondozásának, a hatásnövelés lehetséges módozatainak területére kalauzolta el az érdeklődőket.
Tételmondata az volt, hogy online elérhetőnek lenni és a tudományos közösség számára láthatóvá válni két különböző dolog, és előbbiből nem szükségszerűen következik az utóbbi.
Komoly lépés utóbbi irányába egy átfogó online láthatósági stratégia kialakítása és fenntartása. Az előadás első felében egy ilyen terv kidolgozásának gyakorlati lépéseit vettük végig egy nemzetközi jógyakorlat, az Utrechti Egyetemi Könyvtár Visibility to-do listjének segítségével. Ebben a tágabb kontextusban vizsgáltuk meg, hogy a tudományos közösségi oldalakat, azon belül is kifejezetten a két legjelentősebbet, a ResearchGate-et és az Academia.edu-t, hogy tudja egy kutató a leghatékonyabban, jól és célszerűen arra használni, hogy a tudományos eredményei minél ismertebbé váljanak, és a kapcsolati hálója bővülhessen. Ehhez olyan tudatos felhasználói attitűd kialakítására van szükség, amely kiaknázza az ezekben a platformokban rejlő lehetőségeket, de tudatosan számol a korlátaikkal is.
A prezentáció letölthető innen.
Az előadás linkje itt elérhető.
Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése van, keresse előadónkat Lovász Dávidot (lovasz.david@lib.pte.hu)
*
Ameddig a tudományos közösségi oldalak kéretlen és sokszor félrevezető spamüzeneteiről célszerű leiratkozni, addig ugyanezt semmiképp nem javasolnánk a könyvtári felületekkel kapcsolatban, ha szeretnének naprakészek maradni a publikálás világának legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Blogunkon és Facebook-oldalunkon is rendszeresen tájékoztatunk a legújabb fejleményekről.
Amennyiben egy konkrét témában szeretne segítséget a kutatásához, ajánljuk a könyvtári online konzultációs szolgáltatásunkat.