Manapság rengeteg eszköz áll rendelkezésre a kutatók számára, melyekkel gyorsíthatják, javíthatják saját kutatási- és publikációs teljesítményüket. A hagyományos szolgáltatások mellett az online elérhető eszközök számának hirtelen ugrásának lehettünk szemtanúi az elmúlt években. Ennek az ugrásnak az oka pedig nem más, mint a mesterséges intelligencián (AI) alapuló megoldások megjelenése a piacon.
Afrika Pécsen, Pécs Afrikában – Beszélgetés Tarrósy István, Afrika-kutatóval a kutatói életútjáról és intézményvezetői tapasztalatairól
Immáron negyedik adásával folytatódik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről.
Új adásunk vendége Tarrósy István Afrika-kutató, egyetemi tanár, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék munkatársa, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója. Tarrósy Istvánt számos szerepben megismerhették már az egyetemi és a pécsi polgárok. A mai epizódban arra vállalkoztunk, hogy ezeket a teljesség igényével körüljárva egy 21. századi kutató pályaképét rajzoljuk fel. Kérdeztük kutatási, publikálási, vendégoktatói és folyóiratszerkesztői tapasztalatai mellett arról is, hogy miért pont az afrikai kontinens áll az érdeklődése középpontjában. Kíváncsiak voltunk intézmény- és egyetemi vezetői tapasztalataira is. Megismerhettük a PTE-s Afrika-fókuszú kutatások számára egyedülálló keretet biztosító Afrika Kutatóközpontot, illetve a Nemzetközi Igazgatóság projektjeit, de az EU-s szankciók PTE-re gyakorolt hatásairól is szót ejtettünk. Ezeken kívül még egy izgalmas zenei válogatást is kaptunk vendégünktől.
Fogadják sok szeretettel!
Mi áll több mint 80 folyóirat Web of Science-es eltávolításának hátterében? – Az agresszív kiadói gyakorlatok hatása a folyóiratok minőségére: következmények, jövőbeli irányok
A tudományos világban nagy vihart kavart – és már Egyetemünkre is begyűrűzött – a hír, miszerint az MDPI kiadó zászlóshajójának számító International Journal of Environmental Research and Public Health folyóirat egyik napról a másikra kikerült a Web of Science adatbázis nyilvántartásából, ezáltal elesve a 2022. évi impakt faktor értéktől. Nem pusztán az IJERPH járt így. Már 80-nál is többre tehető azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyeket a Web of Science márciusban eltávolított a Master Journal Listről, ami az adatbázisban nyilvántartott összes folyóiratot listázza, miután az aktuális átvilágításuk során nem feleltek meg az általuk támasztott minőségi kritériumoknak.
7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap
Korábbi cikkeinkben már ismertettük azt, hogy a folyóirat-szerkesztőségek számára milyen weboldalak és adatbázisok tanulmányozását ajánljuk könyvtárosként, ha a szerkesztőség célja a folyóirat hazai és nemzetközi láthatóságának növelése.[1] A DOAJ-ról (Directory of Open Access Journals) azért közlünk egy új cikket, mert az elmúlt hónapokban megújult a DOAJ weboldala, és a – cikk témája szempontjából érdekes – folyóirat-kiválasztási folyamat is módosult.[2]
Scopusba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!
Folyóirat-szerkesztőségek számára készítettünk egy újabb összefoglalást egy olyan adatbázisról, mely speciális szolgáltatásaival elősegítheti a folyóiratok ismertebbé válását és a szakmai-tudományos életbe való integrálódását. Ebben az ismertetésben célunk, hogy a Scopus adatbázis folyóirat kiválasztásának folyamatát megismertessük az érdeklődőkkel, ezzel megkönnyítve a felkészülés folyamatát. A kiválasztási folyamatot két egységben ismertetjük. Először azt, hogy a folyóiratnak milyen követelményeket kell teljesítenie a Scopus számára, majd a második egységben azt, hogy a döntési folyamat esetén milyen további elvárásokra számíthat a folyóirat-szerkesztőség. „Scopusba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!” A teljes bejegyzés megtekintése