Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.
A nyílt/szabad hozzáférés (open access) fogalmát többféleképpen is értelmezhetjük, de az egyszerűsített definíciója a következő elveket vallja: A felhasználónak nem kell fizetnie azért, hogy tudományos közleményeket az interneten (repozitóriumokban) olvasson, azokat kinyomtassa és nem-kereskedelmi célokból tovább is oszthassa valamint, hogy mindezt korlátozások nélkül tehesse. A tartalom felhasználása harmadik személy számára általában tilos. Alapesetben a szerző a szerzői jogokat magának tartja meg, ezért a közleményét máshol is közzéteheti.
A nyílt hozzáférésnek több formája létezik: korlátozás nélküli hozzáférés (folyóiratok azonnali/teljes publikálása) | késleltetett nyílt hozzáférés (a nyílt hozzáférés csak egy bizonyos idő után lehetséges) | szerzői díjas hozzáférés (a szerzők fizetnek a nyílt hozzáférés támogatására) | e-print archívumok (a szerzők maguk archiválják publikációikat); | részleges hozzáférés (a cikkek egy bizonyos részéhez biztosítanak nyílt hozzáférést) | kooperációs hozzáférés (intézményi tagok támogatják a nyílt hozzáférést).
A nyílt hozzáférésnek négy fontos ága van: az elektronikus, lektorált tudományos folyóiratok | a kutatási területenként szerveződő preprint-archívumok (tematikus repozitóriumok) | az egyes egyetemek intézményi repozitóriumai | az anyagoknak a szerzők saját honlapjain történő elhelyezése.
A nyílt hozzáférés legtöbb definíciójában szerepel, hogy szakértői véleményezést alkalmazó (más szóval lektorált) publikációkról van szó.
Kapcsolódó anyagként tekintse meg Sha Li Zhang angol nyelvű írásáról készült magyar nyelvű videós referátumunkat:
Forrás: Sha Li Zhang: The flavors of open access.
OCLC Systems & Services: International digital library Perspectives
Vol. 23 No. 3, 2007 pp. 229-234.
A szerző az Észak-Karolinai Egyetem Könyvtárának munkatársa. Tanulmányának célja, hogy rámutasson azokra a főbb vitákra és jellemzőkre, amelyek a nyílt hozzáféréssel kapcsolatosan az elmúlt években kibontakoztak. Ezek a tudományos világban éppúgy, mint a kiadói közösségekben növekvő figyelmet kaptak, úgy az USA-ban, mint a világ más részein. A kérdéskör igen komplex, a szerző megkísérelte ezen összetettség bemutatását. Ehhez áttekintette a nyílt hozzáférés (open access) definícióit, az azt érintő eddigi kezdeményezéseket és platformokat, és e mozgalom szereplőit. Kiemelte a könyvtárosok vitathatatlanul óriási szerepét abban a folyamatban, amely gyorsabbá és szélesebbé teszi az ismeretekhez való hozzáférést, azok elterjesztését.