Adatbázisba való bekerülés: Növeljük meg folyóiratunk láthatóságát!

Olvasási idő: 9 perc

Utoljára frissítve: 2023. 06. 27.

<!–

Frissítve! (2023. 06. 27.)

–>

Folyóirat-szerkesztőségek számára készítettünk összefoglalást olyan adatbázisokról, melyek speciális szolgáltatásaikkal elősegíthetik a folyóiratok ismertebbé válását és a szakmai-tudományos életbe való integrálódását. Célunk, hogy elősegítsük a tájékozódási folyamatot, például a tudományterületileg releváns adatbázisok vagy a folyóiratokkal szemben felmerülő követelményrendszer ismertetésével.

*     *     *

Cikkünkben folyóirat-szerkesztőségek számára szeretnénk segítséget nyújtani abban a témában, hogy milyen eszközökkel tudják növelni folyóiratuk ismertségét és a tudományos közéletben betöltött szerepét. A hagyományosnak tekinthető lehetőségeken túl, – mint a publikációk magas tudományos színvonala – új utakat szeretnénk megismertetni a szerkesztőségekkel. Ezért, rövid kivonatokat adunk közre olyan adatbázisokról és folyóiratcím-lista (folyóiratindex) kezelő szolgáltatásokról, melyek nemzetközileg, vagy szakterületen belül ismertek és fontos tájékozódási pontnak tekintik a tudományosság mértékének megítélése során.

A bemutatásra kerülő szolgáltatások általában részletes értékelési szempontrendszer alapján vizsgálnak meg egy-egy folyóiratot. Ha a feltételek teljesülnek egy folyóirat esetében, akkor felveszik azt a gyűjtőkörükbe. Eltérő szolgáltatókat mutatunk be, így lesznek köztük olyanok, melyekben akár részletesebben folyóiratcikk-szinten kereshetjük vissza a tartalmat, és lesz olyan adatbázis is, mely a folyóiratok alapadatait tartja nyilván.

Célunk, hogy az összefoglalásokkal segítséget adjunk a folyóirat-szerkesztőségeknek abban, hogy elsősorban mely oldalakon érdemes kezdeményezniük a folyóirat bekerülését és ott milyen követelményeket állítanak fel a folyóiratokkal szemben, illetve milyen szempontok érvényesülését vizsgálják meg az egyes folyóiratokban.

Az egyes adatbázisok és indexek különbözőségéből adódóan az alábbi tematika szerint mutatjuk be az egyes szolgáltatásokat:

  • Általános bemutatás: Milyen szolgáltatásról van szó, és milyen előnyöket tud biztosítani?; Multidiszciplináris-e a gyűjtőköre?
  • Hol érhető el az űrlap, ahol a folyóirat felvételi igény jelezhető? Milyen adatokat kell megadni a folyóiratról?
  • Mi az eljárásrend? Milyen szempontok érvényesülését vizsgálják meg a folyóiratokban?
  • Használnak-e értékelési (vagy minősítési) kategóriát a bekerült folyóiratok esetében? Ha igen, akkor mik ezek?

Cikkünkben az alábbi adatbázisokról olvashat:

DOAJ (Directory of Open Access Journals)
EBSCO adatbázis szolgáltató
ERIH Plus
Ulrichsweb
Web of Science (WoS)

DOAJ (Directory of Open Access Journals)

Szabadon hozzáférhető szolgáltatás, mely kifejezetten Open Access folyóiratokról biztosít – kereshető adatbázisba szervezetten – információkat. A DOAJ folyóirat-tartalma multidiszciplináris, a bekerülés során nem tudományterületek szerint válogat a folyóiratcímek között. Különlegessége, hogy egységes követelményrendszert állít fel a folyóiratokkal szemben. Ezek teljesülése esetén kerülhetnek fel az Open Access folyóiratok jegyzékére.

Hogyan kezdeményezhetem a folyóirat felvételét?

A DOAJ oldalán található 58 kérdésből álló űrlap kitöltésével. Az űrlapon található számos kérdés hat nagyobb csoportba osztható. Az űrlap különböző kérdéseire adott válaszokat a folyóirat honlapjának URL címével kell igazolni, ahonnan az információ közvetlenül elérhető.

  • Általános információk a folyóiratról: cím, ISSN, kiadó, nyelv; Milyen formátumban tölthetők le a cikkek?; Milyen cikkazonosítót használnak a folyóiratban?; Vezetnek-e statisztikát a cikkek letöltéséről?
  • Szerkesztési folyamatra vonatkozó információk: szakmai lektorálási folyamat típusa; Van-e szerzőknek szóló instrukció?; Hány hét telik el a kézirat benyújtásától a publikálásig?
  • A folyóirat Open Access nyilatkozata. (URL)
  • A tartalomra vonatkozó jogvédelem
  • Szerzői jogok
  • A folyóiratot beküldő személy adatai

Milyen előnyökkel jár felkerülni a DOAJ listára?

A szolgáltatás megbízható és ellenőrizhető követelményeiből adódóan, ez a lista az egyik legfontosabb tájékozódási pontot jelenti az Open Access folyóiratokról. Előnyös lehet a folyóiratszerkesztőségnek a folyóirat adatait beküldeni, mert ha megfelelnek a DOAJ kritériumainak és felkerülnek a listára, akkor a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adminisztrátoraitól kérhető a folyóirat tudományos és lektorált jellegének beállítása. Továbbá, a DOAJ nem csak egyszerű folyóiratjegyzék, hanem bizonyos esetekben[1] tartalmazza a folyóiratban megjelent cikkeket is, melyek kereshetők, és a DOI cikkazonosító segítségével közvetlen elérést biztosít a tartalomhoz.

Mi az a DOAJ Seal?

A DOAJ listára felvételt nyert folyóiratok körén belül minősített kategóriát jelent. Azok a folyóiratok kaphatják ezt a minősítést, melyek az Open Access publikálás legjobb gyakorlatát folytatják. A folyóirat beküldésére szolgáló űrlap végén található meg az a hét kritérium, melyek meghatározott feltételek szerinti tejesülése esetén a DOAJ Seal minősítést megkaphatják.

*     *     *

EBSCO adatbázis szolgáltató

Az EBSCO adatbázis szolgáltató adattartalmát tekintve multidiszciplinárisnak tekinthető. Különlegessége, hogy különböző szakterületű adatbázisok fölé egy egységes felépítésű és nagyon részletes keresőfelületet biztosít. Ez a felhasználók számára azt jelenti, hogy egyetlen oldalon kereshetnek nevelés-, közgazdaság- és orvostudományi vagy matematikai tartalmak között. Az EBSCO tudományos szakirodalmat gyűjtő oldalain lektorált folyóiratokban megjelenő cikkeket találhatunk. Ezekből az információkból, a világ bármely részének új kutatási eredményeivel megismerkedhetünk. A tudományos információk mellett hírlapok és magazinok tartalmához, illetve disszertációk teljes szövegű eléréséhez biztosít lehetőséget az EBSCO.

Ilyen sokoldalú és tartalmilag változatos adatbázis csoportba kerülhetnek be azok a folyóiratok, melyeknek szerkesztősége a linken megtalálható űrlap kitöltésével kezdeményezi a folyóirat bekerülését. Az űrlap nem csak folyóirat, hanem e-könyv beküldésére is szolgál[2]. Folyóirat esetén az alábbi információkat adjuk meg:

  • Kiadóra vonatkozó adatok: kiadó neve, kapcsolattartó személy neve, e-mail címe, telefonszáma, kiadási ország, URL
  • Folyóiratra vonatkozó adatok: folyóirat címe, e-ISSN, p-ISSN, tárgykör, nyelv, a folyóirat periodicitása, és az első szám megjelenésének éve, Open Access-e a folyóirat

Ha az EBSCO valamely folyóiratlistájára felvételt nyer a beküldött folyóirat, akkor a tudományos folyóiratokat két szempont szerint minősítik. [3] A tudományos megjelölést „Academic Journal”, akkor kaphatja meg egy folyóirat, ha a hivatkozásokat lábjegyzetben és bibliográfiában jelenítik meg, illetve célközönségük szerint valamely kutatói közösségnek szól a tartalmuk. Az „Academic Journal” kategóriába tartozó folyóiratoknak egy szűkebb csoportját minősítik lektoráltnak. Ezt a tulajdonságot „Y” (=Yes) jelöli a folyóiratlista „Peer Reviewed” oszlopában a lektoráltnak tekintett folyóirat sorában.

Mely esetekben tekintik a folyóiratot lektoráltnak? [4]

  • Blind Peer Reviewed / Double Blind Peer Reviewed: A folyóiratot kiadó és támogató intézményen kívüli szakértők végzik a lektorálást. A lektoráló és/vagy a szerző személye ismeretlen.
  • Editorial Board Peer Review: A folyóiratban megjelenő cikkeket egy belső szerkesztői testület lektorálja.
  • Expert Peer Review: A cikkeket a téma szakértői vizsgálják meg, akik lehetnek a folyóirat szerkesztőségén belüli, vagy külső személyek is.

*     *     *

ERIH Plus

Az ERIH Plus indexet az európai országokban megjelenő tudományos folyóiratok egységes minősítési rendszerben történő értékelésére hozták létre. Folyóiratokat a társadalom- és humántudományok területéről fogad. Különlegessége a gyűjtőkörében rejlik, hiszen az orvos- és természettudományok területén ismertebbek azok az elektronikus információs források, melyekből igazolható egy folyóirat tudományossága és nemzetközi jelentősége, például: Web of Science.

Fontos tudnunk azt, hogy az ERIH Plusba való bekerülésnek egységes és komoly feltételrendszere van. Ezeket a szempontokat a későbbiekben ismertetni fogjuk. Érdemes a társadalom- és humántudományi folyóiratok szerkesztőségeinek megfontolni az adatbázisba való felvételi eljárás megindítását, mert a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis az ERIH Plusba felvett folyóiratokat tudományos és lektorált folyóiratnak állítja be.

Hol jelezhetjük a folyóirat felvételi igényt?

Először regisztrálni kell az oldalra, majd bejelentkezést követően a „Submit new journal” menüpontra kattintani. A folyóiratról az alábbi információkat kell megadni:

Fontos! Az ERIH Plus az átláthatóság támogatója, tehát azt tekintik ideálisnak, ha minden információ elérhető a folyóirat honlapjáról. Ha nem, akkor ezt jelezni kell a folyóirat bejelentésekor az űrlapon, vagy utólagosan: erihplus@nsd.no

ERIH Plus bekerülés feltételei:

  1. A lektorálási folyamat pontos leírása a honlapon megtalálható legyen (pl.: ne ugyanabban az intézményben dolgozó lektoráljon).
  2. A szerkesztőség és az egyes szerzők pontos affiliációjának feltüntetése elérhető legyen az egyes lapszámokban.
  3. Érvényesített ISSN-nel rendelkezzen a folyóirat. (International ISSN Portal)
  4. A cikkekhez (Original Articles)[5] angol vagy más, a szakterületen releváns nyelven írt absztrakt tartozzon. Az absztrakt a honlapról is elérhető legyen.
  5. A folyóirat legalább 2 éve rendszeres megjelenésű legyen. A megjelentetett tudományos cikkeken az intézményi affiliációk fel legyenek tüntetve. Emellett jó, ha az egyes szerzők e-mail és levelezési címe is megtalálható a folyóiratban.
  6. Az elmúlt 2 év lapszámaiban megjelent (Original Articles) cikkek szerzőségének intézményi affiliációit megvizsgálva, az alábbi kategóriákba sorolják a beküldött folyóiratokat:
    • International authorship: 2/3-nál kevesebben publikáltak az intézményi affiliációk alapján ugyanabból az országból.
    • National authorship: 2/3-nál többen írtak az intézményi affiliációk alapján ugyanabból az országból.
    • Local authorship: ha a publikációk 2/3-át ugyanabból az intézményből publikálták. (Ezek a folyóiratok nem kerülnek be az ERIH Plus-ba.)

Az ERIH Plus Team-től a beküldést követően kb. 2 hónap múlva várhatjuk a választ.

*     *     *

Ulrichsweb

Az Ulrichsweb az egyik legismertebb folyóiratok és sorozatok alapadatait tartalmazó adatbázis. A legfontosabb kiindulási pontot jelenti az időszaki kiadványok adatairól történő tájékoztatás során. Célja, hogy a különböző időszaki kiadványokról egy egységes leírási keretben ismertesse a legjellemzőbb információkat. Nem csak akadémiai és tudományos folyóiratokat tartalmaz, hanem az időszaki kiadványok széles köréből meríti a tartalmat. Kereshetünk magazinok, hírlapok, sorozati kiadványok és tudományos folyóiratok adataiban közösen. Az adatbázisban nyomtatott és elektronikus kiadványokat egyaránt kereshetünk, jelenleg több mint 300.000 időszaki kiadvány leírása között.

Hol jelezzem a folyóirat felvételi igényemet?

Az Ulrich’s listájára új folyóirat felvételi igény esetén: ulrichs@proquest.com címre kell írni. Az e-mail tartalmazza a folyóirat címét és az alapadatokat, illetve a folyóirat honlapjának elérését is. Az Ulrich’s munkatársai felveszik a kapcsolatot a szerkesztőséggel adategyeztetés céljából.

Milyen adatokat tartalmaz az adatbázis?

  • Az egyes időszaki kiadványokról szóló alap-információk: cím, ISSN, megjelenési évek és periodicitás, kiadó, honlap, nyelv, lektoráltság („refereed”), jelleg, aktív-e a folyóirat
  • Tartalmi besorolás, tárgykör meghatározás
  • Folyóirat előzményeiről vagy folytatásáról szóló információk, szerkesztők
  • Kiadó adatai
  • Kiadvány ára és beszerzéséről szóló információk
  • Full text elérhetőség
  • Indexelő adatbázisok (az indexelés időtartamával)
  • Egyéb elérhetőség

Folyamatosan bővülő adatbázis, az adatokat hetente frissítik. Az egyes időszaki kiadványokról szóló információkat a kiadványok honlapjairól és a szerkesztőségekkel egyeztetve tüntetik fel. Ebből adódóan, eltérő mennyiségű információ áll rendelkezésre egy-egy kiadványról. Például a magazinok, hírlapok esetében az indexelő adatbázisok felsorolása kevésbé lesz fontos információ, mint a tudományos folyóiratok és sorozatok esetében.

Honnan származik a folyóiratok „Refereed” megjelölése?

  • Ha a kiadó megnevezi a lektoráltság típusát a folyóirat honlapján, akkor ezt veszik alapul.
  • Az Ulrich’s munkatársai közvetlenül felveszik a kapcsolatot a folyóirat szerkesztőségével a hiányzó adatok pótlása érdekében.

*     *     *

Web of Science (WoS)

A Web of Science a tudományos publikálás világában az egyik legismertebb adatbázis. Ismertségét a hivatkozásokon alapuló tudománymetriai mérőszámok szolgáltatásának köszönheti. A Web of Science önálló keresési platformot biztosít többféle speciális szakterületi adatbázis fölé, így a szakirodalom gyűjtése szempontjából multidiszciplinárisnak tekinthető.[6]

A Web of Science adatbázis tartalma a folyóiratok szempontjából több releváns index-ből is építkezik. A legfontosabb három indexre azok a folyóiratok kerülhetnek fel, amelyek a WoS által meghatározott kritériumoknak teljes egészében megfelelnek.[7] Az indexek megnevezése utal a tudományterületi kapcsolatokra is:

  • Science Citation Index Expanded (SCIE) – természet- és orvostudományok
  • Social Sciences Citation Index (SSCI) – társadalomtudományok
  • Arts & Humanities Citation Index (AHCI) – bölcsészettudomány és művészetek

Milyen értékelési szempontoknak kell megfelelnie a folyóiratomnak?

  • A publikálás folyamatára és a publikációkra vonatkozó követelmények
    • A közreadott cikkek részesüljenek szakértői lektorálásban.
    • A folyóirat etikus közzétételi gyakorlatot folytasson. (A WoS folyóirat-minősítő szakemberei vizsgálják a szerkesztőségi utasításokat, és a nem hiteles ön-hivatkozásokat a folyóiratban[8]. Figyelik a predátor tevékenységre utaló jelzéseket.)
    • Megjelenési formátum szempontjából előnyösebb, ha van elektronikus formátum.
    • Ajánlott a teljes szöveget és a bibliográfiai információkat is angol nyelven biztosítani. [9] A felhasznált irodalomban csak latin betűkkel szerepelhetnek az egyes tételek bibliográfiai adatai.
    • Fontos az egyes számok megjelenésének pontossága, és a periodicitás betartása.[10]
    • Az egyes cikkeknél ajánlott a köszönetnyilvánítás rész, mely megerősíti a kutatás fontosságát.
    • Nemzetközi szerkesztőségi egyezmények betartása:
      • tématerületet megjelölő, informatív folyóiratcím;
      • leíró cikkcímek használata
      • szerzői absztrakt kapcsolódjon az egyes cikkekhez;
      • az összes hivatkozott irodalom teljes bibliográfiai leírással feltüntetésre kerüljön cikkenként;
      • az egyes szerzők elérhetőségének feltüntetése
    • A folyóiratok értékelését végző szakemberek ismerik a tudományterületek aktualitásait, és a tudományterületen belül zajló változásokat. Feladatuk, hogy a vizsgált folyóirat tartalma alapján megállapítsák, hogy a folyóirat gazdagítja-e az adatbázist, vagy a téma kutatása már kellően lefedett más folyóiratokkal.
    • Folyóirat nemzetközisége
      • Ha a folyóirat nemzetközi célközönséget határoz meg, akkor az értékelés során megvizsgálják, hogy a szerzők között és a szerkesztői bizottságban mennyire érvényesül a nemzetközi részvétel.
      • Regionális jellegű folyóiratok vizsgálata esetében a tartalom fontosabb, mint a szerzők és a szerkesztői bizottság nemzetközi összetételének kérdése. Viszont, regionális témát kutató folyóiratokból keveset vesznek fel az egyes indexekre.
    • Hivatkozások vizsgálata
      • A folyóiratok értékelése során, a WoS szakembereinek az összes a folyóiratban megjelent tartalom minden hivatkozását meg kell vizsgálniuk.
      • Két számítást végeznek el a bekerülő folyóiratok szempontjából.
    • Total Citation[11]: A folyóirat témája szempontjából a környező szakirodalomba való ágyazottsága mérhető vele, illetve megmutatja, hogy a kutatásokba történeti szempontból mennyire integrálódott a vizsgált folyóirat.
    • Impact Factor[12]: A folyóirat közelmúltbeli hatásának mérésére használják, a tudományterületen belül.
  • Az egyes cikkekhez kapcsolódó hivatkozásokon túl, a szerzők és a szerkesztőségi tagok tudományos publikációira érkezett hivatkozásokat is megvizsgálják. Ennek célja, hogy képet alkothassanak a kutatói közösség változatosságáról, és a kapcsolatrendszerekről.

Az indexekre felvételt nyert folyóiratokat évente felülvizsgálják, és a fent ismertetett feltételek teljesülését a megjelentetett számokban újra ellenőrzik.

Ha a folyóiratom szempontjából túl szigorúnak tartom a követelményeket:

  • Társadalomtudományi folyóirat esetében: A folyóiratot értékelő szakemberek figyelembe veszik azt a tényezőt, hogy a társadalomtudományok területén alacsonyabb az átlagos idézettségi arány, mint a természettudományok területén.
  • Bölcsészettudományi és művészeti folyóiratok esetében: A folyóirat értékelése során a hivatkozások vizsgálata kevésbé szigorú feltételnek számít.[13] Az angol nyelvű teljes szövegű elérést nem teszik kötelezővé nemzeti irodalmat kutató folyóiratok esetében.

Emerging Sources Citation Index (ESCI)

  • Multidiszciplináris gyűjtőkörű folyóirat index.
  • Olyan folyóiratokat tartalmaz, melyek az SCIE, SSCI, AHCI listák követelményeinek nem felelnek meg, viszont tudományterületi újdonságukból adódóan fontos tartalomnak minősítik.
  • A bekerülés feltételei:
    • A publikálás folyamatára és a publikációkra vonatkozó követelmények: szakértői lektorálás; etikus közzétételi gyakorlat; elektronikus kiadású folyóirat[14]; angol nyelven elérhető bibliográfiai információk; nemzetközi szerkesztőségi egyezmények betartása; rendszeres megjelenés

Hogyan kezdeményezhetem a folyóirat felvételét?

Az alábbi oldalon megtalálható űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni a folyóirat felvételét, ahol az alábbi adatok megadása szükséges:

  • A folyóirat adatai: cím, ISSN (nyomtatott és elektronikus), URL, főszerkesztő neve, megjelenési ország
  • Kiadó neve és a kiadó címe
  • Az első szám és a legfrissebb szám megjelenésének éve, a folyóirat periodicitása
  • A folyóirat tudományterületének meghatározása (választható listából)
  • Open Access-e a folyóirat
  • A folyóiratot beküldő személy neve, címe, telefonszáma, e-mail címe és szerepe a folyóirat szempontjából (szerkesztő vagy kiadó)

*     *     *

Ha cikkünkkel vagy a körüljárt témával kapcsolatban bármilyen kérdése felmerült, forduljon hozzánk bizalommal. Mind a cikk szerzője, Krizsán Ivett (krizsan.ivett@lib.pte.hu), mind az Egyetemi folyóirat-platform felelőse, Lovász Dávid (lovasz.david@lib.pte.hu) állnak a rendelkezésükre.

Tervezzük, hogy a jövőben újabb blogposztokkal jelentkezünk, amelyek a tudományos folyóiratokkal szemben támasztott kritériumok, és az adatbázisokban való bekerülés kérdéseit járják körül. Ha nem szeretne róluk lemaradni, kövesse a Kalauz blogot vagy kedvelje az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Facebook-oldalát, ahol ezeket a tartalmakat megosztjuk.

____________________
• A szövegben előforduló internetes hivatkozások utolsó ellenőrzésének dátuma: 2019. április 5.

[1] Az ismertetett űrlap 29-es kérdésében adható meg, hogy biztosítja-e a folyóirat a cikkszintű metaadatokat a DOAJ-nak vagy sem. „Does the journal provide, or intend to provide, article level metadata to DOAJ?”
[2] Az EBSCO adatbázisai között e-könyv csomagot is találunk.
[3] https://connect.ebsco.com/s/article/What-is-the-difference-between-Academic-Journals-and-Scholarly-Peer-Reviewed-Journals?language=en_US
[4] https://connect.ebsco.com/s/article/What-are-Scholarly-Peer-Reviewed-publications?language=en_US
[5] A folyóiratban megjelenő eredeti tudományos közlemények. pl.: a szerkesztőségi anyag nem original article
[6] További általános információkat ezen az oldalon találhatunk: http://wokinfo.com/hungary/#
[7] A későbbiekben ismertetjük az Emerging Sources Citation Index (ESCI)-et amelynél – funkciójából adódóan – kevesebb követelményt tartanak kötelezőnek.
[8] A folyóiratok vonatkozásában az ön-hivatkozás alatt ugyanabban a folyóiratban megjelent cikkekre történő hivatkozást kell érteni.
[9] A társadalom- és bölcsészettudományok területén nem kötelező az angol nyelvű teljes szöveg, ez csak a bibliográfiai információkra érvényes.
[10] Az értékelés során három egymást követő számot vizsgálnak meg. (Ha nem füzetekben jelenik meg a folyóirat, akkor 9 hónap alatt közzétett elektronikus tartalmat vizsgálnak meg.)
[11] http://help.incites.clarivate.com/incitesLiveJCR/glossaryAZgroup/g13/7411-TRS.html
[12] http://help.incites.clarivate.com/incitesLiveJCR/glossaryAZgroup/g8/4346-TRS.html
[13] Ennek oka, hogy számos nem szakcikk típusú hivatkozás jelenik meg a publikációkban, például alkotás, irodalmi mű vagy zenemű.
[14] Csak nyomtatott formában megjelenő folyóiratot nem vesznek fel az ESCI gyűjteményébe.

Krizsán Ivett
PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Oktatás- és Kutatástámogató Osztály

Hozzászólások letiltva.

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | 2023

Fel ↑