Ezúttal egy igazán rendhagyó epizóddal jelentkezünk. Könyvtárunk 2025-ben „A jövő kutatói és a nyílt tudomány: válaszok a jelen kihívásaira” címmel rendezett konferenciát, amely a kutatókat érő kihívásokat és nehézségeket állította a középpontba. Az eseményen podcastünk egyik műsorvezetője, Lovász Dávid is előadott.
Ebben az epizódban Dávid előadását, és az általa moderált, különböző tudományterületeket képviselő kutatók részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetést is meghallgathatják. A beszélgetés során többek között a norvég listáról, a publikációs kényszerről, az egyes tudományterületeket eltérően érintő nehézségekről, valamint a kutatók mentális jóllétének kérdéséről is szó esik. Vendégeink a jelenlegi értékelési és publikációs rendszerek visszásságairól, személyes tapasztalataikról is beszélnek, és hasznos tanácsokkal szolgálnak a pályakezdő kutatók és doktorandusz hallgatók számára egyaránt.
Tartsanak velünk, és hallgassák meg ezt a különleges epizódot!
A résztvevőkről:
Dr. Biró Zsófia űrjogász, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékének tudományos munkatársa, a Space Generation Advisory Council tagja és egyik magyarországi kapcsolattartója.
Zsófia MTMT profilja.
Zsófiával készült korábbi adásunk, amely az űrjog helyzetét, a pályaválasztás nehézségeit és a mentorprogramok előnyeit tárgyalja ITT érhető el.
Dr. Havasi Dávid vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének munkatársa, a Fiatal Kutatók Akadémiájának vezetőségi tagja.
Dávid FKA profilja, MTMT profilja, WoS adatlapja, Scopus adatlapja.
Dr. Szabó Éva biokémikus, a PTE Általános és Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének kutatója és oktatója, és a Fiatal Kutatók Akadémiájának újonnan választott tagja.
Éva FKA profilja, MTMT profilja, WoS adatlapja, Scopus adatlapja.
Évával készült korábbi beszélgetésünk, amely a táplálkozástudományi kérdésekről, a kutatói pálya és a publikálás nehézségeiről, az anyai és kutatói szerepek összehangolásáról szól ITT hallgatható meg.
Karácsonyi Viktor építész, a PTE Műszaki és Informatikai Karának doktorandusz hallgatója, a b2 Transzdiszciplináris Szakkollégium vezetője és a PTE Doktorandusz Önkormányzat képviselője
Viktor MTMT profilja.
Az aktuális adás elérhető YouTube és Spotify-csatornáinkon.
Miről szól ez az epizód?
Epizódunk elején Lovász Dávid tekinti át nagy vonalakban a tudományos publikálás mai ökoszisztémáját és annak legégetőbb kihívásairól beszél. Előadásában a „publikálj vagy pusztulj” szemléletről, a kutatókra nehezedő, egyre növekvő elvárásokról, a reprodukálhatósági válságról, valamint a mesterséges intelligencia rohamos térnyeréséről is szó esik. Dávid a könyvtári nézőpontra is kitér: bemutatja, mit tapasztalunk ezen a területen kutatástámogató könyvtárosként, és milyen eszközökkel, megoldásokkal tudjuk enyhíteni a kutatókra nehezedő nyomást.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben vendégeinkkel közösen a felvetett problémákat járjuk körül, valamint számos más, a kutatói létet érintő nehézség is szóba kerül. Kitérünk arra, milyen kihívásokkal szembesülnek napjainkban a pályakezdő kutatók, miként különböznek az elvárások az egyes tudományterületeken, illetve milyen eltérések mutatkozhatnak egy adott diszciplínán belül a különböző specializációk között. Szóba kerül az ipari együttműködésekből fakadó publikációs lemaradás, a negatív eredmények közlésének akadályai, valamint a PhD és a DLA képzések eltérő publikációs követelményei is.
„A tudomány iránti elhivatottság és a tudomány szeretete az, ami jelenleg a pályán tartja a kutatókat.” – Havasi Dávid
Bár meghívott vendégeink különböző tudományterületeket képviselnek, egyetértenek abban, hogy a Q-besorolások, impakt faktorok és kötelező publikációs számok útvesztőjében nemcsak a fiatal, hanem a tapasztalt kutatók is könnyen elbizonytalanodhatnak. Az olyan folyóiratminősítési és rangsorolási rendszerek, mint a Scimago Journal Ranking, a norvég lista vagy az erre épülő „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája” ugyan segíthetnek az eligazodásban, ám ezek folyamatos nyomon követése újabb terheket ró a kutatókra, ráadásul akár egymásnak ellentmondó információkhoz vezet.
Vendégeink saját tapasztalataikon keresztül arra is rávilágítanak, hogy a publikálási döntéseket nem csupán a folyóiratok szakmai megítélése, hanem a finanszírozási szempontok is erőteljesen befolyásolják. Előfordulhat például, hogy egy folyóirat a norvég listán nullás besorolást kap, miközben az SJR szerint Q1-es kategóriába tartozik. Ilyen esetekben a folyóiratban való publikálás ugyan pénzügyileg támogatott az egyetemek részéről, ezzel együtt a folyóirat minősége a különböző szakmai bizottságok által megkérőjelezhető lesz.
„Ilyen esetben ütközés van, hiszen, ha az intézményem vagy a tudományterületem azt várja el tőlem, hogy Q1-es besorolású folyóiratban publikáljak, akkor – norvég lista ide vagy oda – én abban a folyóiratban publikálni fogok, mert ez alapján vagyok értékelve.” – Biró Zsófia
A beszélgetés során többször előkerülnek azok a HR- és teljesítményértékelési rendszerek is, amelyeknek a kutatók igyekeznek megfelelni. Pozitív példaként elhangzott a PTE Általános Orvostudományi Karán működő értékelési gyakorlat, amely figyelembe veszi az eltérő szakterületek sajátosságait, valamint az olyan kezdeményezések, mint a narratív önéletrajz, amely a pusztán kvantitatív mutatókon túlmutatva kínál bemutatkozási lehetőséget. Szóba kerültek a PhD és a DLA képzések közötti különbségek is, különösen az előmenetel és a publikációs elvárások tekintetében.
„A rendszerváltás után a szakma össze tudott fogni, meg tudta fogalmazni azt, hogy nekünk ez a teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő. Össze kell fogniuk azoknak, akik ezt a problémát a legjobban érzékelik, és meg kell próbálni érdekérvényesíteni.” – Karácsony Viktor
A konferencia társrendezője, a Fiatal Kutatók Akadémiája nemrégiben átfogó felmérést készített a fiatal kutatók helyzetéről. Az ebben megfogalmazott kérdést vendégeinknek is feltettük: vajon mi járulhatna hozzá ahhoz, hogy ma Magyarországon kedvezőbb legyen – különösen a pályakezdők számára – a kutatói életpálya.
„A minap mondta az egyik kollégám, aki már csak részmunkaidőben dolgozik az egyetemen, hogy azért volt jó ez a munkahely, mert megtanította, hogy hogyan kell hétvégente is dolgozni.” – Havasi Dávid
A diskurzus során szó esett a kutatói szerepek sokféleségéről is. A legtöbben nemcsak kutatnak, hanem oktatnak, témavezetnek, bírálói feladatokat látnak el, miközben a magánélet és a munka összehangolása is folyamatos kihívást jelent. Ennek kapcsán érintjük a női kutatók helyzetét, és a női és a férfi kutatókkal szembeni elvárások közötti különbségeket is.
„Egy kutatónőnek nagyon megnehezíti az előmenetelét az, hogy (a gyereknevelés miatt) kiesik néhány év, és emiatt egy pályázat elbírálása során őt másképpen ítélik meg.” – Havasi Dávid
A fokozott terhelés kapcsán a pályaelhagyás és a kiégés kockázata is fennáll. Vendégeink egyetértenek abban, hogy bár léteznek egyéni megküzdési stratégiák, sok esetben rendszerszintű problémákról van szó, amelyek megoldása túlmutat az egyes kutatók lehetőségein. Hangsúlyozzák, hogy a támogató, megbecsülő szakmai környezet és a megfelelő értékelés jelentősen csökkentheti a kiégés esélyét. A pénzügyi kérdések is szóba kerülnek: bár az anyagi biztonság elengedhetetlen, önmagában nem jelent teljes megoldást.
„Nem kell egy fiatal doktorandusznak mindent rögtön magától megoldania, a témavezető tud fogódzkodókat vagy kapaszkodókat adni. A lényeg, hogy a hallgató merjen segítséget kérni, ha elakad!” – Szabó Éva
Az epizód zárásaként vendégeink megosztják jó tanácsaikat a pályakezdő kutatók számára. Ha kíváncsi ezekre az útravalókra, hallgassa meg adásunkat.
További hasznos linkek:
- Könyvtárunk és az FKA teljes közös konferenciájának felvétele itt elérhető.
- Néhány említett lista, mérőszám, besorolás:
-
- Az impakt faktorokat számító Clarivate Journal Citation Reports oldala oldala
- Az FKA kutatói életpályáról készített kutatásának adatait bemutat cikk: A kutatói életpálya kihívásai és a pályaelhagyás lehetséges okai a fiatal kutatók akadémiai életútján
A Kapocs a tudáshoz podcast következő epizódjaiban is izgalmas beszélgetésekkel várjuk hallgatóinkat, amelyekben különféle tudományterületek kutatóit ismerhetik majd meg. Hamarosan újabb interjúkkal jelentkezünk! Ha nem szeretne lemaradni, kövesse kutatástámogató blogunkat, Spotify-csatornánkat, Youtube-csatornánkat és Facebook-oldalunkat is.
Ossza meg velünk véleményét az elhangzottakról az alábbi e-mail-címen: authorsupport@lib.pte.hu