A tudományos szféra egyik alapvető kérdése, hogy a megszülető publikációk minőségét milyen módon tudjuk értékelni és megítélni ebben az egyre gyorsabban növekvő, sokszereplős és sokszínű ökoszisztémában. Kutatóként és oktatóként nemcsak az egyéni tudományos előrehaladás szempontjából fontos, hogy megbízható folyóiratokban jelenjenek meg cikkeink, de intézményi és finanszírozási vonatkozásban is jelentősége van annak, hogy milyen minőségű csatornákon keresztül osztjuk meg eredményeinket. A folyóiratok megbízhatóságát jelző indexekre így mind a kutatóknak, mind az oktatási intézményeknek és finanszírozóknak szükségük van.
Ezekre az igényekre mind piaci, mind állami szereplők kínálnak megoldásokat. Az SJR által létrehozott Q-besorolás vagy éppen az impakt faktor is azt a célt szolgálja, hogy ezt a problémát orvosolja. Emellett az ágazati finanszírozószervek „feketelisták” létrehozásával próbálják segíteni a kutatók helyzetét, amelyeken keresztül az adott kiadókról vagy folyóiratokról eldönthető, hogy azok megbízhatóak-e vagy sem.
Ezen listák közül az úgynevezett norvég lista az, amely nemcsak saját hazájában, hanem világszinten ismertté vált, és aminek ismerete a hazai kutatóknak is hasznos lehet. Blogcikkünkben a lista mellett azt is bemutatjuk, hogy az milyen szerepet tölt be a magyar tudományos gyakorlatban.
Mi az a norvég lista?
A norvég lista – eredetileg Norwegian Register for Scientific Journals, Series and Publishers – egy olyan nemzetközi tudományos minősítési rendszer, amelyet a norvég felsőoktatási és kutatási szektor közös szolgáltató szervezete, a Sikt tart fenn.
Az adatbázis a norvég kutatásfinanszírozási modell támogatására jött létre, azzal a céllal, hogy a tudományos publikációk minőségét és teljesítményét mérhetővé tegye, valamint védje a norvég tudományos ökoszisztémát az alacsony minőségű, predátor- vagy nem szisztematikusan ellenőrzött kiadványokkal szemben.
A rendszer eredeti, norvég megnevezése “Kanalregisteret” (szó szerinti fordításban csatorna-nyilvántartás), angolul pedig “Norwegian Register” (norvég nyilvántartás) címen ismert. A lista kifejezés ilyen formában csak Magyarországon használatos.
A norvég lista aloldala
Hogyan működik a norvég lista?
A norvég lista alapgondolata egyszerű:
A tudományos folyóiratok és kiadók minőségét egy központi, szakértői alapú értékelés szerint kategorizálja.
Ez a besorolás segíti megkülönböztetni a stabil, megbízható tudományos fórumokat azoktól, amelyekben nem biztosított a megfelelő átláthatóság, minőség vagy szerkesztési gyakorlat.
A listának nem célja helyettesíteni vagy kiváltani más bibliometriai mutatókat (mint például az impaktfaktor vagy a Q-érték), és nem is kizárólagos minőségi mérce. Saját hazájában a tudományfinanszírozás eszközeként használják, azonban Norvégián kívül mindössze egy eszköz, amely segít eligazodni a publikálási lehetőségek között.
A lista működésének központi eleme a folyóiratok és kiadók minősítési rendszere. A rendszer három alapvető kategóriát használ: a 0-s, az 1-es és a 2-es besorolást.
- Az 1-es besorolást azok a folyóiratok kapják, amelyeket a nemzetközi tudományos közösség általánosan elfogadott, megfelelő szakmai szerkesztéssel és lektorálással működő szaklapként tart számon.
- A 2-es besorolás a tudományterületek legfelső 20%-át jelöli, vagyis azokat a kiemelkedő minőségű, nagy presztízsű folyóiratokat, amelyek meghatározó szerepet töltenek be saját területükön.
- Ezzel szemben a 0-s besorolás olyan kiadványokat jelöl, amelyek nem felelnek meg a tudományos publikációs alapkövetelményeknek, vagy amelyek esetében minőségi, átláthatósági vagy etikai problémák merülnek fel. Tehát nem minden 0-ás besorolású folyóirat minősül predátornak, vannak esetek, amikor a folyóirat formai követelmények miatt kap ilyen besorolást.
- Emellett létezik egy negyedik, ún. „X” besorolás is, amely „under discussion” azaz a megvitatás alatt álló folyóiratokat tartalmazza.
Nem tudja bárki javasolni vagy kérvényezni, hogy egy folyóirat felkerüljön az adatbázisba; a kérvényezést csak olyan személyek végezhetik, akik rendelkeznek affiliációval egy Norvégiai, Dániai, Svédországi vagy Dél-Afrikai kutatási intézményhez, folyóirat szerkesztőbizottságához vagy tudományos társasághoz.
Az ajánlási folyamat a norvég listán. A továbblépés csak akkor lehetséges, ha a kitöltő bejelöli az alsó négyzetet és ezzel kijelenti, hogy tagja egy jóváhagyott szervezetnek.
A kérvényezés utáni besorolási folyamat egy szakértői értékelésen alapul.
A tudományterületi, független bizottságok a folyóiratok működését, a peer review minőségét, a szerkesztőség összetételét, a kiadó általános gyakorlatát, a megfelelő tematikus fókuszt és a tudományos közösséghez való valódi kapcsolódást is vizsgálják.
A lista minden év végén frissül: ekkor válnak nyilvánossá az újonnan felvett, illetve a megváltozott besorolást kapott folyóiratok adatai. Ugyanakkor bizonyos esetekben év közben is történhetnek módosítások (például, ha egy folyóiratról olyan új információk kerülnek elő, amelyek indokolják a 0-s besorolást).
Bár cikkünkben elsősorban folyóiratokról van szó, a norvég lista kiadókat is kategorizál. Egy kiadó meghatározott besorolása nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy az általa kiadott folyóiratok is ugyanazon besorolást kapják. Az MDPI kiadó 1-es besorolással rendelkezik, azonban több olyan folyóirat is tartozik a kiadóhoz, amelyeknek 0-ás a besorolása (pl. Cells, Foods, Recycling). Ezzel szemben például az Universitetet i Oslo egy 0-ás besorolású kiadó, amelynek mind a négy jelenleg is futó folyóirata 1-es besorolással rendelkezik.
A norvég lista szerepe a magyar kutatói közegben
Ha a norvég lista csak egy külföldi állam kutatásfinanszírozási eszköze lenne, akkor a magyar kutatók biztosan nem hallanának róla ennyit. Azonban a listát nem csak a norvég kutatóknak érdemes figyelniük.
Az MTA által létrehozott „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listáját” nagyrészt a Norvég listán 0-s besorolást kapott folyóiratok alkotják. A Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) az MTA által gondozott lista alapján történik a folyóiratok besorolása, és a listán szereplő folyóiratokban megjelent cikkek nem vehetők figyelembe tudományos közleményként bizonyos MTA által lebonyolított eljárásokban (például pályázatokon vagy akadémiai minősítéseknél).
A norvég lista tehát a magyar tudományos közegben is aktív befolyásoló tényező a publikációs döntések és az intézményi értékelések területén.
Bár az MTA által évente közzétett „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája” a döntő érvényű, azok a kutatók, akik a magyar lista forrásaként szolgáló norvég lista híreit is figyelik, korábban értesülhetnek az esetleges kizárásokról vagy átsorolásokról. Emellett a 0-s besorolás indoklása is a norvég lista honlapján érhető el.
A „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája” az MTMT oldalán
Kivételek és magyar sajátosságok
Bár az MTA a norvég lista 0-ás besorolású tételeiből indul ki, a magyar szakértői bizottságok felülvizsgálhatják és kiegészíthetik, szűkíthetik is azt, így áll össze végül minden évben az aktuális “Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája”.
Az ellenőrzés és átalakítás oka, hogy a magyar tudományos környezet működése több tekintetben is eltér a norvég mintától, ezért bizonyos folyóiratok esetében a felülbírálat indokolt lehet.
Az egyik legfontosabb kivétel a magyar nyelvű és magyar kiadású folyóiratok köre. Bizonyos hazai szaklapok 0-s besorolással szerepelnek a norvég listán, ám ez nem a minőségükre, hanem sokszor a nemzetközi lefedettségükre, a bejelentés vagy az adminisztráció hiányárára vezethető vissza. Az MTA ezért ezeknél a lapoknál nem tekinti mérvadónak a norvég besorolást, és külön vizsgálat során határozza meg, hogy ezek szerepeljenek-e a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok között.
Mindemellett az MTA nem azonnal veszi át a besorolásokat. A norvég listát évente többször is frissítik, a felügyelő bizottság évi három döntéshozó meetingje után. Ezzel szemben az MTA minden év október 31. napjáig teszi közzé a következő évre tervezett „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listáját”, majd ez a lista minden év január-februárjában válik véglegessé. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben egy folyóirat a norvég listán október és január között kap 0-s besorolást, akkor az MTA ezt a soronkövetkező évben veszi majd át.
A norvég lista korlátai
Bár a norvég lista hasznos és széles körben ismert tájékozódási pont, fontos látni a korlátait is. Mivel a lista alapvetően norvég kutatásfinanszírozási igényekre készült, így tartalmának számos eleme ütközhet más országok tudományos gyakorlatával. Ezen problémák egy részét kiküszöböli az, hogy az MTA bizonyos változtatásokkal veszi át a listát, azonban még így is okozhatnak nehézséget ezek az eltérések.
Az MTA döntése, hogy a norvég 0-s besorolást jelentős mértékben figyelembe veszi, ugyan egyszerű és gyors értelmezést kínál, de egyben kockázatot is teremt. A magyar kutatók szempontjából ez annyit jelent, hogy például egy adminisztratív okból 0-s besorolást kapott folyóiratban megjelent publikáció akár pályázati vagy előmeneteli hátrányt is okozhat számukra, még akkor is, ha valójában nem predátorról vagy kétes minőségű folyóiratról van szó. A lista tehát iránymutató, de nem mentes a kétséges besorolásoktól sem.
Mindezeket a hátrányokat láthatóan mind az MTA, mind a Sikt igyekszik kiküszöbölni. Az MTA azokat a külföldi folyóiratokat, amelyek a magyar kutatói közösségben kiemelt fontosságúnak számítanak, sokszor át sem veszi saját listájába, még akkor sem, ha azok eredetileg 0-s besorolást kaptak.
Bizonyos mértékben a norvég lista fenntartója, a Sikt is igyekszik kiküszöbölni ezeket a problémákat. A tudományos élet bármely szereplője (bármely országból) ajánlhat folyóiratot, vagy jelezheti, ha egy folyóirat nem a megfelelő besorolást kapta. Azonban érdemes szem előtt tartanunk, hogy a norvég lista továbbra is elsősorban a norvég kutatói igényeket helyezi előtérbe.
A norvég besorolás ugyan fontos tényező, de nem helyettesíti vagy írja felül a közvetlen kutatói tapasztalatokat és a megfelelő szakmai mérlegelést sem.
Az oktatók és kutatók számára az egyedi esetek mérlegelése továbbra is elengedhetetlen marad, különösen akkor, ha a folyóiratválasztás a tudományos előmenetelüket közvetlenül befolyásolhatja.
Hogyan használja a kutató a norvég listát a gyakorlatban?
Magyarországi kutatóként folyóiratválasztás esetén mindenképpen érdemes a “Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listáját” ellenőriznünk, hiszen az előremeneteli eljárások során végül az MTMT-ben szereplő adatok lesznek mérvadók.
A norvég listát is érdemes azonban ellenőriznünk, hiszen amennyiben 0-s besorolású folyóiratról van szó, ennek indoklását a norvég lista honlapján fogjuk megtalálni (pl. predátor-gyanús a folyóirat). Ahogy említettük, az új besorolások is előbb láthatóak itt, mint az MTMT oldalán. Ezen felül a magyar kutatók javaslatokat is tehetnek egy adott folyóirat kedvező, 1-es besorolásra. Ehhez a honlapon regisztrálnunk szükséges, majd az ajánlást egy nagyjából 15 perc alatt kitölthető kérdőív segítségével tehetjük meg.
Bár a magyar gyakorlatban az MTMT szempontjából releváns 0-s besorolásról hallhatunk a leggyakrabban, azonban az 1-es és 2-es besorolás is érdekes lehet, hiszen ez azt jelenti, hogy a folyóirat megbízható, szakmailag és a publikálási gyakorlat szempontjából is megfelelő minőségű kiadvány.
Mindenképpen érdemes azonban elővigyázatosnak lennünk, hiszen amennyiben a besorolásra ajánlott folyóirat nem éri el az 1-es szint követelményeit, úgy 0-s besorolást kap, ennek révén pedig végül mégis felkerülhet a “Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listájára”. Érdemes tehát olyan folyóiratokat ajánlanunk, melyek esetében biztosak vagyunk abban, hogy ezek teljesítik az 1-es kategóriába való besoroláshoz szükséges feltételeket.
További hasznos linkek:
- A norvég lista honlapja
- SCImago Journal & Country Rank kereső, ahol lekérhető egy folyóirat Q-besorolása.
- Clarivate Master Journal List, amely segítségével leellenőrizhető egy folyóirat impakt faktora.
- A „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája” az MTMT oldalán.
- A „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája” létrehozásának előzmény cikke: Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére – az MTA ajánlásai az új típusú publikációs visszaélésekkel kapcsolatban