Tizenkettedik adásával jelentkezik podcastünk, a Kapocs a tudáshoz. Legutóbbi adásunk fókuszában a szúnyogok és az általuk terjesztett betegségek álltak. A nyár azonban szerencsére nemcsak a szúnyogokról szól. Ilyenkor van szezonja a levendulavirágzásnak, amiből akár hűsítő szörpöt is készíthetünk, de gondoljunk a mentára, amely elmaradhatatlan kelléke a limonádénak, vagy az áfonya lekvárra, ami hamarabb elfogy, mint hogy belekerülne a süteménybe. Legújabb epizódunkban még mindig a természetben maradva ezúttal a gyógynövényekre helyezzük a hangsúlyt. Vendégünk ezúttal Horváth Györgyi, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének vezetője volt, akivel a kutatói életútján túl beszélgettünk a Farmakognóziai Intézetben folyó kutatómunkáról és vendégünk intézetvezetői jövőképéről, a gyógynövénykutatások sokszínűségéről, valamint a gyógynövény alapú készítmények okos és felelős használatáról is. Végül előző adásunkhoz kapcsolódva azt is kiderítettük, hogy milyen illóolajok segítségével tudjuk elűzni a szúnyogokat a közelünkből, de beszélgetésünkből még az is kiderül, hogy Györgyi gyógynövény- vagy bájitaltant tanítana inkább a Roxfortban.
Tartsanak velünk!
A Kapocs a tudáshoz podcast célkitűzései
A Kapocs a tudáshoz című podcastünkben olyan virtuális fórumot biztosítunk a PTE kutatói számára, ahol a 21. századi publikálási trendek terén szerzett tapasztalataikat tudják megosztani egymással és a podcast hallgatóságával. Célunk, hogy a tudományos kommunikációban tapasztalható paradigmaváltás ebben a formában is megjelenjen az Egyetemen. Beszélgetéssorozatunkban igyekszünk minél több tudományterület aktív művelőjét megszólítva mélységében átbeszélni a tudományos élet aktuális trendjeit, és azt, hogy mit jelent a 21. században PTE-s kutatónak lenni.
Az előző adások felvételeit elérik a Youtube-csatornánkon, a Kalauz Blogon és Spotify-on is.
Új epizódunk felvétele:
Vendégünk: Horváth Györgyi
tizenkettedik adásunk vendége Horváth Györgyi egyetemi docens, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet intézetigazgatója, az Intézet Illóolaj kutatócsoportjának vezetője, intézeti TDK felelős, a Kar egykori tudományos és diákjóléti dékánhelyettese volt.
Horváth Györgyi MTMT, ORCID, Scopus és Web of Science profilja
Miről beszélgettünk?
Műsorunk elején beszélgettünk vendégünk egyetemi pályafutásáról, illetve kutatói érdeklődésének kialakulásáról.
Többek között az alábbi kérdésekre kerestük a választ:
- Milyen hagyományai vannak a családjában a gyógynövények szeretetének? Honnan eredeztethető a természettudományos érdeklődése?
- Miképpen vezetett az útja a PTE Természettudományi Kar biológus szakáról az Általános Orvostudományi Karon át a Gyógyszerésztudományi Karra?
- Milyen mentorok egyengették az útját, és mi jellemzi az ő oktatói szerepfelfogását?
- Tudományos és diákjóléti dékánhelyettesként milyen hatással volt az alakuló GYTK-ra?
- Milyen témák állnak a kutatói érdeklődése középpontjában?
Podcastünk második blokkjában a gyógynövényeké volt a főszerep. Megismerkedhettünk a gyógynövény- és drogismeret, azaz a farmakognózia és fitoterápia megizgalmasabb kérdéseivel.
Az alábbi kérdések is megválaszolásra kerültek:
- Mivel foglalkozik a farmakognózia sokrétű és multidiszciplináris tudománya?
- Valóban a gyógynövények reneszánszát éljük?
- Hol a helyük a növényi vegyületeknek, gyógynövényeknek a betegségmegelőzésben és gyógyításban?
- Hogyan lehetünk tudatosabbak az egészségmegőrzésben?
“Egy blognál is nézzük meg, hogy ki írta, ellenőrizzük le, hogy tényleg gyógyszerész vagy orvos végzettsége van-e a szerzőnek, és ha van ott chat-lehetőség, inkább tőlük kérjünk tanácsot, és ne a szájhagyományok útján próbáljunk meg ismereteket begyűjteni.”
- Miképpen csatornázhatók be a népi gyógyászatban meglévő ősi tudások a modern orvoslásba és gyógyszerészetbe?
Beszélgetéseinkben kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az egyetemi kutatómunka szervezeti kereteit is bemutassuk. Ezúttal a Farmakognóziai Intézetet állítottuk fókuszba.
Podcastünkből választ kaphat az alábbi kérdésekre:
- Mit érdemes tudnunk az Intézet eredet- és fejlődéstörténetéről, illetve milyen jövőképpel rendelkeznek?
- Mit gondol Horváth Györgyi az ipari partnerekkel való együttműködés, illetve a K+F projektekbe való bekapcsolódás lehetőségeiről és fontosságáról?
- Milyen kreatív módszerekkel szólíthatók meg a Z-generációs hallgatók, és mire lehet jó egy szabadulószoba?
- Mivel foglalkozik a Virágbiológiai és méhészeti kutatócsoport?
- Milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak a hazai és nemzetközi együttműködések a farmakognózia területén?
- Milyen célt szolgál az Intézet gyönyörű gyógynövénykertje?
Legújabb adásunkból se maradhattak ki vendégünknek a publikálás terén szerzett tapasztalatai.
Mire voltunk kíváncsiak?
- Hol a helye vendégünk kutatói pályáján a publikálásnak? Szükséges rossz vagy több annál?
„Óriási munka van abban, amíg egy publikáció elkészül. Kezdve onnan, hogy keresnem kell pályázatot, amiből majd a kísérleteimet el tudom végezni. Pályázatokat nem egyszerű ma már nyerni, az elvárások nehezednek. Kicsit több forrás van benne, de szűkebb kör kaphat meg forrásokat. Ha meg is nyertem, már előtte részletesen végig kell gondolnom, hogy mit fogok kutatni és miért. Én olyan kutató vagyok, aki nem gyárt semmit a fiókba. Az egy felesleges pénzkidobás, időpocsékolás. Elvégezzük a kísérleteket a laboratóriumban. Maga a vegyszerbeszerzés sem egyszerű azért, itt közbeszerzésről beszélünk sok esetben. Az egy hosszú, sokszor fél évet is igénybe vevő procedúra, hogy bekerüljön egy vegyszer a kutatásba. Megvannak az eredmények, kiértékeljük őket, cikket írunk belőle, és utána még open access-díjat fizetünk… láthatóvá tesszük az eredményeinket. Ez időben is egy nagyon hosszú procedúra és számos nehézség van a folyamatban. Nem úgy van, hogy csak leülök és megírtam egy cikket.”
- A gyógynövénykutatások és a velük kapcsolatos publikálás is a reneszánszát éli?
- A publikálás során mennyire látszik a farmakognózia multidiszciplináris jellege?
- Mekkora most a tudományterület támogatottsága nemzetközi és hazai szinten?
- Milyen tanácsokkal látna el egy pályakezdő kutatót a publikálás terén?
- Mit tehet egy kutató, hogy kellő tudatossággal elkerülje a predátorokat?
- Mit gondol a kutatói márkaépítésről, illetve a tudományos láthatóság növelésének hatékony módszereinek?
A Kapocs a Tudáshoz igyekszik felhívni a figyelmet az egyetemen zajló kutatásoknak azon aspektusaira is, amelyek az egyetemen kívüli közönség számára is nagyon fontosak lehetnek, illetve arra a tudományos ismeretterjesztő munkára, amely az egyetemünkön zajlik. Ezért kitérünk a Farmakognóziai Intézet különböző korosztályokat megcélzó tudománynépszerűsítő tevékenységeire, terveire és néhány olyan közérdekű témát is érintettünk, mint az étrendkiegészítők.
Záróblokkunkban olyan izgalmas kérdésekre kaptunk választ, mint hogy milyen illóolajok tartják távol a szúnyogokat, Györgyinek van-e otthon gyógynövénykertje, illetve hogy ha a Roxfortban kapna tanári állást, gyógynövénytant vagy bájitaltant tanítana-e szívesen.
A beszélgetéshez kapcsolódó linkek
Tekints be a Farmakognóziai Intézet mindennapjaiba – imázsfilm
Horváth Györgyi előadása a Pluszosok Egyetemén – A gyógynövények szerepe az egészségmegőrzésben
A Farmakognóziai Intézet bemutatkozása
Az International Symposium of Essential Oils (ISEO) idei konferenciájának honlapja
Mi várható a folytatásban?
A Kapocs a Tudáshoz podcast-sorozat következő részeiben is szeretnénk minél több tudományterület kutatóit megszólaltatni, ezért hamarosan újabb interjúkkal jelentkezünk. Ha nem akar erről lemaradni, kövesse megújult kutatástámogató blogunkat, Spotify-csatornánkat és Facebook-oldalunkat is.
Amennyiben megírná véleményét az elhangzottakról, keressen minket bizalommal az alábbi e-mail-címen: authorsupport@lib.pte.hu