Az online keresési szokások a szemünk előtt alakulnak át. A felhasználók egyre inkább összefoglalt, közérthető és ellenőrizhető válaszokat várnak el az eddig megszokott linklisták böngészése helyett. Ez nem egy távoli, lehetséges forgatókönyv, hanem a jelenlegi helyzet: a Google-keresések közel 60%-a ma már úgy ér véget, hogy a felhasználó nem kattint át egyetlen külső weboldalra sem. A chatbotok és AI-alapú összegző rendszerek (ChatGPT, Gemini, Perplexity, Claude és társaik) több forrásból olvasnak be információkat, majd egyetlen választ állítanak össze – sok esetben minimális vagy épp semennyi forráshivatkozással. Ezt a fejleményt szokás „zero-click” jelenségnek nevezni.
Kiadói szempontból ez a trend kettős kockázatot hordoz: a klasszikus keresőforgalom csökken, miközben a webtartalom továbbra is nyersanyag marad az AI-platformok által összeállított válaszokhoz.
Aki erre nem reagál, az végeredményben úgy fordít erőforrásokat a tartalomgyártásra, hogy annak megtérülése fokozatosan erodálódik. (Kivéve azt az esetet, ha egy tartalomgyártó kifejezetten tiltani kívánja az előállított tartalmak felfedezhetőségét a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások számára.)
GEO: a SEO természetes evolúciója
A Generative Engine Optimization (GEO) célja az, hogy a generatív rendszerek könnyen megtalálják, megértsék és – lehetőleg névvel, hivatkozással – forrásként használják a tartalmainkat. A GEO nem a klasszikus keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization, azaz SEO) helyettesítője, hanem a jelenkor fejleményeinek megfelelő kiegészítője.
A különbség lényege egy mondatban: a SEO arra optimalizál, hogy a linkeket felvonultató találati listákon előkelő helyre kerüljünk, a GEO pedig arra, hogy az AI-alapú chatbotok és keresőalkalmazások által összeállított válaszokba bekerüljünk. A SEO mérőszáma a kattintási arány és az organikus forgalom; a GEO-é az idézettség és az AI-felületekről érkező látogatások száma. A kettő között átfedések vannak – hiszen a jól strukturált, könnyen idézhető webes tartalom mindkét rendszerben jobban teljesít –, de a GEO egyre inkább önálló szemléletmódot igényel.
Miért különösen fontos ez az online folyóiratoknak?
Négy indokot célszerű kiemelnünk:
- Új olvasószerzési csatorna nyílik meg: az AI-keresők használatának aránya gyorsan nő. Aki korán optimalizál, tartós előnyt szerezhet azokban a témákban, ahol versenytársai még láthatatlanok az AI-válaszokban.
- Presztízs és tartós idézhetőség: a generatív modellek hajlamosak néhány „megbízható” forrást preferálni egy-egy szakterületen. Ha egy folyóirat bekerül ebbe a körbe, az hosszú távú hivatkozási előnyt jelent az adott lapnak.
- A tartalom minősége közérdek is: a felhasználók számára nem irreleváns az, hogy milyen forrásokból dolgozik az általuk preferált platform. Az AI-válaszok hibáinak egy része rosszul reprezentált forrásokra vezethető vissza. A pontos, jól hivatkozott tartalom viszont az adott lap presztízsét is javíthatja.
- Bevételvédelem: a zeroclick-jelenség és az AI-alapú összefoglalók csökkenthetik a hirdetési bevételeket, de jól alkalmazott GEO-val elérhető, hogy az AI felületekről érkező kevesebb, de értékesebb kattintás mélyebb tartalmakra, előfizetésre vagy hírlevélre terelhető legyen.
Mit tehet egy szerkesztőség? – Gyakorlati GEO-stratégia
Online tartalmak közzététele esetén, akár folyóiratról, blogról, hírportálokról legyen szó, továbbra is kulcsmozzanat marad a korábban már említett SEO. De emellett szükséges még arra is figyelnünk, hogy a megjelenő tartalmak az AI-alapú szolgáltatások szempontjából is jól strukturáltak és könnyen idézhetők (könnyen kiemelhetők és felhasználhatók) legyenek. Ehhez alábbiakban néhány gyakorlati tanáccsal szolgálunk:
1. Mit kutat az AI?
- A generatív rendszerek előnyben részesítik a fogalommagyarázó cikkeket, esszéket és a „hogyan csináld” típusú útmutatókat.
- Felsorolásokat és táblázatokat is felhasználhatnak, különösen összehasonlítások esetén.
- A tartalom fordított piramiselve: a legfontosabb információ lehetőleg a bekezdés vagy cikk elején szerepeljen, a részleteket ezt követően fejtsük ki.
2. A gépi olvashatóság figyelembevételével írjunk
- A szöveg ne csupán az emberi szem számára legyen logikusan felépítve, de egy AI-rendszer is könnyen azonosítani tudja, hogy melyik rész mire vonatkozik:
- Beszédes, kérdés formájában megfogalmazott alcímek (HTML tag-ek).
- Rövid összefoglaló a cikk elején – az absztrakt megléte nem feltétlenül elegendő.
- GYIK-blokk a közlemény végén: a chatbotok a kérdés-válasz logikát preferálják.
3. Konkrét állítások, adatok, hivatkozások szerepeltetése
A generatív modellek azokat a tartalmakat részesítik előnyben, ahol konkrét számok, évszámok, megnevezett szakértői idézetek és jól idézhető, rövid állítások szerepelnek. Ezek mellett az egyértelműsítő, permanens azonosítókra is rátalálnak. Ilyen például a DOI-azonosító, ennek feltüntetése szintén erősíti a forrás gépi szempontú hitelességét.
4. Szerzői hitelesség
A forrás megbízhatóságát tovább erősíti a szerző nevének, affiliációjának szerepeltetése, végül rövid életrajza és – ahol lehetséges – ORCID-azonosítójának feltüntetése is. Kiadók, illetve szerkesztőségek esetében az átlátható Rólunk és Impresszum szekciók szintén segítik a forrás megbízhatóságának növelését.
5. PDF-tartalmak kezelése
A PDF-tartalmak kezelése kritikus pont. Ezeket az AI-rendszerek ugyan nyomon tudják követni, de egy HTML-alapú weboldalhoz képest hátrányos helyzetben vannak. A legfontosabb alapszabály: minden PDF-hez tartozzon egy rövid, jól felépített HTML-fogadóoldal (ún. landing page), amely tartalmazza a főcímet, egy közérthető összefoglalót, a szerzői és bibliográfiai adatokat, valamint egy jól látható linket a teljes szövegre (a letölthető PDF-állományra). A technikai finomhangolás ugyanis mit sem ér, ha a crawler botok nem jutnak el a fájlig. A PDF elérhetőségének alapfeltétele, hogy az URL-je szerepeljen a weboldal oldaltérképében (sitemap.xml). Sok esetben találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy egy folyóirat párhuzamosan HTML-ben, valamint PDF-formátumban is közzétesz teljes szövegű tartalmakat. Ez kissé redundáns megoldásnak tűnhet, de GEO szempontból mindenképpen jó ötlet.
6. Technikai és vizuális alapok
A schema markup (a weboldal forráskódjába illesztett kódrészlet, amely a keresőmotoroknak és az AI-rendszereknek segít megérteni az oldal tartalmát), a tiszta URL-struktúra és a gyors, mobilbarát megjelenés GEO tekintetében is alapkövetelmény. Képek, diagramok és infografikák esetében a beszédes fájlnevek és pontos alt textek (rövid, szöveges leírások, amelyeket egy kép HTML-kódjához rendelünk hozzá), valamint a kontextusra utaló képaláírások teszik lehetővé, hogy az AI-rendszerek vizuális tartalmainkat is forrásként használják.
Egy ismerős kockázat: mit tegyünk az AI-hallucinációk ellen?
A generatív rendszerek egyébként létező forrásokat – akár saját tartalmunkat is – téves állításokkal moshatják össze. A legjobb védekezés ez ellen a proaktív GEO: ha tartalmunk egyértelmű, viszonylag rövid mondatokból áll és pontos adatokra épül, az információt kinyerő AI-rendszerek egy újbóli pásztázást (az ún. újraindexelést) követően már a tisztított adatot emelik be válaszaikba, így drasztikusan csökken a hibák ismétlődésének esélye. Súlyosabb, például jó hírnevünket sértő tévesztés esetén a proaktív tartalomfejlesztés mellett természetesen érdemes az adott platform visszajelzési funkcióját is igénybe venni.
Miért jó választás az OJS platform a folyóiratok számára?
Az OJS-platform a GEO szempontjából fontos technikai alapok jelentős részét képes biztosítani: támogatja a gépileg olvasható metaadatok kezelését és disszeminációját, valamint olyan alapvető szolgáltatásokkal integrálható, mint a DOI- és ORCID-azonosítók rendszere. Míg egyes funkciók beépített módon is működnek (pl. sitemap.xml webhelytérképek generálása és közzététele), mások telepíthető pluginokon keresztül érhetők el (pl. schema.org szótárak generálása és közzététele). Így pedig a cikkek a kereső- és AI-rendszerek számára technikailag könnyebben azonosíthatóvá, összekapcsolhatóvá és feldolgozhatóvá válnak.
A gépi olvashatóság gördülékenyebbé tétele érdekében ugyanakkor a szerkesztőségek számára is akad feladat: gondoskodniuk kell arról, hogy a publikációk világos szerkezetben, beszédes alcímekkel, rövid és közérthető összefoglalóval, pontos metaadatokkal, egyértelmű állításokkal, jól látható szerzői és bibliográfiai adatokkal jelenjenek meg, hiszen a generatív rendszerek elsősorban a jól strukturált, megfelelően értelmezhető és hitelesen hivatkozható tartalmakat tudják megbízhatóan feldolgozni és forrásként felhasználni.
Miért célszerű mielőbb a GEO-val foglalkozni?
Akik kezdettől fogva ügyeltek a GEO kérdésére, mára szakterületükön meghatározó forrásként lehetnek jelen az AI által generált válaszokban – miközben, ahogy láttuk, a klasszikus keresőforgalom sok kiadónál éppen csökkenőben van. Egy online folyóirat esetén a GEO-ra nem egy újabb tehertételként érdemes tekintenünk, hanem a digitális láthatóság következő evolúciós lépését is láthatjuk benne. A kihívás adott: jelen lenni ott is, ahol az olvasó már nem keres, hanem kérdez.
Források:
- Laura Harris: Nearly 60% of Google searches in the U.S. and European Union end with ZERO follow-up clicks
- Rand Fishkin: 2024 Zero-Click Search Study: For every 1,000 EU Google Searches, only 374 clicks go to the Open Web. In the US, it’s 360
- CLICKVISION’s Team: Zero Click Search Statistics
- Mohammad Aflah Khan – Mahsa Amani – Soumi Das: In Agents We Trust, but Who Do Agents Trust? Latent Source Preferences Steer LLM Generations
- Marcin Kapuściński: LLM-Powered Search vs Traditional Search: 2025-2030 Forecast