Utoljára frissítve: 2023. 11. 06.
Múlt heti blogbejegyzésünkben beszámoltunk arról a tudományos berkekben nagy vihart kavaró hírről, mely szerint a Web of Science 50-nél is több folyóiratot távolított el az adatbázisából. Az információ nálunk sem maradt visszhang nélkül. Számos PTE-s szerző keresett meg minket az elmúlt héten afelől érdeklődve, hogy mi lesz az érintett folyóiratokban korábban megjelent közleményeik sorsa, illetve, hogy milyen stratégiát alkalmazzanak a későbbiekben, ha el akarják kerülni a hasonló kellemetlen meglepetéseket.
Úgy gondoljuk, hogy az ezekre a kérdésekre adható válaszok mások érdeklődésére is számot tarthatnak, így ezeket most összegyűjtve közöljük.
Blogbejegyzésünkben az alábbi kérdéseket járjuk körül:
- Korábban is voltak folyóirat-átvilágítások és kizárások a Web of Science-ben?
- Megbízható az interneten keringő lista a kizárt folyóiratokról?
- Mi az a Master Journal List?
- Mi lesz a folyóiratok kizárása előtt megjelent cikkek sorsa? Bent maradnak a Web of Science adatbázisban?
- Mi lesz a 2022-es impakt faktor értékkel? A kizárt folyóiratok esetén számolnak 2022. évi impakt faktort?
- Mi lesz a kizárt folyóiratok korábbi éveiben kapott impakt faktor értékeivel? Megmaradnak?
- Hol érem el az impakt faktor számokat?
- Hogyan számolják az impakt faktort?
- Mikor bocsátják ki az új impakt faktor számokat?
- Mit tehet a kutató, mire figyeljen a folyóirat kiválasztásakor?
- A választásnál a kiadó vagy folyóirat legyen a mérvadó szempont? Jelent még bármit is egy kiadó korábbi szakmai hitelessége?
+1. Miben tud segíteni a könyvtáros és miben nem?
Lássuk őket egyesével!
***
1. Korábban is voltak folyóirat-átvilágítások és kizárások a Web of Science-ben?
Igen. A Web of Science rendszeresen felülvizsgálja, hogy az indexeiben szereplő folyóiratok megfelelnek-e az általuk támasztott minőségi- és hatáskritériumoknak. Ennek megfelelően nem ez az első alkalom, hogy megszüntetik folyóiratok indexálását. A nagyságrend, illetve az, hogy a Clarivate ezt a mostani döntését külön kommunikálta, jelzik, hogy
nem egy átlagos volumenű évi felülvizsgálatról volt szó.
A mostani folyamatok annyiban is különbözhetnek a korábbiaktól, hogy a Web of Science bevonta a folyóiratok ellenőrzésébe a saját fejlesztésű mesterséges intelligencián alapuló eszközét is, amely segítségükre volt a problematikus folyóiratok azonosításában. A hír felkapottsága azzal is magyarázható, hogy olyan nemzetközi szinten is népszerű folyóiratok vannak az érintettek között, mint az International Journal of Environmental Research and Public Health, illetve hogy olyan kiadók folyóiratai is érintettek, amelyekről ezt korábban nehéz lett volna elképzelni.
2. Megbízható az interneten keringő lista a kizárt folyóiratokról?
Véleményünk szerint inkább csak egy kiindulási pontnak tekinthető, teljes mértékben megbízható forrásnak semmi esetre sem. A Clarivate Analytics cég nem adott ki hivatalos listát a kizárt folyóiratokról, ezért az interneten elérhető Excel-fájl sem így kezelendő. Amennyiben felmerül, hogy publikálnánk rajta szereplő folyóiratban, minden esetben érdemes ellenőrizni a választott folyóiratot a Master Journal Listben is. A rendszerben a kizárást követően történt egy frissítés. Így a már kizárt folyóiratok nem találhatóak meg az MJL-en. Elmondható tehát, hogy arról, hogy egy folyóiratot már nem indexál a Web of Science, teljes mértékben csak akkor bizonyosodhatunk meg, ha a folyóiratot nem találjuk a Master Journal Listen.
3. Mi az a Master Journal List?
A Master Journal List a Clarivate Analytics adatbázisa, amely tartalmazza a Web of Science-ben indexelt összes folyóiratot, beleértve a Web of Science Core Collection gyűjteményeit is (Science Citation Index Expanded, Social Sciences Citation Index, Arts & Humanities Citation Index, Emerging Sources Citation Index). Ezenkívül megtalálható benne a Biological Abstracts, a BIOSIS Previews, a Zoological Record és a Current Contents Connect folyóiratok teljes listája. Az adatbázisban elérhető folyóiratok listája havonta frissül.
Mivel a PTE előfizet az adatbázisra az egyetemi polgárok számára (egyetemi IP tartományból vagy az intézményi IP cím azonosítására alkalmas módszert használva) ingyenesen elérhető, de a használata regisztrációhoz kötött.
4. Mi lesz a folyóiratok kizárása előtt megjelent cikkek sorsa? Bent maradnak a Web of Science adatbázisban?
A Web of Science adatbázisból nem törlik azokat a cikkeket, amelyeket a korábbi években indexeltek. A kizárást követően azonban az új számok cikkei már nem lesznek elérhetőek az WOS-ban. Hogy melyik az utolsó elérhető szám, az a márciusban kizárt folyóiratok esetében eltérő lehet. Az International Journal of Environmental Research and Public Health-nél például a 2023 januári cikkek még megtalálhatóak az adatbázisban.
Tehát annak a kutatónak, aki az elmúlt években publikált a kizárt folyóiratok valamelyikében, nem fog “elveszni” a cikke, továbbra is elérhető lesz az adatbázisban.
5. Mi lesz a 2022-es impakt faktor értékkel? A kizárt folyóiratok esetén számolnak 2022. évi impakt faktort?
Ezzel kapcsolatban a Clarivate Analytics cég nem adott ki hivatalos közleményt, így nem tudunk mi sem megnyugtató válasszal szolgálni. Jelenleg a Clarivate 2023. március 20-i blogbejegyzése az egyetlen rendelkezésünkre álló forrás. Ennek értelmében a cég megbízott szakértői minden szerkesztői döntést közöltek a kiadókkal, amelyek felelősek az eredmények kommunikálásáért a szerkesztőbizottságok, a szerzők és az olvasók felé.
6. Mi lesz a kizárt folyóiratok korábbi éveiben kapott impakt faktor értékeivel? Megmaradnak?
Igen, a korábbi évek impakt faktor értékeit nem törlik a Journal Citation Reports-ból.
7. Hol érem el az impakt faktor számokat?
Az impakt faktor értékek hivatalos szolgáltatója a Journal Citation Reports. A JCR a Clarivate Analytics terméke, amelyre a PTE előfizet, így az egyetemi polgárok számára ingyenesen elérhető. Az adatbázis elérési lehetőségeiről itt tud tájékozódni.
8. Hogyan számolják az impakt faktort?
Az impakt faktor (IF) a Clarivate Analytics által indexelt folyóiratok tudományos színvonalának fokmérője: megmutatja, hogy az adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben idézték. Az IF érték egy folyóiratokhoz tartozó hatásmutató. Ezért problematikus, hogy széles körben cikkek és szerzők minősítésére is használják.
Az impakt faktor egy adott folyóiratnak az előző két évben megjelent publikációira a tárgyévben adott hivatkozások számát osztja az előző két évben megjelent publikációk számával. IF = hivatkozásokév / cikkekév‑1 + cikkekév‑2
9. Mikor bocsátják ki az új impakt faktor számokat?
A Clarivate Analytics a friss/legújabb impakt faktor számokat minden év júniusában teszi nyilvánossá a Journal Citation Reports adatbázisban. Tehát a 2022. évi impakt faktor számokat várhatóan 2023 júniusában fogják elérhetővé tenni.
10. Mit tehet a kutató, mire figyeljen a folyóirat kiválasztásakor?
A kutatók sosem voltak könnyű helyzetben a folyóiratok kiválasztása során. Sajnos, garanciát senki nem tud vállalni arra, hogy a kutatók által választott folyóiratokat örökké indexelni fogják a nemzetközi adatbázisok, de azért lehet tenni annak érdekében, hogy valóban megbízható folyóiratot válasszunk. Korábbi tananyagainkban már mi is foglalkoztunk a kutatókat is értinő tudományos folyóirat-kiadás változásaival és a folyóiratválasztás módszertanával, de itt is közölnénk néhány javaslatot.
A nagyobb folyóiratindexelő adatbázisok azok, amelyek minőségi kritériumok mentén tartják nyilván a folyóiratokat, továbbra is megkerülhetetlenek. Nemcsak a Web of Science és a Scopus áll a kutatók rendelkezésére, de tény, hogy ez a két legnagyobb adatbázis a tudományterületek széles spektrumát fedi le, továbbá a kutatók számára legfontosabb teljesítménymutatókat (impakt faktor, Q-érték, FWCI, CNCI) is az ezekben indexelt folyóiratadatok alapján számolják.
Tehát mindenképpen érdemes figyelni, hogy a folyóirat, amiben publikálni szeretnénk indexelve van-e tudományterületi szakadatbázisokban vagy a Scopus-ban és/vagy WOS-ban.
Ehhez érdemes megjegyezni, hogy WOS azzal is próbálja segíteni a kutatókat, hogy a Master Journal List-ben “On hold” jelölést adnak azoknak a folyóiratoknak, amelyeket a kizárás veszélye fenyeget.
Mindenképpen szükséges alaposan átolvasni a folyóirat oldalán közölt információkat is. Ha nem transzparens és következetes a leírás, akkor mielőtt beküldenénk a kéziratunkat, ajánlott érdeklődni a szerkesztőbizottságnál a kérdéses részletekkel kapcsolatban.
Egy aktívan publikáló kutató ismeri a szakterületén releváns szerzőket és témákat, ezért
érdemes a választott folyóiratot olyan szempontból is megnézni, hogy kik és mit publikáltak ott.
A cikkek szakmai minőségét vizsgálva (kutatásmódszertan, logikai felépítés, hivatkozott irodalom stb.) egy szakmailag avatott olvasó felismerhet néhány anomáliát, amelyek megkérdőjelezhetővé teszik például a peer review folyamatok minőségét.
Több folyóirat vagy a szerkesztőségek tagjai köthetők régóta működő, nemzetközileg elismert tudományos társaságokhoz.
A folyóiratkiadás kezdetben ezeknek a tudományos társaságoknak a privilégiuma volt, hiszen szakmailag hiteles közösségként működtek. Ezt a pozíciójukat még ma is őrzik, ezért jó ajánlólevél lehet a folyóirat számára, ha kapcsolatba lehet hozni ilyen szervezettel.
A publikációs kényszer alatt dolgozó kutatók számára természetesen nagy könnyebbséget jelent, ha egy folyóirat különösen gyors peer review folyamattal büszkélkedhet. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy a szakmai bírálat tradicionálisan nem megy sokkal gyorsabban. A szakmai lektorok és a folyóirat-szerkesztőségek közismerten leterheltek a hozzájuk beérkező rengeteg kézirat miatt. Éppen ezért amennyire vonzó, gyanút keltő is lehet a cikkek gyors megjelentetése. Az ezzel kecsegtető folyóiratoknak mindenképp alaposan nézzünk utána!
11. A választásnál a kiadó vagy a folyóirat legyen a mérvadó szempont? Jelent még bármit is egy kiadó korábbi szakmai hitelessége?
A kérdés összetett és megválaszolása közel sem egyszerű, ugyanakkor van néhány szempont, amely segítségünkre lehet ebben.
Az internetre feltöltött nem-hivatalos lista a Web of Science által kizárt folyóiratokról olyan kiadóvállalatok neveit is tartalmazta, mint a Springer Nature, a Wiley vagy a Taylor&Francis. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a nagy múltra visszatekintő, sokszor magas presztízsű folyóiratokat kiadó cégekben sem lehet-e már megbízni? Tudják ugyanazt a szakmai színvonalat teljesíteni, mint évtizedekkel ezelőtt?
Azt fontos tudni, hogy a WOS független szakértőiből álló folyóiratokat bíráló bizottsága csak a folyóiratok minőségi kritériumait vizsgálja.
Ennek fényében tehát nem kell szükségszerűen leírni egy-egy kiadót.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ezek a kiadóvállalatok több ezer folyóiratot jelentetnek meg. Több folyóiratot nemzetközileg elismert tudományos társaságok gondoznak.
Tehát korántsem célravezető magatartás kizárni a kutatók publikálási stratégiájából azokat a kiadókat, akiknek a folyóiratait kizárják valamelyik nagyobb indexelő adatbázisból.
+1. Miben tud segíteni a könyvtáros és miben nem?
Amiben tudunk segíteni:
- Az egyetemi cél- és elvárásrendszer, és a tudományos publikálás aktuális trendjeinek közvetítésében a kutatók felé;
- Bemutatni azokat az elérhető eszközöket, amelyek segíthetnek meghozni azzal kapcsolatban a jó döntést, hogy a szerző hova küldje be a kéziratát;
- A rendelkezésünkre álló erőforrásaink határáig vállalni tudjuk, hogy a kutatóval közösen átvizsgáljuk, hogy a folyóirat illeszkedik-e a szerző által meghatározott célokhoz;
- Követjük, hogy a szakmai nyilvánosságban mely folyóiratokkal kapcsolatban merült fel gyanú a nem megfelelő működéssel kapcsolatban, és ezt közvetítjük a szerzők felé;
- Tájékoztatunk az egyetemi kutatók számára elérhető open access publikálási lehetőségekről
Amiben nem tudunk segíteni:
- Mivel nem vagyunk aktív publikációs tevékenységet végző kutatók, így az általunk biztosított tájékoztatás mellett, azt gondoljuk, egy kutató támaszkodjon bátran az általa ismert, megbízható szaktársak véleményére, mert az ő visszajelzéseik legalább annyira fontosak.
Abban hiszünk, hogy végül a kutatónak kell meghoznia a döntést, hogy hova küldi be a kéziratát. Ennek a felelősségét semmiképpen nem szeretnénk – és nem is tudjuk – átvállalni. Könyvtáros szakemberekként szeretnénk hiteles információkat közvetíteni a kutatók felé annak érdekében, hogy ők a lehető legteljesebb körű ismeretek birtokában hozhassák meg a döntéseiket, számolva az esetleges következményekkel.
***
Ebben a blogposztban igyekeztünk az eddig felmerülő, legégetőbb kérdéseket megválaszolni, de természetesen nem merítettük ki a lehetséges témák teljes sorát.
Köszönjük az eddigi érdeklődést! További kérdéseikkel továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal! Nem hagyunk kérdést megválaszoltalanul. A témában továbbra is keressék kutatástámogató könyvtáros kollégánkat, Fekete Ritát (fekete.rita@lib.pte.hu).
Jelen problémakör számos olyan aspektussal rendelkezik, amelyek alaposabb körüljárást igényelnek, ezért a közeljövőben további bejegyzésekkel jelentkezünk. Ha ezekről nem szeretnének lemaradni, kövessék blogunkat és Facebook-oldalunkat is.