Kutatói láthatóság a digitális térben 

Olvasási idő: 6 perc

Napjaink tudományos életben nem elég egyszerűen jó kutatónak lennünk – láthatóvá is kell válnunk. Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, mit jelent a kutatói láthatóság a digitális térben és hogy milyen eszközök segítik a kutatókat ennek kialakításában. Szó lesz a tudatos online jelenlétről, a digitális identitás építéséről és azokról a stratégiákról is, amelyekkel a kutatók hosszú távon erősíthetik szakmai ismertségüket. 

A kutatói láthatóság szerepe 

A kutatói láthatóság (researcher visibility) azt fejezi ki, hogy egy kutató szakmai munkája, publikációi mennyire könnyen elérhetők, felismerhetők és nyomon követhetők a tudományos közösség, valamint a szélesebb közönség számára. Röviden arról szól, mennyire „látszik” egy kutató a tudományos térben (és azon kívül).  

A mai tudományban, ahol a kutatási eredmények gyorsan és gyakran globális szinten terjednek, a láthatóság nem csupán egyéni presztízskérdés, hanem a kutatói életpálya alakulásának egyik meghatározó tényezője. A megfelelő láthatóság nemcsak a hivatkozások és a lehetséges együttműködések számát növeli, hanem segíti a kutatókat abban is, hogy könnyebben kapcsolódjanak nemzetközi tudományos hálózatokhoz, pályázati lehetőségekhez és új kutatási projektekhez. 

Az intézmények szempontjából sem elhanyagolható a kutatói láthatóság: a jól látható és elismert kutatók értelemszerűen növelik az egyetem vagy kutatóintézet szakmai tekintélyét, javítják pozícióját a nemzetközi rangsorokban, és vonzóbbá teszik az intézményt, mind a hallgatók, mind a kutatói partnerek számára. Éppen ezért a kutatói láthatóság tudatos építése nem csupán egyéni, hanem intézményi érdek is. 

A láthatóság előtt: felismerhetőség 

Egy kutató láthatósági stratégiájának kialakítása előtt először is azt kell biztosítani, hogy felismerhető és könnyen azonosítható legyen. Ezt a célt biztosítják a kutatói azonosítók. 

A kutatói azonosítók olyan egyedi, digitális azonosítók, amelyek célja, hogy a tudományos közegben egyértelműen és tartósan összekapcsolják a kutatót publikációival, projektjeivel és intézményi hovatartozásával. Az azonosítók megoldást adnak a névazonosságból eredő félreértésekre, valamint egy névváltoztatás során is könnyen nyomonkövethető marad a kutató munkássága. Magyar kutatók gyakran találkozhatnak azzal a hibával, hogy adott folyóirat vagy kiadó, amelynél publikálnak nem tudja kezelni a magyar abc különleges karaktereit. Ilyen esetben egy kutatói azonosító könnyedén összekapcsolja az adott publikációt a szerző további munkásságával, akkor is, ha a név különböző módokon lett leírva. 

Az ismertebb kutatói azonosítók közé sorolhatjuk a ResearcherID-t (ez a Web of Science rendszerében található), a Scopus Author ID-t (az Elsevier adatbázisához kötődik) és a Google Scholar profilt, amely automatikusan gyűjti és rendszerezi a publikációkat és az idézeteket. Ezek mind hasznos eszközök, de mivel egy-egy kiadói- vagy adatbázis-ökoszisztémához kötődnek, nem minden esetben csereszabatosak. Emellett az említett profilok automatikusan jönnek létre, amikor a szerző egy publikációja bekerül az adott adatbázisba, ami duplikációkhoz és téves adatokhoz is vezethet. Ezeknek a profiloknak a kezeléséről már korábban is írtunk; a Scopus profil tisztításáról és a WoS profil tisztításáról szóló cikkeink segítséget nyújthatnak ezen profilok szakszerű menedzselésében. 

Ezzel szemben az ORCID (Open Researcher and Contributor ID) egy független, nyílt és nemzetközi szabvány, amely egy 16 számjegyből álló azonosítót biztosít minden regisztrált kutatónak. Az ORCID így egy globális szinten is stabil, egységes formátumú azonosító, amely összekapcsolható más rendszerekkel (például pályázati portálokkal vagy kiadói felületekkel). Az ORCID előnyei közé tartozik, hogy ingyenesen létrehozható, bármely szakterületen használható, és nyílt infrastruktúrára épül. Emellett a kutató maga döntheti el, mely adatok nyilvánosak és melyek privátak, így rugalmasan kezelhető a láthatóság. Erről az azonosítóról többet is megtudhat korábbi cikkünkből. 

Mindezek alapján egyértelműen látszik, hogy az ORCID (és a kutatói azonosítók általában) több területen is pozitív változást hozhatnak a kutatók életében. Segítik a kutatói láthatóságot és az eredmények pontos beazonosítását, megkönnyítik a különböző adatbázisok és rendszerek közötti átjárhatóságot, csökkentik a felesleges adminisztrációt (például pályázatoknál vagy publikációs beküldésnél), és nem utolsósorban ingyenesen létrehozhatók és fenntarthatók. Egy jól karbantartott kutatói azonosító tehát nemcsak a tudományos láthatóságot növeli, hanem a mindennapi kutatói munka adminisztratív terheit is csökkentheti. 

Nyílt tudomány a kutatói láthatóságért 

A kutatói láthatóság növelésében sokat segíthet, ha a kutató munkái nyíltan elérhetőek. Az open access módon publikált tudományos cikkek bárki számára szabadon, előfizetési korlátok nélkül hozzáférhetők, ez a nyitottság pedig közvetlenül hozzájárul a kutatói láthatóság növekedéséhez. Így a kutatási eredmények nemcsak a nagyobb egyetemek vagy előfizetéssel rendelkező intézmények számára válnak elérhetővé, hanem a kisebb kutatóhelyek, a fejlődő országok tudósai, illetve a szélesebb szakmai és laikus közönség számára is. 

A nyílt hozzáférés nemcsak szélesebb olvasóközönséget biztosít, hanem az idézettséget is növeli, hiszen a publikációk könnyebben terjednek és gyorsabban épülhetnek be a tudományos diskurzusba. A kutatók munkáját nem kizárólag a kollégák, hanem gyakorlati szakemberek, döntéshozók és újságírók is könnyebben felfedezhetik, ami a szakmai reputációt és a társadalmi beágyazottságot is erősítheti. 

Egyetemünk kutatói, oktatói és PhD-hallgatói számára több módon is finanszírozást biztosítunk cikkeik open access módon történő megjelentetéséhez. Ezekről többet itt tudhat meg. 

A közösségi média szerepe a kutatói láthatóságban 

Napjainkban a közösségimédia-platformok egyedülálló lehetőséget kínálnak a kutatói láthatóság növelésére. Nemcsak a szakmai kapcsolatok bővítésére adnak lehetőséget, hanem arra is, hogy a kutatók közvetlenül megosszák eredményeiket, és szélesebb közönséget érjenek el.  

A pozitív eredményhez azonban elengedhetetlen a tudatos jelenlét: a különböző platformok más és más lehetőséget kínálnak, így érdemes megfontolni, hogy mely felületek a számunkra megfelelőek.  

Akadémiai közösségi platformok 

Az akadémiai közösségi platformok kifejezetten a kutatók és oktatók számára lettek létrehozva, így elsődleges céljuk, hogy összekapcsolják a kutatókat egymással, és elősegítsék a tudományos kommunikációt. Ezeken a felületeken lehetőség van publikációk megosztására, szakmai vitákban való részvételre és új együttműködések kialakítására is.  

Bár egyre több ilyen célú közösségi média platform létezik, ezen cikkünkben hármat említünk: 

  • ResearchGate: a legelterjedtebb tudományos közösségi hálózat, amely publikációk feltöltésére, kutatói profil kialakítására és kérdés–válasz formájú szakmai eszmecserére is lehetőséget ad. Az akadémikusok mellett olyan munkaadók is használják, akik kutatókat keresnek egy projekthez. 
  • Academia.edu: az egyik legnagyobb akadémiai közösségi hálózat, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megosszák tanulmányaikat, létrehozzanak tudományos profilokat, kapcsolatba lépjenek másokkal, és nyomon követhessék munkájuk hatását. Bizonyos funkciók csak prémium előfizetéssel érhetőek el. 
  • Mendeley: a platform nemcsak tudományos cikkek és hivatkozások kezelésére szolgál, hanem egy kutatói közösségi hálózat is. Bármely regisztrált felhasználó létrehozhat egy profilt, csatlakozhat kutatói csoportokhoz és megoszthat anyagokat 

Ezek a platformok különösen hasznosak lehetnek a láthatóság növelésében, hiszen a kutatók publikációi könnyen és gyorsan hozzáférhetőek és az érdeklődők azonnal felvehetik a kapcsolatot a szerzőkkel. Fontos azonban, hogy ezek az oldalak nem helyettesítik az intézményi repozitóriumokat vagy a hivatalos azonosítókat (pl. ORCID), hiszen ezek egymást kiegészítő szolgáltatások, ezért együttes használatuk az ideális.  

Az akadémiai közösségimédia-platformok esetében a tudatos használat a kulcs: érdemes a legfontosabb munkákat feltölteni, és aktívan reagálni más kutatók megkereséseire. 

Általános közösségimédia-platformok 

A kifejezetten akadémiai közösségre tervezett közösségi média oldalak mellett természetesen az „általánosabb” platformok is jól használhatóak a kutatói láthatóság növelésére, hiszen egyfelől lehetőséget adnak egy a kutatói közösséghez való csatlakozásra, másfelől platformot biztosítanak a szélesebb társadalmi réteg elérésére és a tudománykommunikációra.  

Ha nem csak az akadémiai közösséget, hanem egy tágabb réteget szeretnénk megszólítani ezeken a weboldalakon, akkor különösen fontos, hogy ne csak arra figyeljünk, hogy mi osztunk meg, hanem arra is, hogy hogyan. Az akadémiai közösségi oldalakkal ellentétben ezeken a platformokon érdemes a szakmai szövegek helyett közérthetőbb megfogalmazásokat használni. 

Ezekből az általános közösségi média platformból rengeteg létezik, fel sem tudnánk sorolni az összeset, azonban hoztunk néhány példát. 

  • LinkedIn: Professzionális kapcsolatépítő felület, amely átmenetet képez az akadémiai és az általánosabb platformok között. Különösen hasznos pályázati vagy álláslehetőségek hirdetésére, publikáció megosztására és szakmai események ismertetésére. 
  • Facebook: Sokkal tágabb közönséget lehet itt elérni, mint az akadémiai platformokon. Kutatói csoportok és szakmai események szervezésére és népszerűsítésére alkalmas felület. A zárt csoportok nagyszerű lehetőséget nyújtanak a kapcsolatok kiépítésére. 
  • YouTube: Videóplatform, az előadások, kutatási projektek közérthető bemutatására használható eszköz. Online konferenciák közvetítésére, tudománykommunikációra is jól használható. 
  • TikTok: Rövid formátumú videók megosztására készült platform, amely segíthet a fiatalabb közönség megszólításában, főleg rövid, kreatív ismeretterjesztő tartalmak révén. 
  • X (korábban: Twitter)/Bluesky/Mastodon/Threads: Mikroblog felületek, amelyek alkalmasak a konferenciák, workshopok élő közvetítésére vagy kutatási hírek megosztására. Lehetőséget adnak a gyors tudományos kommunikációra és a globális kapcsolatteremtésre.  
  • Saját honlap vagy blog: Ezek a felületek egyedi lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy kutató egy helyen bemutassa publikációit, projektjeit és szakmai portfólióját. A tartalom felett teljes mértékben a honlap létrehozója dönt, azonban ezeknek a honlapoknak az elérése a kezdetben alacsonyabb lesz, mint egy közösségi média felületé. 

Milyen stratégiát érdemes követni? 

Nem szükséges, sőt nem is érdemes minden közösségi média felületen jelen lenni. Sokkal hatékonyabb stratégia, ha egy kutató a saját területéhez és szakmai céljához kapcsolódó felületeket és kommunikációs formákat választ és ezeken konzisztensen jelen van. 

Felelős jelenlét a digitális térben 

Ahogy cikkünkben bemutattuk, a kutatóknak nagy haszna származhat az online platformokon való jelenlétből és kutatói láthatóságuk növeléséből. Ezek a platformok azonban nem csupán lehetőségeket rejtenek, hanem felelősséget is jelentenek: miközben a különböző közösségi- és tudományos platformok erősítik a szakmai ismertséget, fontos figyelni a személyes adatok védelmére és a hiteles digitális identitás fenntartására is. 

Az online platformok eltérő adatvédelmi beállításokkal és gyakorlatokkal működnek, ezért érdemes időről időre áttekinteni, hogy milyen információkat osztunk meg nyilvánosan. Fontos tudatosan dönteni arról, hogy például elérhetőségeink, affiliációink vagy publikációink közül mi legyen mindenki számára hozzáférhető, és mit korlátozunk szűkebb körre.  

A professzionális és hiteles digitális identitás fenntartása hosszú távon a kutatói láthatóság egyik legfontosabb pillére. Ehhez hozzátartozik az egységes és szakmai arculat kialakítása, a kutatási eredmények és affiliációk frissítése, valamint a szakmai és személyes tartalmak szétválasztása. Érdemes emellett tudatosan mérlegelni, milyen felületeken vagyunk aktívak, és ott milyen képet közvetítünk magunkról. 

Emellett fontos, hogy saját biztonságunkra is figyeljünk: a túl sok személyes információ nyilvánossá tétele visszaéléshez vezethet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy digitális lábnyomunk hosszú távon fennmarad, így minden megosztott tartalom hatással lehet a jövőbeli megítélésünkre. 

Összességében a digitális jelenlét remek lehetőség a kutatói láthatóság növelésére, de felelősségteljes és tudatos használatot kíván. Az adatvédelemre való odafigyelés és a professzionális, hiteles online identitás kialakítása nemcsak a kutató saját pályafutását erősíti, hanem hozzájárul a tudományba vetett bizalom fenntartásához is. 

Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban, keresse fel munkatársainkat az authorsupport@lib.pte.hu e-mail-címen.  

 

Hozzászólások letiltva.

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑