Utoljára frissítve: 2023. 06. 22.
Az elmúlt évtizedekben az egyetemi rangsorok számának gyarapodását a számszerűsíthető teljesítmények iránti növekvő érdeklődés generálja. Ehhez hozzájárul még a döntéshozatali mechanizmusok és a média szerepének nagyfokú megváltozása is. A különböző szervezetek más és más rangsorolási szempontok alapján állítják fel a rangsoraikat, nagy különbségek vannak a rangsorok között abban, hogy mit vizsgálnak: intézményeket, szakterületeket, képzési szinteket, képzési szinteket szakterületenként, de nagy eltérések lehetnek abban is, hogy milyen célokat, és ehhez kapcsolódóan milyen rangsorolási szempontokat választanak a vizsgálók: oktatási és kutatási színvonalat, mennyiségi mutatókat, vagy az oktatási hatékonyságot helyezik előtérbe.
A magyarországi egyetemek az elmúlt években nehezen tartják meg a helyüket a listán, ez a meghatározó teljesítményindikátorként használt, tudományos publikációkat megalapozó kutatások és az oktatói-kutatói foglalkoztatás pénzügyi feltételeinek romlásával is magyarázható.
Az University Ranking by Academic Performance (URAP) rangsort a 2013-ban publikált, a Web of Science indexen szereplő tudományos cikkek száma, a 2011 és 2013 közötti cikkekre való hivatkozások száma, a tudományos tevékenység (konferencia-előadások, beszélgetések stb.), illetve a külföldi egyetemekkel együttműködésben született tudományos publikációk száma alapján állították össze. A legjobb 800 közé öt magyar egyetem is bekerült, de a kétezres listára is csak 11 került fel az URAP legfrissebb egyetemi rangsorában. A magyar intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: 513. lett. A friss listán Debreceni Egyetem megelőzte a Semmelweis Egyetemet, előbbi 522., utóbbi 591. helyen végzett. 2013-ban még fordított volt a helyzet, akkor a Debreceni Egyetem az 564., a Semmelweis Egyetem az 532. helyen állt. A Szegedi Tudományegyetem a 648., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a 782. helyig jutott. A kétezres listán szerepel még a Pécsi Tudományegyetem (877.), a Pannon Egyetem (1322.), a Szent István Egyetem (1496.), a Közép-európai Egyetem (CEU) az 1630., a Budapesti Corvinus Egyetem az 1727., a Miskolci Egyetem pedig az 1982. helyen végzett. Az összesített rangsorban az első a Harvard, a második a Torontói Egyetem, a harmadik az Oxford, a negyedik a Johns Hopkins University, az ötödik pedig Cambridge lett. (Forrás: Eduline, http://eduline.hu/felsooktatas/2015/8/8/urap_rangsor_2015_0XI0T4).
Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány jelentősebb „rangsorolással” foglalkozó szervezetet és közöljük a róluk, a weben fellelt rövid ismertetőket, hogy képbe kerülhessünk, hogy az adott szervezet mi alapján rangsorolja az egyetemeket.
University Ranking by Academic Performance (URAP) — (http://goo.gl/YBDy7B) — Az URAP egyetemi rangsort a török Közel-keleti Műszaki Egyetem készíti 2009 óta. Napjainkra már 2000 nemzetközi felsőoktatási intézményt vizsgál és állít sorba hat kutatási területen az elérhető bibliometriai (idézettséggel foglalkozó) adatbázisok alapján.
Center for World University Rankings (CWUR) — (http://cwur.org/2016.php) — A Center for World University Rankings nyolc szempont alapján rangsorolja az egyetemeket, többek között az oktatás minősége, a végzett hallgatók elhelyezkedése, az oktatók kiválósága, a publikációk száma, az idézési arány, valamint a szabadalmak száma alapján. A világ legjobb ezer egyetemét rangsoroló listán a Pécsi Tudományegyetem 877. (http://cwur.org/2016/University-of-Pecs.php) helyen szerepel.
Quacquarelli Symonds (QS) — (http://goo.gl/tB2Rf6) — A vizsgálat során, az alábbiak alapján rangsorolnak: kutatói reputáció; munkáltatói megbecsültség; egyetemi kar / hallgatók arány; idézettség; külföldi hallgatók aránya; külföldi dolgozók aránya. A honlapon közölt 200-as listán nyolc magyar egyetem szerepel és a rangsorban a Pécsi Tudományegyetem a hatodik.
CWTS Leiden Ranking 2016 — (http://goo.gl/fzXsZC) — A rangsort a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján évente állítják össze A honlapon az összes tudományág listázása alapján csak 5 magyar egyetem szerepel, de a Pécsi Tudományegyetem nincs közöttük.
Webometrics (CSIC) — (http://goo.gl/nZ3zlo) — A Webometrics-lista készítője a Cybermetrics Lab, amely Spanyolország legnagyobb kutatóintézetének, a Spanyol Nemzeti Kutatótanácsnak (CSIC) a része — a szakemberek több mint 22 ezer intézmény webes megjelenését vizsgálják évente kétszer, 2004 óta. Nem az egyetemi oldalak látogatottságát és dizájnját figyelik, hanem azt elemzik, mennyire „látható” az adott felsőoktatási intézmény az interneten. Az összpontszám felét így például az adja, hányan linkelik be az egyetemek különböző oldalait, de az is számít, hány – az egyetemi honlapokhoz kapcsolódó – oldalt és külső hivatkozást, valamint dokumentumot talál a Google és a Google Scholar, de az is, hogy az intézmény kutatóinak-oktatóinak hány publikációja jelenik meg a legfontosabb tudományos folyóiratok honlapján. Az egyetemek webes láthatósága alapján készülő világrangsor alapján a Pécsi Tudományegyetem országosan az 5. helyen áll, a világ rangsorban pedig a 853. helyen.
MULTIRANK [Pl. University of Pécs] — (http://goo.gl/CScPmp) — Az Európai Unió által támogatott projekt nem egy adott szempont szerint állítja sorba az egyetemeket, főiskolákat, hanem öt dimenzión és hét tudományterületen világítja meg az adott intézmény erősségeit, gyengeségeit. Felhasználóbarát, hiszen a diákok számára a képzés kiválasztásában, az egyetemi vezetők számára a stratégiaalkotásban, valamint a vállalkozói szektor számára a diplomás munkaerő-kapacitás kihasználásában is segítséget nyújt.
HVG Diploma rangsor — (http://eduline.hu/rangsor) — Az intézményi összesített rangsor összeállításakor figyelembe vették a nappali alap- és osztatlan képzésekre első helyen jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a B2-es vagy C1-es nyelvvizsgával felvett hallgatók átlagát, a középiskolai tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést elért elsőévesek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók számát, valamint az MTA-címekkel rendelkező oktatók arányát. .:. a.a.j. .:.
