Kategória: Egyéni publikálási stratégiák

A szerzők támogatása abban, hogy a publikációjuk a lehető legjobb helyen, lehetőleg támogatott, az egyetem céljaival összhangban lévő formában tudják megjelentetni (folyóiratválasztás, intézményi open access publikálási lehetőségek); a tudományos mező újdonságainak, fontosabb változásainak és kulcsfogalmainak ismertetése; publikációs repozitórium használatában rejlő lehetőségek; predátor praktikák felismerésére való képessé tevés

KALAUZ A “JAVASLATOK A KIFOGÁSOLHATÓ GYAKORLATOT FOLYTATÓ FOLYÓIRATOK CIKKEINEK KEZELÉSÉRE” CÍMŰ MTA-DOKUMENTUMHOZ

Olvasási idő: 7 perc

Október közepén látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére címet viselő ajánláscsomag, amely újabb fontos mérföldköve a tudományos világ hitelességének megőrzéséért zajló küzdelemnek. A dokumentumban az MTA által felállított bizottság olyan konkrét javaslatokat tesz a predátor-gyanús és „szürkezónás” tevékenységek visszaszorítása érdekében, amelyek Egyetemünk kutatói, és mindazok számára érdekesek lehetnek, akik publikációs tevékenységet folytatnak. Fontosnak érezzük, hogy a javaslatcsomag tartalmát közelebb hozzuk az egyetemi polgárokhoz. A gyors tájékozódás érdekében kérdések és válaszok formájában kiemeljük a szöveg legfontosabb megállapításait, és a benne foglalt ajánlásokat, javaslatokat. „KALAUZ A “JAVASLATOK A KIFOGÁSOLHATÓ GYAKORLATOT FOLYTATÓ FOLYÓIRATOK CIKKEINEK KEZELÉSÉRE” CÍMŰ MTA-DOKUMENTUMHOZ” → A teljes bejegyzés megtekintése

Afrika Pécsen, Pécs Afrikában – Beszélgetés Tarrósy István, Afrika-kutatóval a kutatói életútjáról és intézményvezetői tapasztalatairól

Olvasási idő: 4 perc

Immáron negyedik adásával folytatódik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről. 

Új adásunk vendége Tarrósy István Afrika-kutató, egyetemi tanár, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék munkatársa, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője, a PTE Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója. Tarrósy Istvánt számos szerepben megismerhették már az egyetemi és a pécsi polgárok. A mai epizódban arra vállalkoztunk, hogy ezeket a teljesség igényével  körüljárva egy 21. századi kutató pályaképét rajzoljuk fel. Kérdeztük kutatási, publikálási, vendégoktatói és folyóiratszerkesztői tapasztalatai mellett arról is, hogy miért pont az afrikai kontinens áll az érdeklődése középpontjában. Kíváncsiak voltunk intézmény- és egyetemi vezetői tapasztalataira is. Megismerhettük a PTE-s Afrika-fókuszú kutatások számára egyedülálló keretet biztosító Afrika Kutatóközpontot, illetve a Nemzetközi Igazgatóság projektjeit, de az EU-s szankciók PTE-re gyakorolt hatásairól is szót ejtettünk. Ezeken kívül még egy izgalmas zenei válogatást is kaptunk vendégünktől. 

Fogadják sok szeretettel! 

„Afrika Pécsen, Pécs Afrikában – Beszélgetés Tarrósy István, Afrika-kutatóval a kutatói életútjáról és intézményvezetői tapasztalatairól” → A teljes bejegyzés megtekintése

Megjelentek a 2022-es impakt faktor értékek! – Minden, amit a legfontosabb változásokról egy kutatónak tudnia kell

Olvasási idő: 3 perc

A Clarivate Analytics adatbázis-szolgáltató és adatelemző cég 2023. június 28-án jelentette be a folyóiratok 2022-es impakt faktor értékét. Az új impakt faktor értékek megjelenése mellett jelentős átalakulásoknak is a tanúi lehetünk. A legkomolyabb változás a korábbiakhoz képest, hogy az idei évtől a Web of Science minőségi kritériumainak megfelelő összes folyóirat, így az Arts and Humanities Citation Indexbe, illetve az Emerging Sources Citation Indexbe sorolt folyóiratok is rendelkez(het)nek majd impakt faktor értékkel. Ez a változás több mint 9000 folyóiratot érint, és új perspektívába helyezi a bölcsészettudományi folyóiratok helyzetét és értékelését. Ezenkívül az is számottevő újdonság, hogy a korábbi 3 tizedesjegy helyett 1 tizedesszámra kerekítik az impakt faktor értékeket.

Blogbejegyzésünkben Q&A formában az Egyetemünk kutatóit is érintő legfontosabb változásokról és tudnivalókról tájékoztatunk.

„Megjelentek a 2022-es impakt faktor értékek! – Minden, amit a legfontosabb változásokról egy kutatónak tudnia kell” → A teljes bejegyzés megtekintése

KAPOCS A TUDÁSHOZ PODCAST II. – Beszélgetés Hohmann Balázzsal

Olvasási idő: 7 perc

Folytatódik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről.  

Második adásunkban Hohmann Balázzsal, az Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk. Balázs kutatói életpályájának megismerését célzó kérdések mellett szót ejtettünk a jogtudományban jelenlévő publikálási szokásokról, valamint Balázs folyóiratszerkesztői tapasztalatairól, és arról is, hogy miért fontos a társadalmi felelősségvállalás a kutatói szférában. 

Fogadják sok szeretettel!

„KAPOCS A TUDÁSHOZ PODCAST II. – Beszélgetés Hohmann Balázzsal” → A teljes bejegyzés megtekintése

KAPOCS A TUDÁSHOZ PODCAST I. – Beszélgetés Fittler Andrással és Zsidó András Norberttel

Olvasási idő: 6 perc

Új formátummal jelentkezünk! Az elmúlt időszak visszajelzései alapján fontosnak éreztük, hogy a 21. századi digitális publikációs színtér legújabb fejleményeivel kapcsolatban a könyvtári híradások és elemzések mellett felerősítsük kutatóink hangját is. Ennek érdekében a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont elindítja Kapocs a tudáshoz című podcastjét, amelyben Egyetemünk kutatóival beszélgetünk a legújabb trendekről, tapasztalataikról.

A podcast első adásában Fittler Andrással, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi docensével és Zsidó András Norbert, a Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.

Fogadják szeretettel!

„KAPOCS A TUDÁSHOZ PODCAST I. – Beszélgetés Fittler Andrással és Zsidó András Norberttel” → A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑