Mit kell tudni a felhőtechnológiáról?

Olvasási idő: 5 perc

Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb és ma már talán legdivatosabb információtechnológiai fogalma a „felhő”. Felhő alapú megoldásokról, felhőben tárolt adatokról hallunk, de olvashatunk felhő alapú operációs rendszerről is. Sorra jelennek meg az így működő szolgáltatások, a nagy gyártók ezeket támogató hardveres és szoftveres megoldásai. Előadásokat, konferenciákat tartanak róla nevesebb cégek, az új megoldásokról, jövőbeli célokról.

Mit is jelent pontosan maga a fogalom? Milyen előnyei, hátrányai vannak? Kell-e, lehet-e használni ezt a technológiát? Vagy inkább úgy kell-e feltenni ezt a kérdést, hogy meg lehet-e kerülni azok használatát a jövőben?

Definíció:

Az angol „cloud computing”, elnevezésből származó számítástechnikai gyűjtőfogalmat többféleképpen is megközelíthetjük, a netes irodalomban bőven találunk definíciókat rá.

„A számítási felhő fogalma azt jelenti, hogy az informatika különböző adottságait (hardver, szoftver) fizikailag nem a saját számítógépünkön érjük el, hanem, mint egy szolgáltatást, vagy terméket megvásárolva valahol egy távoli informatikai erőforrásra például számítógépre, vagy szerverre kapcsolódva vesszük igénybe. A cloud computing esetében egy cloud szolgáltató úgy biztosít alkalmazásokat, tárhelyet, adatbázisokat a felhasználói számára, hogy azoknak nem kell tudniuk, hogy az adott számítási infrastruktúra hol helyezkedik el.”[1]

„A felhő nem más, mint egy speciális módon kialakított szolgáltatás, amely szolgáltatásai meghatározott feltételekkel, megadott SLA[2]-jú rendelkezésre állás szerint, mérhető, elszámoltatható és egyszerűen kalkulálható felhasználói költségmodell (árlista) szerint működik. A felhő felhasználói internetkapcsolaton keresztül érik el azokat a szolgáltatáselemeket, amit a felhőszolgáltatójuk nyújt, és amikre nekik ezek közül a kínált szolgáltatások közül szükségük van.”[3]

Napjaink leginkább elfogadott és egyre népszerűbb felhőalapú számítástechnika definícióját a az Amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST)[4] dolgozta ki, amely így szól: „A felhőalapú számítástechnika egy olyan modell, amelynek segítségével bárhonnan, kényelmesen, és igény szerint hozzáférhetünk a testreszabott informatikai erőforrások megosztott halmazához (pl. hálózatokhoz, szerverekhez, tárhelyekhez, alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz), miközben a rendelkezésre bocsátás minimális adminisztrációs tevékenységet és szolgáltatói beavatkozást igényel. 5 fontos jellemzője van, 3 szolgáltatási és 4 telepítési modellel rendelkezik.”[5]

A cloud alapvető jellemzői:

A NIST nemcsak a felhőalapú számítástechnika fogalmát határozta meg, hanem néhány alapvető tulajdonságát is. A NIST Információtechnológiai Laboratóriuma szerint öt lényeges tulajdonsággal rendelkeznek a felhő alapú szolgáltatások:

1. Önkiszolgálást biztosít (Ennek lényege, hogy maga a fogyasztó dönt a számítási kapacitás igénybevételéről, a szolgáltatótól szinte teljesen függetlenül, automatikusan, interakció nélkül történik az igénylés, mely például lehet a hálózati tárolás vagy a szerver idő.)
2. Hálózati hozzáféréssel lehet elérni (kizárólag interneten keresztül)
3. Közös erőforrásra épül (nagy mennyiségű erőforrásokat gyűjtenek össze fizikailag és virtuálisan is, melyekkel ki tudnak szolgálni azonos időben rengetet ügyféligényt. Ilyen közös, felhalmozott erőforrás lehet például a memória, a sávszélesség vagy a tárhely)
4. Rugalmas (gyorsan bővíthető vagy szűkíthető, az aktuális fogyasztói igénybevételhez kell alkalmazkodni)
5. Mérhető (A Cloud rendszerek automatikusan kontrollálják és optimalizálják az erőforrás felhasználást a szolgáltatás típusának megfelelően, mint például a tárolást, feldolgozást, a sávszélességet, az aktív felhasználói fiókokat. Az erőforrás felhasználás megfigyelhető, ellenőrizhető és pontosan mérhető, biztosítva ezáltal mind a szolgáltató mind a fogyasztó számára az átláthatóságot. Tehát a fogyasztó az igénybevett erőforrás használat arányában fizet.)

A cloud szolgáltatások fajtái:

Szolgáltatói modell szerint:

1. SaaS (software as a service) = szoftver, mint szolgáltatás

A szolgáltató interneten keresztül biztosítja a felhő infrastruktúrában futó szolgáltatói alkalmazásokat a végfelhasználónak, akik ezért cserébe licenc díjat fizetnek. Az alkalmazások elérhetőek különböző kliens eszközök révén, ami lehet akár egy vékony kliens felület, egy program, mint például a web böngészők vagy lehet egy eszköz is például egy okos telefon, táblagép stb. A szolgáltató felelőssége a felhő infrastruktúra kezelése, működtetése, ellenőrzése valamint az alkalmazások telepítése, frissítése, konfigurálása is az ő hatáskörébe tartozik, tehát mindent a szolgáltató ad. Ilyen szoftvereknek számítanak az online levelezők (Yahoo mail, a Gmail, Freemail) a tárolási kapacitást kínáló szolgáltatások (Dropbox, Google Drive), vagy a  Microsoft Office 365

2. PaaS (platform as a service) = platform, mint szolgáltatás

Amikor maga a szolgáltató biztosítja a teljes mögöttes platformot, vagyis az operációs rendszert, a teljes hálózatot, a tárolást, a kiszolgálást és a virtualizációt is. Tehát nekünk elég csak az alkalmazást kifejleszteni és feltelepíteni a felhőbe. Ilyen bérelhető fejlesztési környezetet kínál a Microsoft Azure terméke, ahol például .NET nyelven megírt programokat lehet futtatni vagy éppen a versenytárs, a Google App Engine is hasonló szolgáltatást ajánl számunkra.

3. IaaS (infrastructure as a service) = infrastruktúra, mint szolgáltatás

Magát az infrastruktúrát, a hardvert béreljük. Ekkor a bérelt virtuális számítógépünkön lehetőségünk nyílik szabadon választott alkalmazásokat és operációs rendszereket futtatni, melyhez a Cloud szolgáltató biztosítja magát a teljes hálózatot, a tárolást, a kiszolgálást és a virtualizációt is. Tehát nekünk csak használatarányosan kell fizetnünk az igénybevett erőforrásokért.

Végfelhasználói szinten az IaaS-t akkor érdemes igénybe venni, amikor semmilyen berendezést/szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetünk. Ezekre olyan szoftvereket rakhatunk, amilyet csak akarunk, a háttérben pedig a szolgáltató tárhelyet vagy más erőforrásokat biztosít a felhasználó aktuális szükségleteihez igazodva.

Ilyen szolgáltatók a Microsoft Azure, Amazon

 

A másik fő tipizálási módszer a telepítési modell szerinti csoportosítás. Itt a hozzáférhetőség kerül előtérbe, ami alapján megkülönböztethetőek lesznek a felhők. Lényegében ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások igénybevételét ki, kinek és milyen mértékben osztja meg. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet alapvetően négy fajtát különböztet meg:

1. Nyilvános felhő (Public cloud)

Legismertebb modell, a hétköznapi emberek számára is elérhető, viszont az erőforrások a szolgáltatást biztosító vállalat tulajdonában vannak, tehát ők birtokolják és működtetik saját telephelyükön az infrastruktúrát és hozzáférést biztosítanak az interneten keresztül, mint például az Amazon, Microsoft és a Google. Ezen modell esetében a felhasználóknak nincs rálátásuk és nem tudják ellenőrizni az infrastruktúra elhelyezkedését.

2. Közösségi (Community cloud)

Ebben az esetben a felhő infrastruktúrát több szervezet megosztottan használja, úgy, hogy az, az adott közösség közös érdekeit támogassa (pl. közös küldetés, biztonsági követelmények, előírások, megfelelőségi szempontok). Ezt menedzselheti akár a felhasználó szervezet, akár egy másik fél is, fizikailag lehet akár a felhasználó telephelyén, akár azon kívül

3. Magán felhő (Private Cloud)

A felhő infrastruktúra kizárólag egy szervezet számára működik. Ezt akár a felhasználó szervezet, de akár egy másik fél is menedzselheti, fizikailag lehet akár a felhasználó telephelyén, akár azon kívül.

4. Hibrid (Hybrid Cloud)

A felhő infrastruktúra ekkor több, az előző modellek szerint felépülő rendszer (magán, közösségi, nyilvános) keveréke, ahol a felhők megtartják egyedi jellegzetességeiket, azokat szabványosított vagy szabadalmazott technológiák kötik össze, lehetővé téve az adatok és alkalmazások hordozhatóságát.

A felhőszolgáltatások használatának legfontosabb előnyei és hátrányai:

Előnyök:

• Költséghatékonyság: A felhőalapú szolgáltatások igénybevételének nincs induló költsége, a vállalkozásoknak nem kell drága hardver- és szoftvereszközöket, adattároló berendezéseket vásárolniuk. A szolgáltatás jól skálázható, a szerverek és egyéb berendezések karbantartása a szolgáltatást biztosító feladata

• Nagyobb rendelkezésre állás és adatbiztonság: A cloud computing szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatosan jelentős fejlesztéseket és beruházásokat eszközölnek, annak érdekében, hogy a szolgáltatásaikat világszerte megfelelő minőségben tudják nyújtani. A legtöbb cég a világ különböző pontjain elhelyezett, komoly méretű adatközpontokkal rendelkezik, amelyek nagy rendelkezésre állást biztosítanak. Az adatbiztonság, mint előny úgy értelmezhető, hogy ha összeomlik a számítógépes rendszerünk az adataink nem egy fizikai eszközön vannak, hanem a felhőben aminek köszönhetően az utólagos rendszer helyreállítás könnyebb, az információvesztés kockázata is kisebb. A különböző felhőszolgáltatók a rendelkezésre álláshoz hasonló okok miatt megbízható és rugalmas mentési és/vagy helyreállítási megoldásokat ajánlanak, ezáltal nagyobb biztonságot garantálhatnak a szolgáltatók.

• Gyors telepítés és egyszerű integráció

• Szinte korlátlan tárhely: A felhő képes befogadni és tárolni rengeteg információt és adatot, sokkal többet, mint egy személyi számítógép, szinte korlátlan tárhely kapacitást biztosítva a felhasználóknak. Ez kiküszöböli azt a problémát, hogy elfogynak az üres tárhelyek valamint a felhőt biztosító szervezet gondoskodik a hardverek, szoftverek frissítéséről, bővítéséről.

• Eszköz- és helyfüggetlen

 

Hátrányok, kockázatok:

• Adatbiztonság és adatvédelem kérdésessége: A felhőszolgáltatásoknak alapkritériuma az internet elérhetőség, ezáltal adataink jobban ki vannak téve mind a felhasználó, mind a szolgáltató az adathalászat lehetőségének, képzett hackerek általi támadásnak. Továbbá ha a felhőn belül nem elég erős a biztonsági védelem adatszivárgás következtében az adataink illetéktelen kézbe kerülhetnek. Ez nem csak az adatink tárolásánál, de fel- és letöltése esetében is lehetségesek. Az adatvesztés kockázatát is fontos megemlítenünk, amire a felhőszolgáltatóknak komolyan figyelniük kell.
• A szolgáltatás elérhetősége: A legnagyobb gond ezen esetben is, hogy az irányítás nem a mi kezünkben van. Ha a szoftvereken, hardvereken található adatink a mi birtokunkban lenne, nem okozna gondot, ha esetleg megszakadna a hálózat, hiszen adatainkat, munkáinkat ugyanúgy elérnénk és tudnánk velük dolgozni. Viszont, ha az adatink a felhőben vannak a rendszer folyamatos rendelkezésre állása mindig egy kritikus pont marad, hiszen ha elektronikus hiba történik, például áramszünet van, vagy ha megszakad az internethálózat a felhasználók nem tudnának hozzáférni az adataikhoz, nem tudnák szinte semmit sem csinálni
• Meg kell bízni a szolgáltatóban
• Szakismeret rendelkezésre állása és munkahelyi kultúra

[1] Váradi, József (2012) Adatvédelem a számítási felhőben. TDK dolgozat

[2] Az SLA az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése, ami magyarul szolgáltatási szint szerződést jelent.

[3] Rubóczki Edit (2014): Biztonságosan a Felhőben. A publikus felhők biztonsági kérdései. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században (http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/25_RuboczkiEdit.pdf)

[4] NIST = National Institute of Standards and Technology

[5] Peter Mell – Timothy Grance (2011): NIST: The NIST Definition of Cloud Computing, (http://nvlpubs.nist.gov/nistpubs/Legacy/SP/nistspecialpublication800-145.pdf)

..k.p…