Katonák és építők, avagy immunológia-biotechnológia mesterkurzus Balogh Péterrel

Olvasási idő: 6 perc

Utoljára frissítve: 2024. 06. 19.

Kapocs a tudáshoz podcastünk nyolcadik adásában az Általános Orvostudományi Karról első vendégünket köszönthettük. Előző adásunkban a fizika tudományába nyerhettünk betekintést, amely a legelemibb, elképzelhetetlenül apró részecskéktől egészen olyan felfoghatatlanul óriási rendszerekig, mint a világegyetem, a minket körülvevő világ törvényszerűségeit kutatja. Akkor kifelé, most befelé utaztunk. Ezúttal az emberről volt szó, az ember immunrendszeréről, ami nem kevésbé komplex rendszer, és a működése legalább olyan titokzatos és lenyűgöző, mint a minket körülvevő világé.

Prof. Dr. Balogh Péter immunológus, egyetemi tanár, a PTE Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézet intézetigazgató-helyettese volt a vendégünk. Az immunológia izgalmas és dinamikus világán kívül beszélgettünk a PTE egyik zászlóshajó célkitűzéséről: a biotechnológiáról, valamint az orvos- és élettudományok publikációs szokásain túl arról is, hogy mit kell tudni tavalyi Nobel-díjasunk, Karikó Katalin munkásságának tudományos jelentőségéről.

Tartsanak velünk!

A Kapocs a tudáshoz podcast célkitűzései 

A Kapocs a tudáshoz című podcastünkben olyan virtuális fórumot biztosítunk a PTE kutatói számára, ahol a 21. századi publikálási trendek terén szerzett tapasztalataikat tudják megosztani egymással és a podcast hallgatóságával. Célunk, hogy a tudományos kommunikációban tapasztalható paradigmaváltás ebben a formában is megjelenjen az Egyetemen. Beszélgetéssorozatunkban igyekszünk minél több tudományterület aktív művelőjét megszólítva mélységében átbeszélni a tudományos élet aktuális trendjeit, és azt, hogy mit jelent a 21. században PTE-s kutatónak lenni.

Az előző adások felvételeit elérik a Youtube-csatornánkon, a megújult Kalauz Blogon és Spotify-on is. 

Új epizódunk felvétele:

Vendégünk: Prof. Dr. Balogh Péter

Ebben az epizódban Prof. Dr. Balogh Péter immunológust, egyetemi tanárt, a PTE Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézet intézetigazgató helyettesét, az Orvosi Biotechnológia nem önálló Tanszék vezetőjét, intézeti TDK felelőst, a biotechnológia mesterképzés szakfelelősét láttuk vendégül.

Balogh Péter MTMT, Scopus és Web of Science profilja

Bevezetés az immunológia és a biotechnológia lenyűgöző világába – mesterkurzus

Beszélgetésünk elején megtudhattuk, hogy 1988-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett, majd British Council-ösztöndíjjal hosszabb időt Oxfordban töltő vendégünk érdeklődése miképpen fordult az immunológia egy határterülete, a fehérvérsejtek mikrokörnyezetének, szövetkörnyezetének vizsgálata irányába. Rögtön belemerültünk egyik kulcstémánk mélyébe: az immunológia lélegzetelállító világába. Betekintést nyerhettünk immunrendszerünk, ennek az összetett, dinamikusan változó, sokféle rendszerből álló, az idegrendszer, valamint hormonális szabályozás által befolyásolt hálózat működésébe, és abba is, hogy milyen nehéz annak a kutatónak a dolga, aki a feltérképezésére vállalkozik. Többet megtudhattunk arról, hogy milyen etikai és technológiai korlátai vannak az emberi immunrendszer megismerésének.

„Hogyha valakinek szívbaja van, akkor nyilván a szívét vizsgálják. Idegrendszeri probléma esetén az idegrendszert, az agyat, gerincvelőt vagy a perifériás idegeket vizsgálják. De ha valakinek bélbetegsége, bélgyulladása vagy autoimmun megbetegedése van, a több száz, ha nem több ezer szöveti összetevőből mit vizsgáljanak?”

Balogh Péter elmagyarázta, hogy immunrendszerünket a szervezet integritásának fenntartását biztosító sejtek és szövetek összességeként határozhatjuk meg. Ezek a sejtek és szövetek katonákhoz és építőkhöz hasonlíthatók, melyek feladata nem pusztán a védelem, hanem a regeneráció és a megújítás is.

„Ez egy kicsit olyan, mint a római katonaság. Harcolnak is, de hogyha kell, hidakat építenek vagy épületeket hoznak rendbe. Ez tehát egy többfunkciós rendszer.”

Mielőtt áttértünk másik fontos témánk, a biotechnológia kérdéskörének tárgyalására, azt is megtudtuk, hogy milyen témák állnak jelenleg az immunológia érdeklődésének homlokterében, melyet többek között a kutatói preferenciák, a társadalmi elvárások és az anyagi érdekek is befolyásolnak. Második témánkat azzal a kérdéssel kezdtük, hogy miért létfontosságúak az immunológia számára a biotechnológia eredményei, és hogyan hasznosíthatók ezek. Megtudtuk, hogy biotechnológia alatt milyen eljárások és ismeretek összességét értjük, ugyanakkor nem mentünk el szó nélkül ezen technológiák felhasználásának etikai és társadalmi hasznosulási kérdései, kockázatai mellett sem.

„Az emberi fejlődésnek nincs olyan aspektusa, amely ne lenne veszélyektől terhelt. Az igyekezetünk csak arra irányul, hogy amennyire ez előre látható, próbáljuk meg ezeket kiküszöbölni. Ugyanez a biotechnológiára is vonatkozik.”

Bízzunk benne, ahogy Balogh Péter mondta, a piaci haszonelvet a helyes szabályozás, valamint az egészséges morál és etika valóban felülírja.

Előző adásunkban Tóth György fizikussal a Nobel-díjas Krausz Ferenc munkásságának tudományos jelentőségéről beszélgettünk, ezúttal pedig Karikó Katalinról esett szó, aki a koronavírus járvány leküzdésében kulcsfontosságú mRNS technológia kidolgozásáért kapott orvosi Nobel-díjat. Új adásunkból sem maradhatott ki a tudományos ismeretterjesztés problémaköre. Mindez a Covid kapcsán is kifejezetten fontos kérdés, de az immunrendszer témájához is számos, piaci szereplők által kihasznált tévképzet kapcsolódik. Ezek egyikét, az immunerősítők témakörét részletesebben is taglaltuk:

„A mai napig előjön az a fogalom, hogy immunerősítő. Az immunrendszer egyirányú befolyásolása nem úgy működik, hogy csak az általam várt jó hatás érvényesül, veszély vagy a mellékhatás nélkül. Ilyen nincs.”

Kutatás az immunológia területén. Fókuszban: az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

Beszélgetéseink során fontosnak tartjuk, hogy az Egyetem kiemelkedő szakmai műhelyeinek életébe is betekintést nyújtsunk. Ezúttal az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet történetéből kaptunk ízelítőt. Balogh Péter, aki 1984-ben, orvostanhallgató korában kapcsolódott be az intézet elődjének életébe, beszélt Németh Péter iskolateremtő személyiségének hatásáról, és beszámolt arról a folyamatról, amelynek során a Kórbonctani Intézeten belül működő laborból az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet egy sok funkciót felölelő, nagy szervezetté nőtte ki magát. Ennek a folyamatnak részeként hallhattunk a biotechnológiai MSc képzés létrehozásának jelentőségéről is. Többet megtudhattunk az itt zajló innovációs és kutatásfejlesztő munkáról, valamint az immunológiai képzés egyetemi szintű fejlesztéséről is, amelynek eredményeképpen az intézet végül országos jelentőségre tett szert.

„Lehetőségek, felszereltség és kompetenciaspektrum terén a mi intézetünk az ország egyik vezető immunológiai intézete, beleértve a molekuláris szintű immunológiát, a komplex állatkísérletes modelleken keresztül a humán kutatásokig.”

Vendégünk nagy várakozásokkal tekint arra, hogy az egyetem a biotechnológiát stratégiai célként tűzte ki maga elé, de amikor egyetemünk nemzetközi versenyben elfoglalt pozícióról kérdeztük, őszintén beszélt a hazai kutatást hátráltató nehézségekről is. Balogh Péter érzékletesen beszélt arról, hogy a kutatókra nehezedő adminisztrációs teher, a túlszabályozás miképpen nehezíti meg önkorlátozó módon a kutatás folyamatát, illetve állít akadályt az együttműködések létrejötte elé. Mindehhez egy nemzetközi kitekintést is kaphattunk.

„Két-három évvel ezelőtt egy álláslehetőségre hívták fel a figyelmem. Franciaországba, Montpellier-be lehetett volna elmenni tanszékvezetőnek egy immunológia intézetbe, ahol félévente 6 előadást kellett volna megtartani. Ez volt az oktatási teher. Amerikában, emlékszem, az akkori főnököm azon idegeskedett, hogy te jóisten, van két hét, amikor nekem 4 előadást kell megtartani. Amikor azt számoljuk, hogy nálunk mindenféle teljesítményértékelő rendszerben milyen számokat kell teljesíteni, plusz még kismillió egyéb kritérium is van, akkor azt gondolom, hogy ilyen oktatói és hallgatói arány esetén az ember egyszerűen nem tud elég hatékony lenni. Kicsit két végéről égetjük a gyertyát.”

A tudományos publikálás és kutatásértékelés – immunológus szemmel

Magától értetődő módon kérdeztünk arról is, hogy miképpen lehet priorizálni a számos, kutatókra nehezedő feladat között, hol van mindebben a publikálás helye. Balogh Péter őszintén beszélt a kutatókra nehezedő publikációs nyomásról, a haszon alapú vállalkozássá alakuló publikációs ökoszisztémáról, illetve az ezekből következő rossz kompromisszumok lehetőségéről is (mennyiségi szemlélet a minőségi szemlélet helyett, vagy adott esetben olyan predátor típusú folyóiratokban való megjelenés, ahol megfelelő összeg fejében komolyabb szakmai bírálat nélkül leközlik a cikket), amelyektől óva intette a pályakezdő kutatókat.

„Ha a fiatalokat valamire lehet figyelmeztetni, az az, hogy ennek ne dőljenek be. Erre az Akadémia is felfigyelt, és az utóbbi időben olyan javaslatokat adtak ki, amelyek értelmében a predátor folyóiratokban megjelenő cikkeket nem fogják elfogadni, mert ez egyrészt pénzveszteség, másrészt önmagunk hitelrontása.”

Vendégünk jó példaként hozta fel, hogy az amerikai egyetemeken a tudomány művelői választhatnak, hogy az oktatás vagy a kutatás irányába mozdulnak, ezzel szemben itthon ilyen típusú specializációra nincs lehetőség.

„Az egyetem nem attól egyetem, hogy mindenki csinál mindent, hanem attól, hogy egészséges egyensúlyban van az oktatás, a kutatás, a tehetséggondozás és így tovább. Nem ugyanannak az embernek kell ellátnia minden feladatot.”

Azzal kapcsolatban is frappáns választ kaptunk vendégünktől, hogy mennyire érzi motiválónak a tudomány mérésének jelenlegi gyakorlatát.

„Körülbelül annyira érzem ösztönzőnek, mint amikor egy lovaskocsinál a kocsis előveszi az ostort és elkezdi csapkodni a lovakat.”

Véleménye szerint a kutatás ilyen számszerűsítésével egyfajta önbeszorítást végzünk, és a saját tudományterületén mindenki, publikációs mérőszámok nélkül is meg tudja mondani, hogy ki számít releváns tudósnak. Ez a fajta kvantifikáció egyfajta pótlék, amely azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen a publikációk valódi értékét mérnünk.

Megkérdeztük, hogy vendégünk mit gondol Karikó Katalin azon állításáról, hogy az előmenetel és az elvárásoknak való megfelelés felemészti a kutatás szeretetét és a kutatással és felfedezésekkel járó élményt, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a fiatalok motivációja megmaradjon. Ezzel kapcsolatban Balogh Péter felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a kutató jó célokat tűzzön ki maga elé. Egy Torontóban élő magyar fejlődésbiológus, Nagy András laborjának mottóját emelte ki:

„Mi építők vagyunk”

és ennek kapcsán beszélt arról, hogy ugyan fontos a tudományos eredmények közlése, de csak annak érdekében, hogy ezekre később újabb kutatások épülhessenek. Együttműködésekben részt venni, kutatási adatokat megosztani: „ez a kölcsönös segítség az, ami a kutatókat élteti”.

Biotechnológia a PTE-n – Jövőkép

A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány 2030-ig szóló stratégiájának egyik “zászlóshajó célkitűzése” a biotechnológiai és orvos- és egészségtudományos kiválóság. A dokumentum ambiciózus célokat határoz meg az Egyetem számára, például, hogy 2030 végére biotechnológiai területen a PTE legyen az első helyen rangsorolt egyetem a közép-kelet-európai térségben. Megkérdeztük vendégünktől, hogy ebben hol tartunk jelenleg, és hogyan hathat ez a kiemelt státusz az egyetemi biotechnológiai kutatásokra. Vendégünk szerint egyelőre még a pontos célok és elképzelések megértésén van a hangsúly. Balogh Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyetemen a biotechnológiai kutatásoknak több karon számos lába fejlődött ki. Meghatározó lesz ezért, hogy a különböző szereplők megtalálják-e a közös pontokat és célokat, és el tudják-e fogadni az „együtt többek vagyunk” elvét. Majd vendégünket intézetük távlati céljairól, terveiről is kérdeztük.

Zárókérdésünkben végül arra az izgalmas kérdésre kerestük a választ, hogy immunrendszerünk működésére milyen hatással vannak lelki folyamataink. Erről is érdemes meghallgatni vendégünk válaszait!

A beszélgetéshez kapcsolódó linkek

Mi várható a folytatásban?

A Kapocs a tudáshoz podcast-sorozat következő részeiben is szeretnénk minél több tudományterület kutatóit megszólaltatni, ezért hamarosan újabb interjúkkal jelentkezünk. Ha nem akar erről lemaradni, kövesse megújult kutatástámogató blogunkat, Spotify-csatornánkat és Facebook-oldalunkat is.

Amennyiben megírná véleményét az elhangzottakról, keressen minket bizalommal az alábbi e-mail-címen: authorsupport@lib.pte.hu