A THOR Projekt – Adam Farquharnak a THOR Bootcampen elhangzott előadásának ismretetése

Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.

A MTA Könyvtár és Információs Központ 2017. szeptember 28-29-én egy nagyszabású, rendezvénynek adott otthont. Az Arany János utcában rendezték meg ugyanis az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politika 2014-2020 közötti időszakát meghatározó Horizont 2020^{1} részét képező, 2015 júniusa és 2017 novembere között futó, lassan a végéhez közelítő THOR projekt (https://project-thor.eu) bootcamp-sorozatának egyik utolsó állomását.^{2} A kétnapos esemény, amelynek fókuszában az állandó azonosítók álltak, jól illeszkedett a THOR filozófiájába,^{3} miszerint nem elégedhetnek meg a technikai megoldások létrehozásával, el kell érniük az érintett kutatói közösségeket, könyvtárakat, kiadókat is, mert csak az ő befogadókészségük szavatolhatja egy ilyen kezdeményezés sikerét.

A célkitűzéssel összhangban mintegy 35-40, főleg kutatóból és könyvtárosból álló közönség részvétele mellett megtartott rendezvény első napján Adam Farquharra hárult a THOR projekt ismertetésének feladata. Az előadó a British Library Digital Scholarship (digitális tudományosság) részlegének vezetője,^{4} a THOR projekt koordinátora, de a DataCite alapítójaként, frissen leköszönt elnökeként, aktuális alelnökeként, akár az arról szóló előadást is megtarthatta volna.^{5}

Úgy gondolom, hogy a projekt behatóbb ismerete nagysága, fontossága miatt könyvtárunk szempontjából is releváns, így a vele foglalkozó általános előadás vázlatát az alábbiakban közlöm.

   *    *    *

Adam Farquhar egy rövid bemutatkozást követően azzal kezdte Roles for Persistent Identifiers in Digitally Enabled Historical Research című előadását,^{6} hogy Thor amellett, hogy egy skandináv mitológiából ismert isten, egy mozaikszó is, aminek a feloldása Technical and Human Infrastructure for Open Research, azaz A nyílt kutatáshoz szükséges technikai és emberi infrastruktúra. A névválasztáskor ugyanis figyelmet fordítottak arra, hogy egyrészt kifejezzék, hogy az új vállalkozásuk korábbi projektjük, az ODIN leszármazottja, másrészt pedig a felvezetőmben már említett kettős prioritásukat: a vállalkozás informatikai és közösségi oldalát. A THOR célja nem kevesebb, mint annak biztosítása, hogy minden kutató, karrierjének minden fázisában, illetve bármely intézmény férjen hozzá a számára szükséges állandó azonosítókhoz (Persistent Identifiers, rövidítve: PIDs), legyen összekapcsolva munkássága termékeivel, szereplőivel. Váljon a PID-használat az új normává („Make persistent identifiers the new normal”); az azonosítók integrálódjanak azokba a szolgáltatásokba, amiket a kutatók már eleve használnak; jelenjenek meg az összes helyen, ahol valamiféle kutatási termék (research output) keletkezik; kössék össze a kutatókat az általuk jegyzett munkákkal, kutatási adatokkal.

A THOR esetében mind a fókuszba állított területek – az állandó azonosítók hasznosulását az orvostudománytól a természettudományokon át a humán tudományokig számos területen vizsgálták –, mind pedig a partnerek sokfélék. A magát a rendezvényen is képviseltető British Library, ORCID, DataCite, CERN és EMBL-EBI mellett olyan nagy kiadókat is bevontak a közös munkába, mint az Elsevier vagy az OpenAccess PLOS.

A résztvevő szervezetek után megismerhettük a projekt előzményeit, illetve azt is, hogy a szervezők milyen folytatással számolnak. A THOR előzményeinek tekinthető ODE és ODIN, miután felmérték, hogy milyen problémákra milyen válaszok születtek eddig, a különböző szolgáltatások közötti interoperablitás előmozdításán fáradoztak. Ez az ODIN esetében elsősorban az ORCID és a DataCite kapcsolatának elmélyítésében nyilvánult meg. A THOR ennek tapasztalataira építve az rendszerek további integrációjára és a fenntarthatóságra helyezte a hangsúlyt, amely úton majd a FREYA haladhat tovább. Ez sem jelenti ugyanakkor a végállomást. További programok követhetik annak érdekében, hogy egy valóban működőképes digitális ökoszisztéma alakulhasson ki, jól működő szolgáltatásokkal.

De mi az a PID, ami ezeknek a projekteknek a középpontjában áll, és milyenné kell válnia annak érdekében, hogy beválthassa a hozzá fűzött reményeket? Adam Farquhar szerint amellett, hogy állandóságot kell szavatolnia, szükséges, hogy ez az azonosító globálisan egyedi és feloldható legyen, hiszen a tudomány is globális. Legyen továbbá biztosított a metaadatokkal való összeköttetés, a más rendszerekkel való együttműködés, megoldott az interoperabilitás. Ezen kívül pedig az élettartama haladja meg bármely intézményét, ne ezektől függjön a hosszú távú fennmaradása.^{7}

Az előadó külön kitért arra is, hogy milyen fontos, hogy az egész kutatótársadalom, annak intézményeivel együtt, vegyen részt a rendszer működtetésében, ezáltal növelve a hitelesség fokát. Jöjjön létre az összekapcsolt tudományosság (connected scholarship)! A kutatók és egyéb közreműködők egyrészt legyenek összekapcsolva a közzétett kutatási adataikkal és publikációikkal, valamint ezek is egymással, másrészt pedig a kutatók, a különböző intézmények, támogatók és projektek között is működjön az összeköttetés.

Ennek a sokkomponensű rendszernek a középpontjába a THOR egyértelműen a kutatót állítja. A kutatót, aki ebben az elképzelt tökéletes struktúrában az ötlet születésétől eljuthatna odáig, hogy a közzétett eredményei hatással legyenek a tudományosságra. Hatással lehetnének, mert elérhetővé, megtalálhatóvá válnának, mások felhasználhatnák, továbbgondolhatnák őket. Az egésznek pedig az lenne a végeredménye, hogy a kutató szert tenne az őt megillető elismertségre.

Azok a szakemberek (data center manager) szintén profitálhatnak a PID-k rendszerszintű használatából, akiknek mondjuk egy éves jelentéshez szükségük van arra, hogy hozzáférhessenek azokhoz az adatokhoz (idézettség, további felhasználás), amikre alapozva ezeket létrehozhassák.^{8}

Előadását Adam Farquhar azzal zárta, hogy ugyan sok minden megvalósult már abból, amit elterveztek, a decemberben induló FREYA előtt is számos kihívás áll majd. Tovább kell menniük azon az úton, amin eddig is haladtak, a rendszerek közötti integrációt tovább kell mélyíteni, az interlinking és interoperabilitás terén is vannak még tennivalók, illetve új entitások, szoftverek, szervezetek, projektek, eszközök, módszerek, protokollok egyértelmű azonosítását is meg kell oldani.

Lovász Dávid
PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Digitális Tartalomszolgáltatási Osztály