Mi áll több mint 80 folyóirat Web of Science-es eltávolításának hátterében? – Az agresszív kiadói gyakorlatok hatása a folyóiratok minőségére: következmények, jövőbeli irányok

Olvasási idő: 6 perc

Utoljára frissítve: 2023. 11. 06.

A tudományos világban nagy vihart kavart – és már Egyetemünkre is begyűrűzött – a hír, miszerint az MDPI kiadó zászlóshajójának számító International Journal of Environmental Research and Public Health folyóirat egyik napról a másikra kikerült a Web of Science adatbázis nyilvántartásából, ezáltal elesve a 2022. évi impakt faktor értéktől. Nem pusztán az IJERPH járt így. Már 80-nál is többre tehető azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyeket a Web of Science márciusban eltávolított a Master Journal Listről, ami az adatbázisban nyilvántartott összes folyóiratot listázza, miután az aktuális átvilágításuk során nem feleltek meg az általuk támasztott minőségi kritériumoknak.

A hír váratlanul érhetett sokakat, de közel sem előzmények nélküli. A „publikálj és/vagy pusztulj” kultúrájának felpörgése egyes kiadók és folyóiratok szintjén is olyan agresszív gyakorlatokat szült, amelyre várható volt, hogy a magukat a tudományos publikálás kapuőreiként pozícionáló adatbázisoknak is reagálniuk kell. Joggal feltételezhető, hogy ez a mostani döntés még közel sem a vége ennek a sok kérdést és problémát felvető történetnek.

Ebben a blogbejegyzésben annak járunk utána, hogy mi történt pontosan, mi áll a döntés hátterében, és mire lehet számítani a későbbiekben.

Az agresszív kiadói gyakorlatok térhódítása

A nemzetközi folyóiratkiadók invazív üzletpolitikája nem újkeletű jelenség. Vitathatatlanul léteznek olyan kiadói politikák, amelyek anyagi hasznot húznak a kutatókra nehezedő publikálási nyomásból. Ennek következtében nehéz meghúzni a határt a predátor folyóiratok és az agresszív, ha nem is fekete listás, de mondhatni szürke zónába tartozó folyóiratok között.

A denveri egyetemi könyvtár volt munkatársának, Jeffrey Beallnek köszönhetően már 2008 óta foglalkoznak a predátor folyóirat-kiadás problémájával, és gyűjtik ezeknek a folyóiratoknak a listáját.
A predátor folyóirat-kiadás praktikái sokat finomodtak az elmúlt évek során. Kezdetben könnyen felismerhető formai jegyek árulkodtak a kiadókról: kéretlen, nyelvhelyességi hibákkal teli e-mail üzenetek, a honlapok hiányos menüpontjai, a hamis impakt faktor érték hirdetése, a transzparenciát nélkülöző publikációs folyamatok. A folyóiratok címe gyakran hasonlított a nagy presztízsű folyóiratokéhoz, ami megtévesztette a kezdő kutatókat. Ma már sokkal kifinomultabb módszereket alkalmaznak a kiadók, ami megnehezíti az azonosításukat. Általában gyors szakmai bírálattal ösztönzik publikálásra a kutatókat, de az is gyanúra ad okot, hogy csak magas Hirsch indexű társszerzők esetén fogadnak be cikket, vagy átdolgozásra küldik vissza a kéziratot, mert nem hivatkoztak benne eleget a kiadó folyóirataira.
Aki a témában szeretne jobban elmélyedni, annak ajánljuk figyelmébe a témával is foglalkozó tananyagunkat.

A szürkezónás kiadói tevékenység szimbólumává az Open Access Mozgalom egyik feltörekvő folyóirat-kiadója, az MDPI nőtte ki magát. Nem is “érdemtelenül”. Egyes folyóiratainak működése számos ponton gyanússá vált. Ezzel párhuzamosan a kiadó folyóirataiban megjelenő cikkek száma 2017 óta exponenciális növekedést mutat. Az etikátlan kiadói politikáját ért vádak egyike, hogy a beküldés és az elfogadás között hihetetlenül kevés idő (átlagosan 20 nap!) telik el. Emellett a kritikus hangok megemlítik az alacsony minőségű szakértői értékelést is. Többen kifogásolják a sok különszám (special issue) gyors kiadását is, amelyekbe általában e-mailben kérik fel a szerzőket a publikálásra. Szintén gyanút keltő a növekvő önhivatkozások száma is, amelyre olyan adatbázisok, mint a Web of Science különösen nagy figyelmet fordítanak a folyóiratok felülvizsgálata során.

Habár az MDPI kiadó ennek a fajta üzleti modellnek a jelképévé nőtte ki magát, közel sem egyedüli képviselői a jelenségnek. A legtöbb feltörekvő open access kiadó például a Hindawi és a Frontiers hasonló megítélésnek „örvend” a tudományos közösségben, de az Elsevierhez hasonlóan nagy presztízsű kiadók folyóiratai kapcsán is felmerült már az etikátlan működés vádja.

Mi áll a folyóiratok Web of Science-es eltávolításának hátterében?

Az olyan profitorientált cégek által fenntartott nagy platformok, mint a Clarivate Web of Science-e, a piacképességüket nagyrészt az általuk szolgáltatott tartalmat kiválasztó eljárás magas minőségének köszönhetik. Ebből következik, hogy amennyiben kapuőr szerepüket meg akarják őrizni, reagálniuk kellett a fentebb taglalt kihívásokra. A Web of Science reagált is.

A Web of Science szigorú és transzparens kiválasztási folyamatával többször foglalkoztunk mi is tananyag és blogbejegyzés keretében is. A WoS-nál a kurációs folyamat megbízhatóságáért és elfogulatlanságáért kiadóktól és kutatóhelyektől független házon belüli szakértői szerkesztőgárda felel. Az ő felelősségük, hogy a Web of Science valamely indexében helyet kapó folyóiratok esetében az általuk támasztott minőségi és idézettségi kritériumok minden esetben teljesüljenek. Ez a szakértői gárda nemcsak a kiválasztási folyamat során aktív. Feladataik közé tartozik, hogy rendszeresen felülvizsgálják a már bekerült folyóiratokat is. Az átvilágítások során a folyóirat hatásmutatóin kívül górcső alá veszik azt is, hogy a szerkesztőség működése valóban összhangban áll-e az általuk hirdetett elvekkel, és megfelel-e a tudományos folyóiratokkal szemben támasztott etikai normáknak, kritériumoknak. Ezek között olyanokat találunk, mint a megfelelő szakértői bírálati folyamat és hivatkozások, vagy akár a folyóirat megjelölt tárgyköréhez illeszkedő tartalom közzététele.

Nandita Quaderi, a Web of Science főszerkesztője és alelnöke március 20-án Supporting integrity of the scholarly record: Our commitment to curation and selectivity in the Web of Science című kommünikéjében ismertette a sokak számára drasztikusnak ható döntés részleteit és okait. A blogbejegyzésből kiderül, hogy a tudományos közösségtől és az ügyfeleiktől számos visszajelzést kaptak, amely a folyóiratok újraértékelését szükségessé tette, és az általuk szolgáltatott tartalom integritása megőrzése céljából proaktív lépések megtételére sarkallta őket. Ennek érdekében a Clarivate befektetett egy olyan saját fejlesztésű mesterséges intelligencián alapuló eszközbe, amely azonosítani tudja az esetleges rendellenességeket, kiugró jellemzőket, így ezekre az aggályosnak látszó folyóiratokra fókuszálhatnak az átvilágítási folyamat során.

Ez az eszköz az év elején 500-nál is több folyóiratot sorolt a felülvizsgálandó kategóriába. A felderítés jelenleg is folyamatban van, de már most 50-nél is jóval több folyóirattal kapcsolatban megállapítást nyert az a tény, hogy nem felelnek meg a minőségi kritériumaiknak. Az ezekben a folyóiratokban megjelenő tartalmakat nem indexálják tovább az adatbázisban, nem számolják az idézeteiket, illetve a folyóirat az impakt faktor értéküket is elveszítik, amennyiben korábban rendelkeztek vele.

Az érintettek és a PTE-s hatás

Az érintett folyóiratok körét a Clarivate nem tette közzé, de a folyamatot nagy érdeklődéssel követő tudományos közösség természetesen résen volt. Így elkészült egy behasonlításon alapuló 82 tételes lista, amelyet a Web of Science illetékesei megerősítettek. A listán végignézve megállapíthatjuk, hogy ennek a szelekciós eljárásnak nem az MDPI, hanem egy másik, visszás publikálási eljárások miatt többször elővett open access kiadó, a Hindawi a legnagyobb kárvallottja, amelynek majdnem 20 folyóirata akadt fenn a rostán, ahogy ezt a Retraction Watch blog tematizálta is. Azonban amellett sem szabad elmenni szó nélkül, hogy olyan nagy múltú kiadók, mint az Elsevier, a Springer, a Wiley vagy a Sage szintén érintettek legalább egy folyóirattal.

Mindez mennyiben érinti Egyetemünket? Az MTMT alapján az International Journal of Environmental Research and Public Health-ben 94 db korábban vagy jelenleg PTE alkalmazásban álló oktató cikke van nyilvántartva. Egyetemünk oktatói a Web of Science-ből kizárt folyóiratok közül még az Evidence-based Complementary and Alternative Medicine és az Oxidative Medicine and Cellular Longevity Hindawi kiadásában megjelenő folyóiratokban publikáltak magasabb számban. Ez összesen 21 és 17 db cikket jelentett az elmúlt években. Kijelenthető tehát, hogy a világ sok más egyeteméhez hasonlóan a PTE-t is érintik ezek a folyamatok.

Milyen kiút lehet ebből a helyzetből?

Remélhetőleg jelenleg egy megtisztulási folyamat elején/közepén vagyunk. Ez szükségessé teszi, hogy a kutatástámogató szakemberek mellett a szerzők is nyomon kövessék a fejleményeket, mert a tudományos előmenetelük múlhat rajta. Sajnos, amennyiben nem kellően elővigyázatosak, ők válhatnak ennek a folyamatnak az egyik fő kárvallottjaivá. Fontos, hogy a kutatók a tudományos mező változásaival is kalkulálva átgondolják a publikálási stratégiáikat, a mennyiség és a gyors megjelenés szempontjainak figyelembevétele mellett a minőség mellett is elköteleződve.
Ugyanakkor az is világos, hogy ahhoz, hogy a rendszert agresszív és etikátlan módon kihasználó szereplők ellen hatékonyan fel lehessen lépni, nem elegendő kizárólag a szerzői oldal nagyobb fokú óvatossága. Annak a velük szemben támasztott elvárásrendszernek is változnia kell, amely életre hívta ezeket a kártékony praktikákat. Kutatásfinanszírozói felelősség, hogy a kizárólag vagy jórészt kvantitatív indikátorokra alapozó kutatásértékelésnek még inkább kvalitatív irányba mozduljon el.
Fontos, hogy az Open Science szellemiségével összhangban tovább nőjön, és még erősebb elvárássá váljon a folyóiratok transzparens működése. A szakmai bírálat nyílttá tétele, az open peer review elterjedése egy jelentős lépés lehet ebbe az irányba. (A nyílt lektorálásról is írtunk korábban tananyagunkban.) Ezen kívül alternatívát jelenthetne a más üzleti modellben gondolkodó, APC-t fel nem számoló gyémánt open access folyóiratok versenyképességének növelése is. Ez a kérdéskör az EDUC közös Open Science stratégiájában is tematizálódott.
Ezen kívül az is elengedhetetlen, hogy a nagy adatbázis-szolgáltatók, amilyen a Clarivate is, továbbra is elkötelezetten harcoljanak a nem megfelelő módon működő folyóiratok ellen, hiszen az általuk biztosított mérőszámok azok, amelyek ezeket a folyóiratokat versenyképessé teszik. Emiatt nagyon fontos a Web of Science aktuális fellépése.

Elmondható tehát, hogy sok szereplő együttes, azonos irányba ható fellépésére van szükség annak érdekében, hogy a publikációs ökoszisztéma valóban elinduljon a megtisztulás útján.

Miben segíthetünk?

Az Egyetemi Könyvtár kutatástámogatással foglalkozó munkatársai a jövőben is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy nyomon kövessék a publikációs ökoszisztéma aktuális fejleményeit, és ezekről gyors és részletgazdag tájékoztatást nyújtsanak az Egyetem polgárai számára. Jelen problémakör egy blogbejegyzésnél alaposabb, többirányú körül járást kíván meg. Ezért a közeli jövőben újabb posztokkal jelentkezünk a témában. Ha ezekről nem szeretnének lemaradni, kövessék blogunkat és Facebook-oldalunkat is.

Amennyiben kérdése merülne fel a témában, vagy folyóirat-választással kapcsolatos tudását szeretné bővíteni, forduljon hozzánk bizalommal.

A témában keresse kutatástámogató könyvtáros kollégánkat, Fekete Ritát (fekete.rita@lib.pte.hu).

Cikkajánló a témában:

Christos Petrou: Guest Post – MDPI’s Remarkable Growth

Web of Science de-listed 82 journals, including 15 from Hindawi

Is MDPI a predatory publisher?

MDPI, Frontiers and Hindawi are Blacklisted by a University

__________________________________________________________

Jelen blogposzttal kapcsolatban számos megkeresés érkezett hozzánk. A nagy érdeklődésre való tekintettel készítettünk egy folytatást, amely ide kattintva érhető el.