Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.
<!–
Frissítve! (2023. 06. 23.)
–>
Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb és ma már talán legdivatosabb információtechnológiai fogalma a „felhő”. Felhő alapú megoldásokról, felhőben tárolt adatokról hallunk, de olvashatunk felhő alapú operációs rendszerről is. Sorra jelennek meg az így működő szolgáltatások, a nagy gyártók ezeket támogató hardveres és szoftveres megoldásai. Előadásokat, konferenciákat tartanak róla nevesebb cégek, az új megoldásokról, jövőbeli célokról.
Mit is jelent pontosan maga a fogalom? Milyen előnyei, hátrányai vannak? Kell-e, lehet-e használni ezt a technológiát? Vagy inkább úgy kell-e feltenni ezt a kérdést, hogy meg lehet-e kerülni azok használatát a jövőben?
Definíció:
Az angol „cloud computing”, elnevezésből származó számítástechnikai gyűjtőfogalmat többféleképpen is megközelíthetjük, a netes irodalomban bőven találunk definíciókat rá.
„A számítási felhő fogalma azt jelenti, hogy az informatika különböző adottságait (hardver, szoftver) fizikailag nem a saját számítógépünkön érjük el, hanem, mint egy szolgáltatást, vagy terméket megvásárolva valahol egy távoli informatikai erőforrásra például számítógépre, vagy szerverre kapcsolódva vesszük igénybe. A cloud computing esetében egy cloud szolgáltató úgy biztosít alkalmazásokat, tárhelyet, adatbázisokat a felhasználói számára, hogy azoknak nem kell tudniuk, hogy az adott számítási infrastruktúra hol helyezkedik el.”[1]
„A felhő nem más, mint egy speciális módon kialakított szolgáltatás, amely szolgáltatásai meghatározott feltételekkel, megadott SLA[2]-jú rendelkezésre állás szerint, mérhető, elszámoltatható és egyszerűen kalkulálható felhasználói költségmodell (árlista) szerint működik. A felhő felhasználói internetkapcsolaton keresztül érik el azokat a szolgáltatáselemeket, amit a felhőszolgáltatójuk nyújt, és amikre nekik ezek közül a kínált szolgáltatások közül szükségük van.”[3]
Napjaink leginkább elfogadott és egyre népszerűbb felhőalapú számítástechnika definícióját a az Amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST)[4] dolgozta ki, amely így szól: „A felhőalapú számítástechnika egy olyan modell, amelynek segítségével bárhonnan, kényelmesen, és igény szerint hozzáférhetünk a testreszabott informatikai erőforrások megosztott halmazához (pl. hálózatokhoz, szerverekhez, tárhelyekhez, alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz), miközben a rendelkezésre bocsátás minimális adminisztrációs tevékenységet és szolgáltatói beavatkozást igényel. 5 fontos jellemzője van, 3 szolgáltatási és 4 telepítési modellel rendelkezik.”[5]
A cloud alapvető jellemzői:
A NIST nemcsak a felhőalapú számítástechnika fogalmát határozta meg, hanem néhány alapvető tulajdonságát is. A NIST Információtechnológiai Laboratóriuma szerint öt lényeges tulajdonsággal rendelkeznek a felhő alapú szolgáltatások:
- Önkiszolgálást biztosít (Ennek lényege, hogy maga a fogyasztó dönt a számítási kapacitás igénybevételéről, a szolgáltatótól szinte teljesen függetlenül, automatikusan, interakció nélkül történik az igénylés, mely például lehet a hálózati tárolás vagy a szerver idő.)
- Hálózati hozzáféréssel lehet elérni (kizárólag interneten keresztül)
- Közös erőforrásra épül (nagy mennyiségű erőforrásokat gyűjtenek össze fizikailag és virtuálisan is, melyekkel ki tudnak szolgálni azonos időben rengetet ügyféligényt. Ilyen közös, felhalmozott erőforrás lehet például a memória, a sávszélesség vagy a tárhely)
- Rugalmas (gyorsan bővíthető vagy szűkíthető, az aktuális fogyasztói igénybevételhez kell alkalmazkodni)
- Mérhető (A Cloud rendszerek automatikusan kontrollálják és optimalizálják az erőforrás felhasználást a szolgáltatás típusának megfelelően, mint például a tárolást, feldolgozást, a sávszélességet, az aktív felhasználói fiókokat. Az erőforrás felhasználás megfigyelhető, ellenőrizhető és pontosan mérhető, biztosítva ezáltal mind a szolgáltató mind a fogyasztó számára az átláthatóságot. Tehát a fogyasztó az igénybevett erőforrás használat arányában fizet.)
A cloud szolgáltatások fajtái:
Szolgáltatói modell szerint:
- SaaS (software as a service) = szoftver, mint szolgáltatás
A szolgáltató interneten keresztül biztosítja a felhő infrastruktúrában futó szolgáltatói alkalmazásokat a végfelhasználónak, akik ezért cserébe licenc díjat fizetnek. Az alkalmazások elérhetőek különböző kliens eszközök révén, ami lehet akár egy vékony kliens felület, egy program, mint például a web böngészők vagy lehet egy eszköz is például egy okos telefon, táblagép stb. A szolgáltató felelőssége a felhő infrastruktúra kezelése, működtetése, ellenőrzése valamint az alkalmazások telepítése, frissítése, konfigurálása is az ő hatáskörébe tartozik, tehát mindent a szolgáltató ad. Ilyen szoftvereknek számítanak az online levelezők (Yahoo mail, a Gmail, Freemail) a tárolási kapacitást kínáló szolgáltatások (Dropbox, Google Drive), vagy a Microsoft Office 365
- PaaS (platform as a service) = platform, mint szolgáltatás
Amikor maga a szolgáltató biztosítja a teljes mögöttes platformot, vagyis az operációs rendszert, a teljes hálózatot, a tárolást, a kiszolgálást és a virtualizációt is. Tehát nekünk elég csak az alkalmazást kifejleszteni és feltelepíteni a felhőbe. Ilyen bérelhető fejlesztési környezetet kínál a Microsoft Azure terméke, ahol például .NET nyelven megírt programokat lehet futtatni vagy éppen a versenytárs, a Google App Engine is hasonló szolgáltatást ajánl számunkra.
- IaaS (infrastructure as a service) = infrastruktúra, mint szolgáltatás
Magát az infrastruktúrát, a hardvert béreljük. Ekkor a bérelt virtuális számítógépünkön lehetőségünk nyílik szabadon választott alkalmazásokat és operációs rendszereket futtatni, melyhez a Cloud szolgáltató biztosítja magát a teljes hálózatot, a tárolást, a kiszolgálást és a virtualizációt is. Tehát nekünk csak használatarányosan kell fizetnünk az igénybevett erőforrásokért.
Végfelhasználói szinten az IaaS-t akkor érdemes igénybe venni, amikor semmilyen berendezést/szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetünk. Ezekre olyan szoftvereket rakhatunk, amilyet csak akarunk, a háttérben pedig a szolgáltató tárhelyet vagy más erőforrásokat biztosít a felhasználó aktuális szükségleteihez igazodva.
Ilyen szolgáltatók a Microsoft Azure, Amazon
A másik fő tipizálási módszer a telepítési modell szerinti csoportosítás. Itt a hozzáférhetőség kerül előtérbe, ami alapján megkülönböztethetőek lesznek a felhők. Lényegében ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások igénybevételét ki, kinek és milyen mértékben osztja meg. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet alapvetően négy fajtát különböztet meg:
- Nyilvános felhő (Public cloud)
Legismertebb modell, a hétköznapi emberek számára is elérhető, viszont az erőforrások a szolgáltatást biztosító vállalat tulajdonában vannak, tehát ők birtokolják és működtetik saját telephelyükön az infrastruktúrát és hozzáférést biztosítanak az interneten keresztül, mint például az Amazon, Microsoft és a Google. Ezen modell esetében a felhasználóknak nincs rálátásuk és nem tudják ellenőrizni az infrastruktúra elhelyezkedését.
- Közösségi (Community cloud)
Ebben az esetben a felhő infrastruktúrát több szervezet megosztottan használja, úgy, hogy az, az adott közösség közös érdekeit támogassa (pl. közös küldetés, biztonsági követelmények, előírások, megfelelőségi szempontok). Ezt menedzselheti akár a felhasználó szervezet, akár egy másik fél is, fizikailag lehet akár a felhasználó telephelyén, akár azon kívül
- Magán felhő (Private Cloud)
A felhő infrastruktúra kizárólag egy szervezet számára működik. Ezt akár a felhasználó szervezet, de akár egy másik fél is menedzselheti, fizikailag lehet akár a felhasználó telephelyén, akár azon kívül.
- Hibrid (Hybrid Cloud)
A felhő infrastruktúra ekkor több, az előző modellek szerint felépülő rendszer (magán, közösségi, nyilvános) keveréke, ahol a felhők megtartják egyedi jellegzetességeiket, azokat szabványosított vagy szabadalmazott technológiák kötik össze, lehetővé téve az adatok és alkalmazások hordozhatóságát.
A felhőszolgáltatások használatának legfontosabb előnyei és hátrányai:
Előnyök:
- Költséghatékonyság: A felhőalapú szolgáltatások igénybevételének nincs induló költsége, a vállalkozásoknak nem kell drága hardver- és szoftvereszközöket, adattároló berendezéseket vásárolniuk. A szolgáltatás jól skálázható, a szerverek és egyéb berendezések karbantartása a szolgáltatást biztosító feladata
- Nagyobb rendelkezésre állás és adatbiztonság: A cloud computing szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatosan jelentős fejlesztéseket és beruházásokat eszközölnek, annak érdekében, hogy a szolgáltatásaikat világszerte megfelelő minőségben tudják nyújtani. A legtöbb cég a világ különböző pontjain elhelyezett, komoly méretű adatközpontokkal rendelkezik, amelyek nagy rendelkezésre állást biztosítanak. Az adatbiztonság, mint előny úgy értelmezhető, hogy ha összeomlik a számítógépes rendszerünk az adataink nem egy fizikai eszközön vannak, hanem a felhőben aminek köszönhetően az utólagos rendszer helyreállítás könnyebb, az információvesztés kockázata is kisebb. A különböző felhőszolgáltatók a rendelkezésre álláshoz hasonló okok miatt megbízható és rugalmas mentési és/vagy helyreállítási megoldásokat ajánlanak, ezáltal nagyobb biztonságot garantálhatnak a szolgáltatók.
- Gyors telepítés és egyszerű integráció
- Szinte korlátlan tárhely: A felhő képes befogadni és tárolni rengeteg információt és adatot, sokkal többet, mint egy személyi számítógép, szinte korlátlan tárhely kapacitást biztosítva a felhasználóknak. Ez kiküszöböli azt a problémát, hogy elfogynak az üres tárhelyek valamint a felhőt biztosító szervezet gondoskodik a hardverek, szoftverek frissítéséről, bővítéséről.
- Eszköz- és helyfüggetlen
Hátrányok, kockázatok:
- Adatbiztonság és adatvédelem kérdésessége: A felhőszolgáltatásoknak alapkritériuma az internet elérhetőség, ezáltal adataink jobban ki vannak téve mind a felhasználó, mind a szolgáltató az adathalászat lehetőségének, képzett hackerek általi támadásnak. Továbbá ha a felhőn belül nem elég erős a biztonsági védelem adatszivárgás következtében az adataink illetéktelen kézbe kerülhetnek. Ez nem csak az adatink tárolásánál, de fel- és letöltése esetében is lehetségesek. Az adatvesztés kockázatát is fontos megemlítenünk, amire a felhőszolgáltatóknak komolyan figyelniük kell.
- A szolgáltatás elérhetősége: A legnagyobb gond ezen esetben is, hogy az irányítás nem a mi kezünkben van. Ha a szoftvereken, hardvereken található adatink a mi birtokunkban lenne, nem okozna gondot, ha esetleg megszakadna a hálózat, hiszen adatainkat, munkáinkat ugyanúgy elérnénk és tudnánk velük dolgozni. Viszont, ha az adatink a felhőben vannak a rendszer folyamatos rendelkezésre állása mindig egy kritikus pont marad, hiszen ha elektronikus hiba történik, például áramszünet van, vagy ha megszakad az internethálózat a felhasználók nem tudnának hozzáférni az adataikhoz, nem tudnák szinte semmit sem csinálni
- Meg kell bízni a szolgáltatóban
- Szakismeret rendelkezésre állása és munkahelyi kultúra
[1] Váradi, József (2012) Adatvédelem a számítási felhőben. TDK dolgozat
[2] Az SLA az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése, ami magyarul szolgáltatási szint szerződést jelent.
[3] Rubóczki Edit (2014): Biztonságosan a Felhőben. A publikus felhők biztonsági kérdései. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században (http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/25_RuboczkiEdit.pdf)
[4] NIST = National Institute of Standards and Technology
[5] Peter Mell – Timothy Grance (2011): NIST: The NIST Definition of Cloud Computing, (http://nvlpubs.nist.gov/nistpubs/Legacy/SP/nistspecialpublication800-145.pdf)
..k.p…