A legtöbben talán hallottunk már a telített és telítetlen zsírsavakról, de ha szóba kerül a dokozahexaénsav vagy az eikozapentaénsav, sokan már elveszítik a fonalat. Szerencsére epizódunk vendége, dr. Szabó Éva, segít eligazodni a zsírsavak és a biokémia rejtelmes világában.
Beszélgetésünk azonban nemcsak a tudományról szól, hanem a kutatói pálya és a publikálás nehézségeiről, az anyai és kutatói szerepek összehangolásáról, sőt még a helyes táplálkozásról is.
Vendégünkkel személyesen is találkozhat könyvtárunk Open Science konferenciáján 2025. november 5-én. Regisztráljon ITT és tudjon meg többet a jövő kutatói és a nyílt tudomány kapcsolatáról. Részletes program elérhető a weboldalunkon.
Tartsanak velünk most is!
Vendégünkről:
Dr. Szabó Éva a PTE Általános és Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének kutatója és oktatója, és a Fiatal Kutatók Akadémiájának újonnan választott tagja, magánéletében pedig három gyermekes édesanya is. Epizódunkban vendégünk kutatási témái mellett beszélgetünk ezen különböző szerepek összehangolásáról, az ezzel járó nehézségekről és a lehetséges megoldásokról is.
Vendégünk FKA profilja, MTMT profilja, WoS adatlapja, Scopus adatlapja.
Az aktuális adás elérhető YouTube és Spotify-csatornáinkon.
Miről szól ez az epizód?
Mi a szerepe a zsírsavaknak szervezetünk működésében? Hogyan kapcsolódik össze a biokémia és a legózás világa? Hogyan lesz az érdeklődő hallgatóból valódi kutató? Dr. Szabó Évával beszélgetve bepillantást nyerünk a biokémiai kutatások kulisszatitkaiba, és még arra is választ kapunk, vajon egészséges-e a margarin?
„Nagyon fontos, hogy kíváncsi legyen az ember és merjen kérdezni, merjen cáfolni.”
Beszélgetésünk során megismerjük a zsírsavak világát, megtudjuk mely molekulák rendelkeznek pozitív élettani hatásokkal, szóba kerül a mesterséges intelligencia szerepe a lipidomikai kutatásokban, valamint az is, miként segíti ez a technológia a kutatói munkát. Vendégünk elmagyarázza, mi alapján nevezik el a különböző zsírsavakat, így kiderül az is, honnan kapta a nevét az eikozapentaénsav.
Megbeszéljük, milyen nehéz eligazodni a mai információáradatban a táplálkozási tanácsok között, és vendégünk néhány elterjedt tévhitet is segít tisztázni. Kiderül például, hogy mi az egészséges arány az omega-3 és omega-6 zsírsavak bevitelében, és hogy e téren hogyan áll a magyar lakosság.
„Sokkal több értelme van egy betegséget megelőzni, akár felvilágosítással vagy a fiatalok oktatásával, mint a már kialakult betegséget kezelgetni.”
Szó esik vendégünk egyik fő kutatási területéről, az anyatejben található zsírsavakról is. Ennek kapcsán megtudjuk, milyen különleges tulajdonságai vannak az anyatejnek, és hogy hogyan próbálják a tápszergyártók közelíteni termékeik összetételét annak összetevőihez.
„Az anyatejes táplálás nem csak a zsírsav-összetétel miatt fontos: a maga komplexitásában kell ezt figyelembe vennünk. Az anyatejes táplálás rengeteg krónikus betegség kialakulásától véd.”
Beszélgetünk arról is, hogy miképpen befolyásolják ezek a kutatási eredmények az életünket, milyen csatornákon értesülhetünk a legfrissebb eredményekről, és milyen mértékben épülnek be az új információk a különböző egészségügyi programokba.
„A legtöbb kutatásra, de a zsírsavkutatásra főleg igaz, hogy a táplálkozástudomány tágabb területein kell megpróbálnunk együtt gondolkodni, mert ez mindig előre visz.”
Dr. Szabó Éva elmondja, hogyan működik a zsírkutatás a gyakorlatban, milyen eszközökre van hozzá szükség, és milyen szaktudással rendelkező kollégák dolgoznak együtt a sikeres eredmények érdekében. Sőt arra is kitértünk, hogy ezekben a kutatásokban hogyan valósul meg a személyes adatok kezelése és milyen módon védik a kapott információkat.
„Fontos, hogy [a fiatal kutatót] érdekelje a téma. Hogyha úgy érzi, hogy ebbe a témába ő nem tud szívvel-lélekkel bevonódni, akkor azt javaslom, hogy próbáljon meg egy másik témával fogalkozni.”
Mivel vendégünk a Pécsi Tudományegyetem Kiváló Szerző díjának többszörös nyertese, a publikálás folyamatáról is megosztja tapasztalatait, és hasznos tanácsokat ad azoknak a fiatal kutatóknak, akik most kezdik tudományos pályájukat.
„Egy PhD hallgatótól nem várható el, hogy a cikket az elejétől a végéig, minden segítség nélkül megírja. Ez [a tudás] az évek vagy évtizedek során fog kialakulni.”
Vendégünk idén lett a Fiatal Kutatók Akadémiájának (FKA) tagja, ennek kapcsán is kérdezzük. Beszélgetünk az FKA-hoz való csatlakozásának okairól és arról, milyen eredményeket szeretne tagként elérni. Szóba kerül a női kutatók helyzete, nehézségei és a jövőben rejlő lehetőségeik is.
„Nem szeretném, hogy az utánam következő kutatónők is ugyanazokba a falakba ütközzenek, amelyekbe én belefutottam.”
Vendégünk azt is megosztja velünk, hogy milyen megoldásokat lát a női kutatókat érintő problémákra, és mit gondol, milyen irányba változnak majd a dolgok a következő években.
„A férfi is merjen otthon maradni, merje felvállalni, hogy ő nem csak kutató, hanem édesapa is, és igen, a férfiak önéletrajzában is szerepelhessen, hogy otthon voltak a gyermekkel.”
Végül pedig megkérdeztük, hogy a táplálkozásban mennyire érdemes szigorúnak lennünk magunkkal – és szerencsére megnyugtató választ kapunk.
További hasznos linkek:
- Említett korábbi podcast adásaink:
- Vendégünk által említett betegségek, orvosi kifejezések:
- Dr. Decsi Tamás, egyetemi tanár, klinika igazgató, a PTE ÁOK oktatója, vendégünk mentora
A Kapocs a tudáshoz podcast következő epizódjaiban is izgalmas beszélgetésekkel várjuk hallgatóinkat, amelyekben különféle tudományterületek kutatóit ismerhetik meg. Hamarosan újabb interjúkkal jelentkezünk! Ha nem szeretne lemaradni, kövesse kutatástámogató blogunkat, Spotify-csatornánkat és Facebook-oldalunkat valamint YouTube csatornánkat is.
Ossza meg velünk véleményét az elhangzottakról az alábbi e-mail-címen: authorsupport@lib.pte.hu