Utoljára frissítve: 2023. 06. 27.
Folyóirat-szerkesztőségek számára készítettünk összefoglalást olyan adatbázisokról, melyek speciális szolgáltatásaikkal elősegíthetik a folyóiratok ismertebbé válását és a szakmai-tudományos életbe való integrálódását. Célunk, hogy elősegítsük a tájékozódási folyamatot, például a tudományterületileg releváns adatbázisok vagy a folyóiratokkal szemben felmerülő követelményrendszer ismertetésével.
* * *
Cikkünkben folyóirat-szerkesztőségek számára szeretnénk segítséget nyújtani abban a témában, hogy milyen eszközökkel tudják növelni folyóiratuk ismertségét és a tudományos közéletben betöltött szerepét. A hagyományosnak tekinthető lehetőségeken túl, – mint a publikációk magas tudományos színvonala – új utakat szeretnénk megismertetni a szerkesztőségekkel. Ezért, rövid kivonatokat adunk közre olyan adatbázisokról és folyóiratcím-lista (folyóiratindex) kezelő szolgáltatásokról, melyek nemzetközileg, vagy szakterületen belül ismertek és fontos tájékozódási pontnak tekintik a tudományosság mértékének megítélése során.
A bemutatásra kerülő szolgáltatások általában részletes értékelési szempontrendszer alapján vizsgálnak meg egy-egy folyóiratot. Ha a feltételek teljesülnek egy folyóirat esetében, akkor felveszik azt a gyűjtőkörükbe. Eltérő szolgáltatókat mutatunk be, így lesznek köztük olyanok, melyekben akár részletesebben folyóiratcikk-szinten kereshetjük vissza a tartalmat, és lesz olyan adatbázis is, mely a folyóiratok alapadatait tartja nyilván.
Célunk, hogy az összefoglalásokkal segítséget adjunk a folyóirat-szerkesztőségeknek abban, hogy elsősorban mely oldalakon érdemes kezdeményezniük a folyóirat bekerülését és ott milyen követelményeket állítanak fel a folyóiratokkal szemben, illetve milyen szempontok érvényesülését vizsgálják meg az egyes folyóiratokban.
Az egyes adatbázisok és indexek különbözőségéből adódóan az alábbi tematika szerint mutatjuk be az egyes szolgáltatásokat:
- Általános bemutatás: Milyen szolgáltatásról van szó, és milyen előnyöket tud biztosítani?; Multidiszciplináris-e a gyűjtőköre?
- Hol érhető el az űrlap, ahol a folyóirat felvételi igény jelezhető? Milyen adatokat kell megadni a folyóiratról?
- Mi az eljárásrend? Milyen szempontok érvényesülését vizsgálják meg a folyóiratokban?
- Használnak-e értékelési (vagy minősítési) kategóriát a bekerült folyóiratok esetében? Ha igen, akkor mik ezek?
|
Cikkünkben az alábbi adatbázisokról olvashat: DOAJ (Directory of Open Access Journals) |
DOAJ (Directory of Open Access Journals)
Szabadon hozzáférhető szolgáltatás, mely kifejezetten Open Access folyóiratokról biztosít – kereshető adatbázisba szervezetten – információkat. A DOAJ folyóirat-tartalma multidiszciplináris, a bekerülés során nem tudományterületek szerint válogat a folyóiratcímek között. Különlegessége, hogy egységes követelményrendszert állít fel a folyóiratokkal szemben. Ezek teljesülése esetén kerülhetnek fel az Open Access folyóiratok jegyzékére.
Hogyan kezdeményezhetem a folyóirat felvételét?
A DOAJ oldalán található 58 kérdésből álló űrlap kitöltésével. Az űrlapon található számos kérdés hat nagyobb csoportba osztható. Az űrlap különböző kérdéseire adott válaszokat a folyóirat honlapjának URL címével kell igazolni, ahonnan az információ közvetlenül elérhető.
- Általános információk a folyóiratról: cím, ISSN, kiadó, nyelv; Milyen formátumban tölthetők le a cikkek?; Milyen cikkazonosítót használnak a folyóiratban?; Vezetnek-e statisztikát a cikkek letöltéséről?
- Szerkesztési folyamatra vonatkozó információk: szakmai lektorálási folyamat típusa; Van-e szerzőknek szóló instrukció?; Hány hét telik el a kézirat benyújtásától a publikálásig?
- A folyóirat Open Access nyilatkozata. (URL)
- A tartalomra vonatkozó jogvédelem
- Szerzői jogok
- A folyóiratot beküldő személy adatai
Milyen előnyökkel jár felkerülni a DOAJ listára?
A szolgáltatás megbízható és ellenőrizhető követelményeiből adódóan, ez a lista az egyik legfontosabb tájékozódási pontot jelenti az Open Access folyóiratokról. Előnyös lehet a folyóiratszerkesztőségnek a folyóirat adatait beküldeni, mert ha megfelelnek a DOAJ kritériumainak és felkerülnek a listára, akkor a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adminisztrátoraitól kérhető a folyóirat tudományos és lektorált jellegének beállítása. Továbbá, a DOAJ nem csak egyszerű folyóiratjegyzék, hanem bizonyos esetekben[1] tartalmazza a folyóiratban megjelent cikkeket is, melyek kereshetők, és a DOI cikkazonosító segítségével közvetlen elérést biztosít a tartalomhoz.
Mi az a DOAJ Seal?
A DOAJ listára felvételt nyert folyóiratok körén belül minősített kategóriát jelent. Azok a folyóiratok kaphatják ezt a minősítést, melyek az Open Access publikálás legjobb gyakorlatát folytatják. A folyóirat beküldésére szolgáló űrlap végén található meg az a hét kritérium, melyek meghatározott feltételek szerinti tejesülése esetén a DOAJ Seal minősítést megkaphatják.
* * *
Az EBSCO adatbázis szolgáltató adattartalmát tekintve multidiszciplinárisnak tekinthető. Különlegessége, hogy különböző szakterületű adatbázisok fölé egy egységes felépítésű és nagyon részletes keresőfelületet biztosít. Ez a felhasználók számára azt jelenti, hogy egyetlen oldalon kereshetnek nevelés-, közgazdaság- és orvostudományi vagy matematikai tartalmak között. Az EBSCO tudományos szakirodalmat gyűjtő oldalain lektorált folyóiratokban megjelenő cikkeket találhatunk. Ezekből az információkból, a világ bármely részének új kutatási eredményeivel megismerkedhetünk. A tudományos információk mellett hírlapok és magazinok tartalmához, illetve disszertációk teljes szövegű eléréséhez biztosít lehetőséget az EBSCO.
Ilyen sokoldalú és tartalmilag változatos adatbázis csoportba kerülhetnek be azok a folyóiratok, melyeknek szerkesztősége a linken megtalálható űrlap kitöltésével kezdeményezi a folyóirat bekerülését. Az űrlap nem csak folyóirat, hanem e-könyv beküldésére is szolgál[2]. Folyóirat esetén az alábbi információkat adjuk meg:
- Kiadóra vonatkozó adatok: kiadó neve, kapcsolattartó személy neve, e-mail címe, telefonszáma, kiadási ország, URL
- Folyóiratra vonatkozó adatok: folyóirat címe, e-ISSN, p-ISSN, tárgykör, nyelv, a folyóirat periodicitása, és az első szám megjelenésének éve, Open Access-e a folyóirat
Ha az EBSCO valamely folyóiratlistájára felvételt nyer a beküldött folyóirat, akkor a tudományos folyóiratokat két szempont szerint minősítik. [3] A tudományos megjelölést „Academic Journal”, akkor kaphatja meg egy folyóirat, ha a hivatkozásokat lábjegyzetben és bibliográfiában jelenítik meg, illetve célközönségük szerint valamely kutatói közösségnek szól a tartalmuk. Az „Academic Journal” kategóriába tartozó folyóiratoknak egy szűkebb csoportját minősítik lektoráltnak. Ezt a tulajdonságot „Y” (=Yes) jelöli a folyóiratlista „Peer Reviewed” oszlopában a lektoráltnak tekintett folyóirat sorában.
Mely esetekben tekintik a folyóiratot lektoráltnak? [4]
- Blind Peer Reviewed / Double Blind Peer Reviewed: A folyóiratot kiadó és támogató intézményen kívüli szakértők végzik a lektorálást. A lektoráló és/vagy a szerző személye ismeretlen.
- Editorial Board Peer Review: A folyóiratban megjelenő cikkeket egy belső szerkesztői testület lektorálja.
- Expert Peer Review: A cikkeket a téma szakértői vizsgálják meg, akik lehetnek a folyóirat szerkesztőségén belüli, vagy külső személyek is.
* * *
Az ERIH Plus indexet az európai országokban megjelenő tudományos folyóiratok egységes minősítési rendszerben történő értékelésére hozták létre. Folyóiratokat a társadalom- és humántudományok területéről fogad. Különlegessége a gyűjtőkörében rejlik, hiszen az orvos- és természettudományok területén ismertebbek azok az elektronikus információs források, melyekből igazolható egy folyóirat tudományossága és nemzetközi jelentősége, például: Web of Science.
Fontos tudnunk azt, hogy az ERIH Plusba való bekerülésnek egységes és komoly feltételrendszere van. Ezeket a szempontokat a későbbiekben ismertetni fogjuk. Érdemes a társadalom- és humántudományi folyóiratok szerkesztőségeinek megfontolni az adatbázisba való felvételi eljárás megindítását, mert a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis az ERIH Plusba felvett folyóiratokat tudományos és lektorált folyóiratnak állítja be.
Hol jelezhetjük a folyóirat felvételi igényt?
Először regisztrálni kell az oldalra, majd bejelentkezést követően a „Submit new journal” menüpontra kattintani. A folyóiratról az alábbi információkat kell megadni:
- ISSN (nyomtatott és elektronikus)
- Folyóiratcím
- URL
- Nyelv
- Folyóirat tudományterülete (több is jelölhető, a listából)
Fontos! Az ERIH Plus az átláthatóság támogatója, tehát azt tekintik ideálisnak, ha minden információ elérhető a folyóirat honlapjáról. Ha nem, akkor ezt jelezni kell a folyóirat bejelentésekor az űrlapon, vagy utólagosan: erihplus@nsd.no
ERIH Plus bekerülés feltételei:
- A lektorálási folyamat pontos leírása a honlapon megtalálható legyen (pl.: ne ugyanabban az intézményben dolgozó lektoráljon).
- A szerkesztőség és az egyes szerzők pontos affiliációjának feltüntetése elérhető legyen az egyes lapszámokban.
- Érvényesített ISSN-nel rendelkezzen a folyóirat. (International ISSN Portal)
- A cikkekhez (Original Articles)[5] angol vagy más, a szakterületen releváns nyelven írt absztrakt tartozzon. Az absztrakt a honlapról is elérhető legyen.
- A folyóirat legalább 2 éve rendszeres megjelenésű legyen. A megjelentetett tudományos cikkeken az intézményi affiliációk fel legyenek tüntetve. Emellett jó, ha az egyes szerzők e-mail és levelezési címe is megtalálható a folyóiratban.
- Az elmúlt 2 év lapszámaiban megjelent (Original Articles) cikkek szerzőségének intézményi affiliációit megvizsgálva, az alábbi kategóriákba sorolják a beküldött folyóiratokat:
- International authorship: 2/3-nál kevesebben publikáltak az intézményi affiliációk alapján ugyanabból az országból.
- National authorship: 2/3-nál többen írtak az intézményi affiliációk alapján ugyanabból az országból.
- Local authorship: ha a publikációk 2/3-át ugyanabból az intézményből publikálták. (Ezek a folyóiratok nem kerülnek be az ERIH Plus-ba.)
Az ERIH Plus Team-től a beküldést követően kb. 2 hónap múlva várhatjuk a választ.
* * *
Az Ulrichsweb az egyik legismertebb folyóiratok és sorozatok alapadatait tartalmazó adatbázis. A legfontosabb kiindulási pontot jelenti az időszaki kiadványok adatairól történő tájékoztatás során. Célja, hogy a különböző időszaki kiadványokról egy egységes leírási keretben ismertesse a legjellemzőbb információkat. Nem csak akadémiai és tudományos folyóiratokat tartalmaz, hanem az időszaki kiadványok széles köréből meríti a tartalmat. Kereshetünk magazinok, hírlapok, sorozati kiadványok és tudományos folyóiratok adataiban közösen. Az adatbázisban nyomtatott és elektronikus kiadványokat egyaránt kereshetünk, jelenleg több mint 300.000 időszaki kiadvány leírása között.
Hol jelezzem a folyóirat felvételi igényemet?
Az Ulrich’s listájára új folyóirat felvételi igény esetén: ulrichs@proquest.com címre kell írni. Az e-mail tartalmazza a folyóirat címét és az alapadatokat, illetve a folyóirat honlapjának elérését is. Az Ulrich’s munkatársai felveszik a kapcsolatot a szerkesztőséggel adategyeztetés céljából.
Milyen adatokat tartalmaz az adatbázis?
- Az egyes időszaki kiadványokról szóló alap-információk: cím, ISSN, megjelenési évek és periodicitás, kiadó, honlap, nyelv, lektoráltság („refereed”), jelleg, aktív-e a folyóirat
- Tartalmi besorolás, tárgykör meghatározás
- Folyóirat előzményeiről vagy folytatásáról szóló információk, szerkesztők
- Kiadó adatai
- Kiadvány ára és beszerzéséről szóló információk
- Full text elérhetőség
- Indexelő adatbázisok (az indexelés időtartamával)
- Egyéb elérhetőség
Folyamatosan bővülő adatbázis, az adatokat hetente frissítik. Az egyes időszaki kiadványokról szóló információkat a kiadványok honlapjairól és a szerkesztőségekkel egyeztetve tüntetik fel. Ebből adódóan, eltérő mennyiségű információ áll rendelkezésre egy-egy kiadványról. Például a magazinok, hírlapok esetében az indexelő adatbázisok felsorolása kevésbé lesz fontos információ, mint a tudományos folyóiratok és sorozatok esetében.
Honnan származik a folyóiratok „Refereed” megjelölése?
- Ha a kiadó megnevezi a lektoráltság típusát a folyóirat honlapján, akkor ezt veszik alapul.
- Az Ulrich’s munkatársai közvetlenül felveszik a kapcsolatot a folyóirat szerkesztőségével a hiányzó adatok pótlása érdekében.
* * *
A Web of Science a tudományos publikálás világában az egyik legismertebb adatbázis. Ismertségét a hivatkozásokon alapuló tudománymetriai mérőszámok szolgáltatásának köszönheti. A Web of Science önálló keresési platformot biztosít többféle speciális szakterületi adatbázis fölé, így a szakirodalom gyűjtése szempontjából multidiszciplinárisnak tekinthető.[6]
A Web of Science adatbázis tartalma a folyóiratok szempontjából több releváns index-ből is építkezik. A legfontosabb három indexre azok a folyóiratok kerülhetnek fel, amelyek a WoS által meghatározott kritériumoknak teljes egészében megfelelnek.[7] Az indexek megnevezése utal a tudományterületi kapcsolatokra is:
- Science Citation Index Expanded (SCIE) – természet- és orvostudományok
- Social Sciences Citation Index (SSCI) – társadalomtudományok
- Arts & Humanities Citation Index (AHCI) – bölcsészettudomány és művészetek
Milyen értékelési szempontoknak kell megfelelnie a folyóiratomnak?
- A publikálás folyamatára és a publikációkra vonatkozó követelmények
- A közreadott cikkek részesüljenek szakértői lektorálásban.
- A folyóirat etikus közzétételi gyakorlatot folytasson. (A WoS folyóirat-minősítő szakemberei vizsgálják a szerkesztőségi utasításokat, és a nem hiteles ön-hivatkozásokat a folyóiratban[8]. Figyelik a predátor tevékenységre utaló jelzéseket.)
- Megjelenési formátum szempontjából előnyösebb, ha van elektronikus formátum.
- Ajánlott a teljes szöveget és a bibliográfiai információkat is angol nyelven biztosítani. [9] A felhasznált irodalomban csak latin betűkkel szerepelhetnek az egyes tételek bibliográfiai adatai.
- Fontos az egyes számok megjelenésének pontossága, és a periodicitás betartása.[10]
- Az egyes cikkeknél ajánlott a köszönetnyilvánítás rész, mely megerősíti a kutatás fontosságát.
- Nemzetközi szerkesztőségi egyezmények betartása:
- tématerületet megjelölő, informatív folyóiratcím;
- leíró cikkcímek használata
- szerzői absztrakt kapcsolódjon az egyes cikkekhez;
- az összes hivatkozott irodalom teljes bibliográfiai leírással feltüntetésre kerüljön cikkenként;
- az egyes szerzők elérhetőségének feltüntetése
- A folyóiratok értékelését végző szakemberek ismerik a tudományterületek aktualitásait, és a tudományterületen belül zajló változásokat. Feladatuk, hogy a vizsgált folyóirat tartalma alapján megállapítsák, hogy a folyóirat gazdagítja-e az adatbázist, vagy a téma kutatása már kellően lefedett más folyóiratokkal.
- Folyóirat nemzetközisége
- Ha a folyóirat nemzetközi célközönséget határoz meg, akkor az értékelés során megvizsgálják, hogy a szerzők között és a szerkesztői bizottságban mennyire érvényesül a nemzetközi részvétel.
- Regionális jellegű folyóiratok vizsgálata esetében a tartalom fontosabb, mint a szerzők és a szerkesztői bizottság nemzetközi összetételének kérdése. Viszont, regionális témát kutató folyóiratokból keveset vesznek fel az egyes indexekre.
- Hivatkozások vizsgálata
- A folyóiratok értékelése során, a WoS szakembereinek az összes a folyóiratban megjelent tartalom minden hivatkozását meg kell vizsgálniuk.
- Két számítást végeznek el a bekerülő folyóiratok szempontjából.
- Total Citation[11]: A folyóirat témája szempontjából a környező szakirodalomba való ágyazottsága mérhető vele, illetve megmutatja, hogy a kutatásokba történeti szempontból mennyire integrálódott a vizsgált folyóirat.
- Impact Factor[12]: A folyóirat közelmúltbeli hatásának mérésére használják, a tudományterületen belül.
- Az egyes cikkekhez kapcsolódó hivatkozásokon túl, a szerzők és a szerkesztőségi tagok tudományos publikációira érkezett hivatkozásokat is megvizsgálják. Ennek célja, hogy képet alkothassanak a kutatói közösség változatosságáról, és a kapcsolatrendszerekről.
Az indexekre felvételt nyert folyóiratokat évente felülvizsgálják, és a fent ismertetett feltételek teljesülését a megjelentetett számokban újra ellenőrzik.
Ha a folyóiratom szempontjából túl szigorúnak tartom a követelményeket:
- Társadalomtudományi folyóirat esetében: A folyóiratot értékelő szakemberek figyelembe veszik azt a tényezőt, hogy a társadalomtudományok területén alacsonyabb az átlagos idézettségi arány, mint a természettudományok területén.
- Bölcsészettudományi és művészeti folyóiratok esetében: A folyóirat értékelése során a hivatkozások vizsgálata kevésbé szigorú feltételnek számít.[13] Az angol nyelvű teljes szövegű elérést nem teszik kötelezővé nemzeti irodalmat kutató folyóiratok esetében.
Emerging Sources Citation Index (ESCI)
- Multidiszciplináris gyűjtőkörű folyóirat index.
- Olyan folyóiratokat tartalmaz, melyek az SCIE, SSCI, AHCI listák követelményeinek nem felelnek meg, viszont tudományterületi újdonságukból adódóan fontos tartalomnak minősítik.
- A bekerülés feltételei:
- A publikálás folyamatára és a publikációkra vonatkozó követelmények: szakértői lektorálás; etikus közzétételi gyakorlat; elektronikus kiadású folyóirat[14]; angol nyelven elérhető bibliográfiai információk; nemzetközi szerkesztőségi egyezmények betartása; rendszeres megjelenés
Hogyan kezdeményezhetem a folyóirat felvételét?
Az alábbi oldalon megtalálható űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni a folyóirat felvételét, ahol az alábbi adatok megadása szükséges:
- A folyóirat adatai: cím, ISSN (nyomtatott és elektronikus), URL, főszerkesztő neve, megjelenési ország
- Kiadó neve és a kiadó címe
- Az első szám és a legfrissebb szám megjelenésének éve, a folyóirat periodicitása
- A folyóirat tudományterületének meghatározása (választható listából)
- Open Access-e a folyóirat
- A folyóiratot beküldő személy neve, címe, telefonszáma, e-mail címe és szerepe a folyóirat szempontjából (szerkesztő vagy kiadó)
* * *
Ha cikkünkkel vagy a körüljárt témával kapcsolatban bármilyen kérdése felmerült, forduljon hozzánk bizalommal. Mind a cikk szerzője, Krizsán Ivett (krizsan.ivett@lib.pte.hu), mind az Egyetemi folyóirat-platform felelőse, Lovász Dávid (lovasz.david@lib.pte.hu) állnak a rendelkezésükre.
Tervezzük, hogy a jövőben újabb blogposztokkal jelentkezünk, amelyek a tudományos folyóiratokkal szemben támasztott kritériumok, és az adatbázisokban való bekerülés kérdéseit járják körül. Ha nem szeretne róluk lemaradni, kövesse a Kalauz blogot vagy kedvelje az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Facebook-oldalát, ahol ezeket a tartalmakat megosztjuk.
____________________
• A szövegben előforduló internetes hivatkozások utolsó ellenőrzésének dátuma: 2019. április 5.
[1] Az ismertetett űrlap 29-es kérdésében adható meg, hogy biztosítja-e a folyóirat a cikkszintű metaadatokat a DOAJ-nak vagy sem. „Does the journal provide, or intend to provide, article level metadata to DOAJ?”
[2] Az EBSCO adatbázisai között e-könyv csomagot is találunk.
[3] https://connect.ebsco.com/s/article/What-is-the-difference-between-Academic-Journals-and-Scholarly-Peer-Reviewed-Journals?language=en_US
[4] https://connect.ebsco.com/s/article/What-are-Scholarly-Peer-Reviewed-publications?language=en_US
[5] A folyóiratban megjelenő eredeti tudományos közlemények. pl.: a szerkesztőségi anyag nem original article
[6] További általános információkat ezen az oldalon találhatunk: http://wokinfo.com/hungary/#
[7] A későbbiekben ismertetjük az Emerging Sources Citation Index (ESCI)-et amelynél – funkciójából adódóan – kevesebb követelményt tartanak kötelezőnek.
[8] A folyóiratok vonatkozásában az ön-hivatkozás alatt ugyanabban a folyóiratban megjelent cikkekre történő hivatkozást kell érteni.
[9] A társadalom- és bölcsészettudományok területén nem kötelező az angol nyelvű teljes szöveg, ez csak a bibliográfiai információkra érvényes.
[10] Az értékelés során három egymást követő számot vizsgálnak meg. (Ha nem füzetekben jelenik meg a folyóirat, akkor 9 hónap alatt közzétett elektronikus tartalmat vizsgálnak meg.)
[11] http://help.incites.clarivate.com/incitesLiveJCR/glossaryAZgroup/g13/7411-TRS.html
[12] http://help.incites.clarivate.com/incitesLiveJCR/glossaryAZgroup/g8/4346-TRS.html
[13] Ennek oka, hogy számos nem szakcikk típusú hivatkozás jelenik meg a publikációkban, például alkotás, irodalmi mű vagy zenemű.
[14] Csak nyomtatott formában megjelenő folyóiratot nem vesznek fel az ESCI gyűjteményébe.
Krizsán Ivett
PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Oktatás- és Kutatástámogató Osztály