„A fizika leginkább a legózásra hasonlít” – Beszélgetés Tóth György fizikussal 

Olvasási idő: 4 perc

2023. december 10-én vehette át Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért a fizikai Nobel-díjat. Emiatt úgy döntöttünk, hogy itt az ideje nekünk is megismerkedni a PTE-n folyó fizikai kutatások és eredmények egy fontos szeletével.

Hetedik adásunkban Tóth György fizikust, a PTE Természettudományi Kar Kísérleti Fizika Tanszék egyetemi docensét, a Szentágothai János Kutatóközpont Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport munkatársát, a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagját láttuk vendégül. 

Ebben az epizódban olyan témákat érintettünk, mint a fizikaoktatás helyzete az országban és a tanári pálya kihívásai, a PTE-n zajló speciális fényimpulzusok hullámhosszának előállításával és a nagyintenzitású terahertzes impulzusokkal foglalkozó kutatásokhoz szükséges eszközpark és a kutatóintézetek közötti együttműködések, valamint a fizika területén jellemző tudományterületi sajátosságok bemutatása. Végezetül a Fiatal Kutatók Akadémiájának működéséről és az általuk készített, a fiatal kutatók helyzetének javítására tett javaslatcsomagról is kérdeztük a vendégünket. 

Tartsanak velünk! 

 

A Kapocs a tudáshoz podcast célkitűzései   

A Kapocs a Tudáshoz című podcastünkben olyan virtuális fórumot biztosítunk a PTE kutatói számára, ahol a 21. századi publikálási trendek terén szerzett tapasztalataikat tudják megosztani egymással és a podcast hallgatóságával. Célunk, hogy a tudományos kommunikációban tapasztalható paradigmaváltás ebben a formában is megjelenjen az Egyetemen. Beszélgetéssorozatunkban igyekszünk minél több tudományterület aktív művelőjét megszólítva mélységében átbeszélni a tudományos élet aktuális trendjeit, és azt, hogy mit jelent a 21. században PTE-s kutatónak lenni. 

Az előző adások felvételeit elérik a Youtube-csatornánkon, a megújult Kalauz Blogon és Spotify-on is.  

Új epizódunk felvétele:

 

Vendégünk: Tóth György 

Vendégünk ezúttal Tóth György fizikus, a PTE Természettudományi Kar Kísérleti Fizika Tanszék egyetemi docense, a Szentágothai János Kutatóközpont Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport munkatársa, a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja. 

Tóth György ORCID, MTMT, Scopus és Web of Science profilja 

Miről beszélgettünk? 

Ebben az epizódban többek között arról beszélgettünk, hogy  

  • Miért szerethető a fizika és miért érdemes fizikát tanulni? 
  • Mi áll annak a hátterében, hogy már a közoktatás szintjén is ilyen sokan félnek a természettudományos tantárgyaktól? 
  • Milyen kihívásai vannak a tanári pályának? 
  • Mit csinál egy kutatófizikus?  
  • Hogyan kell elképzelni egy kutatócsoport munkáját? 
  • Milyen sajátosságok jellemzik a publikációkat a fizika terén? 
  • Hogyan működik a Fiatal Kutatók Akadémiája?  

Tóth György rendkívül érdekes aspektusból közelítette meg a feltett kérdéseket. Megtudhattuk tőle, hogyan kapcsolódik össze a fizika és a teológia. Vendégünk érdekes párhuzamot vont a legózás és a fizikai kutatások között. Beszélgettünk Krausz Ferenc kutatásairól, és az is kiderült, hogy a PTE kutatóinak is vannak közös munkái a Nobel-díjas tudóssal. Ez alkalommal is szó esett a tudománykommunikáció fontosságáról. Megtudtuk, hogy Tóth György aktívan foglalkozik különböző fórumokon az álhírek elleni küzdelemmel.  

„Sok olyan dologgal találkoztam, amikor fizikában nem feltétlenül jártas emberek próbáltak különböző istencáfolatokat bemutatni, illetve akik a vallás területéről érkeztek a fizika kulcsszavait felhasználva próbáltak istenbizonyítékokat keresni. Nekem egyik sem tetszett. Szerettem volna, ha mindkét területen megfelelő tudással rendelkező személlyé válhatnék.” 

Betekintést kaptunk abba, hogy milyenek a kutatófizikusok mindennapjai. Izgalmas része volt a beszélgetésnek, amikor a kutatáshoz használt eszközparkról tudhattunk meg többet. Mint kiderült, a fizika területén jellemzőek az olyan együttműködések, amiben egy másik kutatócsoporttól kölcsönöznek lézert, mert például az adott intézet nem rendelkezik a szükséges eszközökkel. Szó esett arról is, hogy a PTE kutatói felkérésre műszert is építettek már az ELI-ALPS szegedi kutatóintézetnek.  

„Mi magunk is fejlesztünk műszereket. Az ELI-ALPS számára két berendezést is leszállítottunk. Egy terahertzes pumpa-próba berendezést és egy nagyenergiájú terahertzes forrást. Ezek olyan lézerek, amiket számítógépről lehet üzemeltetni, és teljesen automatikusan működnek.” 

A publikálás témája kapcsán Tóth György elmondta, hogy az egyik legmegbízhatóbb kiadói tevékenységet területükön az 1916 óta működő Amerikai Optikai Társaság végzi, akik emellett nemzetközi szinten egy hiteles kutatói közösséget koordinálnak konferenciák szervezésén keresztül. Beszélgettünk még a csillagászat és a kísérleti részecskefizikára jellemző, több ezer szerzőt feltüntető cikkekről, és arról, hogy miért van olyan sok magas impakt faktorú fizikai folyóirat. 

A kutatókat nyomás alá helyező publikálási kötelezettségek nem kevés visszaélésre adnak lehetőséget a kiadóvállalatoknak. Éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy vendégünkkel beszélgessünk az MTA által kiadott és a Fiatal Kutatók Akadémiájának közreműködésével létrejött Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című dokumentum jelentőségéről, és arról, hogy hogyan lehetne népszerűsíteni a tartalmát.  

„Nagyon nagy jelenleg a publikálási kényszer a kutatókon és ennek rendkívül nagy negatív hozadéka van. Egyrészt kiforratlan kutatások kerülnek beküldésre, sokszor csalás van a kutatások mögött, és ha olyan folyóiratok terjednek el, ahol nincs normális bírálat, akkor nagyon sokat tud sérülni a tudományos igazság.” 

A Fiatal Kutatók Akadémiája 2019. óta az MTA támogatásával működő, alulról szerveződő, önálló tudományos társaság. Az FKA működése mellett kiemelten foglalkoztunk a 2021-es kérdőíves felmérésen alapuló kutatási jelentésükkel is, ami a 45 évnél fiatalabb kutatók helyzetét vizsgálja az akadémiai szférában. A kérdőívet több mint ezer fő töltöttek ki. A felmérés olyan kérdéseket taglalt, mint a fiatal kutatók jövedelmi helyzete, előmeneteli lehetőségei, a gyermeket vállaló, családos kutatók nehézségei a kutatói életpályán. A kutatási jelentés hiánypótló és a jövőben meghatározó alapja lehet egy döntéselőkészítő dokumentum létrejöttének.  

„Amire rávilágítottunk és nagyon fontos, hogy a fiatal kutatóknál körülbelül a bérek egyharmadát az ösztöndíjak teszik ki, illetve nem látszik az, hogy egy éppen lejáró pályázat, amiben őket alkalmazzák alkalmazva , meg lesz-e hosszabbítva, maradhatnak-e. Alapvetően nagyon alacsonyak a PhD ösztöndíjak, 140-180 000 forint. Itt diplomás emberekről beszélünk, akik havonta ennyi pénzhez jutnak hozzá úgy, hogy kutatnak, oktatnak, nemzetközi kapcsolatokat építenek, adminisztrálnak, és nem nyolc órában naponta. Ezen mindenképpen változtatnunk kell.”

Kérdésünkre, hogy miért jó tagságot vállalni egy ilyen szervezetben, vendégünk elmondta, hogy rendkívül inspiráló, kiemelkedő kutatói eredményekkel rendelkező kutatói közösségről van szó. 

Végül, de nem utolsósorban arról is elmélkedtünk, hogy tényleg akkora baj-e, ha minden fizikus egy kicsit Sheldon Cooper?   

A beszélgetéshez kapcsolódó linkek 

Mi várható a folytatásban?      

A Kapocs a tudáshoz podcast-sorozat következő részeiben is szeretnénk minél több tudományterület kutatóit megszólaltatni, ezért hamarosan újabb interjúkkal jelentkezünk. Ha nem akar erről lemaradni, kövesse megújult kutatástámogató blogunkat, Spotify-csatornánkat és Facebook-oldalunkat is.     

Amennyiben megírná véleményét az elhangzottakról, keressen minket bizalommal az alábbi e-mail-címen: authorsupport@lib.pte.hu  

Hozzászólások letiltva.

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | 2023

Fel ↑