Beszámoló “A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer…” konferenciáról

Olvasási idő: 5 perc

Utoljára frissítve: 2023. 06. 23.

Az MKE Jogi Szekciója, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára és a Fővárosi Törvényszék Könyvtára szervezésében 2017. szeptember 13-án, Budapesten rendezték meg A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: Együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal című konferenciát. Az egész napos program két helyszínen várta az érdeklődőket; délelőtt a Kúria épülete, délután a Fővárosi Törvényszék előadóterme szolgált színhelyül. Munkatársunk is részt vett a konferencián, így az alábbiakban az ő beszámolóját közöljük.

A regisztráció, valamint dr. Darák Péter, a Kúria elnökének tömör megnyitóbeszéde után Káldos János, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) szakmai projektjének vezetője az Együttműködés a hazai szakkönyvtárak között – új könyvtári platform, digitalizálási stratégia címmel tartotta meg előadását, melyben megtudhattuk, ahhoz, hogy az Országos Könyvtári Rendszer minél jobban meg tudjon felelni a digitális korszak egyre komplexebb felhasználói elvárásainak, és a nemzeti könyvtár el tudja látni a hagyományos és az új médiák hosszú távú megőrzésének feladatát is, egy közel 10 milliárdos állami támogatásnak köszönhetően, egy új, ún. Országos Közös Platform (OKP) kialakításán dolgozik, amely egyrészt az OSZK régi integrált könyvtári rendszerét váltja föl, másrészt az országos könyvtári szolgáltatások megújítását biztosítja.

Ehhez az első lépés egy új közös, katalogizáló modul létrehozása lesz, de a platform révén megújul a MOKKA, a MOKKA-R, a MKDNY és az ODR is. [Lásd bővebben: http://www.oszk.hu/okr-projekt (2017.10.25.)] Az előadó továbbá kitért arra is, hogy ez nem lesz egyszerű feladat; egyidejűleg 200 könyvtár adatait kell kezelni, szolgáltatni. A felhasználónak viszont nem kell tudnia, melyik könyvtárból jön az adat, csupán az információ a lényeges. Egy digitális világban kiemelkedően fontos továbbá a dokumentumok jogszerű kezelése, szolgáltatása. A könyvtárosnak azonban nem kell mindenre kiterjedő, jogi ismereteket elsajátítania, csupán azt kell tudnia, hogy a dokumentum nyilvánosságra hozható-e (teljesen vagy korlátozott keretek közt), vagy sem. Megújulna a pénzügyek kezeléséért felelős rendszer is, de nem egy teljesen új pénzügyi rendszer kialakítása a cél, hanem a meglevő fontosságán van a hangsúly, hogy az a szolgáltatások esetében (pl. megrendelés) képes legyen az adatokat zökkenőmentesen és gyorsan továbbvinni, átadni. A digitalizálás napjainkban kulcsfontosságú a könyvtárak életében: az előadó bizakodva tekint a jövőbe; 2025-ig jelentős előrelépést szeretnének elérni a bedigitalizált dokumentumok számát illetően.

Beszámoló "A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer..." konferenciáról
A konferencia hallgatósága (A kép forrása: Kuria-birosag.hu)

Gaálné Kalydy Dóra, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ általános főigazgató-helyettese a hazai szakkönyvtárak helyzetéről beszélt. Az előadásából megtudtuk, hogy egyre inkább szükség van könyvtárakra, könyvtárosokra, de megváltozott szolgáltatásokkal. Érzékelhetjük a mindennapokban, hogy erősödik az információhoz való gyors hozzáférés igénye; hogy az információ és a dokumentumok hozzáférhetősége fontosabb manapság, mint bármikor. Kalydy Dóra megjegyezte, hogy habár az Open Access és az Open Science szolgáltatásai még nem kiforrottak, hiszen folyamatosan alkalmazkodniuk kell a digitális kihívásokhoz, de legalább elindult valami. Az európai irányt kell követnünk, folytatta az előadó, ezeket a trendeket kell közelebb engednünk magunkhoz. Az egyik legfontosabb, hogy ún. hibrid könyvtárrá (papír alapú és digitális dokumentumokkal) alakuljunk át. Szolgáltatások közül kiemelte a kutatástámogatás szerepét: az információszolgáltatás továbbra is szakembert igényel, sőt, egyre nehezebb a sok adat között hiteles helyről tájékozódni. A szolgáltatás lényege, hogy egyben kell gondolkodnunk (gyűjtés-megőrzés-szolgáltatás), de intézményenként (egyénenként) más-más feladattal, szakterülettel. A beszerzés fontosságára külön felhívta a figyelmünket: az elektronikus (born digital és a később bedigitalizált) dokumentumok gyűjtése és azok archiválása az európai könyvtárakban már bevett gyakorlat (ezzel pl. óriási helyeket spórolnak a raktárakban), ám hazánkban jelenleg ez még nem megoldott. A továbbiakban arról beszélt, hogy a könyvtári oktatásképzésre is hangsúlyt kell fektetni. A könyvtárosok felkészültsége külföldön is probléma. A digitális bölcsészet lassan terjed hazánkban is: a BA-s, MA-s könyvtár szakos diplomások sajnos nem rendelkeznek olyan szakismerettel, hogy szaktájékoztatni tudjanak pl. jogtudományból vagy történelemből, ugyanakkor kétszakos (pl. könyvtár-történelem szakpár) képzés sincs, ahol ezt az ismeretet el tudnák sajátítani. Az előadó óriási problémának tartja, hogy egy nem könyvtáros végzettségű pedig könnyen talál magának egy jobban fizető állást, ami szintén szakemberhiányhoz vezet a szakmában.

A délelőtti szekció zárásaként Gerencsér Judit, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára vezetőjének előadását hallgathattuk meg szintén a szakkönyvtárak helyzetéről nemzetközi kitekintéssel. Beszélt arról, hogy a nem hazai könyvtáraknak már régóta megváltoztak a szerepkörei: a kölcsönzések száma csökken, könyvtárközieké viszont nő. Csökkenést látunk a referensz-szolgáltatások iránti igények esetében is, a beszerzéseknél pedig azt tapasztaljuk, hogy egyre több e-dokumentumra költik a pénzt. Technológiai változásoknak köszönhetően az intézményekben megjelentek a tabletek, e-könyvek. A felhasználók egyre önállóbbak, vannak olyan európai könyvtárak, ahol szinte nem is találkozni könyvtárosokkal. Ez már az ún. Digitális Nomád Lét; nincs szükség konkrét helyhez, és a felhasználók nem igénylik konkrét személy segítségét, hogy kielégítsék információs igényeiket.

A délutáni előadássorozat Fazekas Sándor bíró köszöntőbeszédével kezdődött, aki kiemelte a könyvtárak szerepét, hiszen – mint mondta – ahhoz, hogy egy bíró naprakész tudjon maradni, nem elég a tárgyi jog ismerete, folyamatosan tájékozódni és tanulni kell, és ehhez a könyvtárak hatalmas segítséget adnak.

Dr. Tóth Éva a szakkönyvtárak (elsősorban az Országgyűlési Könyvtár) megújuló minőségi szolgáltatásairól tartotta meg előadását. Elmondta, hogy a szellemi tudásanyag (adatbázisok, könyvtári állomány, digitalizált tartalom) hozzáférését folyamatosan biztosítani kell. Pontosítani kell a fogalmakon is: az adatbázis helyét felváltja a tudástár, a tudásbázis; keresés helyét a kutatástámogatás; bibliográfia helyét pedig a tartalomszolgáltatás. Az előadás további részében az OGYK-ban bevezetésre kerülő szolgáltatásokról esett szó; az intézetben most kezdik bevezetni az RFID-rendszert. 2018-ra szeretnék, ha a parlamenti belépőkártya olvasókártyaként is funkcionálna. Úgy látják, hogy intézményükben (nemcsak a műemlék épület miatt) folyamatos igény van a fizikai közösségi térre, olvasóteremre, tanulószobákra, így a nyitvatartási idő meghosszabbításán is el kell gondolkodni. A 24 órás könyvtári szolgálat azonban jelenleg megvalósíthatatlan a parlamenti épület miatt. Távolabbi tervekben szerepel, hogy egy külső szakértő által véleményezett, térben nyitott raktárat hoznának létre, és egyre inkább a kölcsönzés automatizálására fektetnék a hangsúlyt. Digitalizálási célok között szerepel egy ún. Jogi Portál létrehozása, amely hasonló tartalmi elemekkel rendelkezne, mint a Digitális Törvényhozási Tudástár; nemcsak a dokumentum szövege lenne elérhető (szerzői jogi kereteken belül), hanem ehhez kapcsolódna egy könyvismertető és egy összefoglalás a szerző életéről.

A továbbiakban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár intézménytörténeti áttekintése következett Béniné Virág Mária előadásában. Többek között arról értesülhettünk, hogy 1999 óta használják itt a Corvinát. 2000 és 2005 között megtörtént a központi adatbázis kialakítása, ami azért volt lényeges, mert a kezdetben 72, majd 52 különböző fiókkönyvtárba beiratkozott hallgatók adatai között számos duplum keletkezett. 2006 és 2009 között beindult a központosítás, pl.: a késedelmeket már egységesen tudták intézni, és megindult az online kérőlapos raktári kiadás is. 2010 és 2012 között már az önkiszolgáló kölcsönző automaták is felszerelésre kerültek. Lehetőség nyílt az online hosszabbításra, és egyre több adatbázis (képarchívum, cikkadatbázis) vált elérhetővé. Ebben az időben nem volt még minden könyvbe RFID-matrica szerelve, és az olvasójegyekhez sem volt RFID-kód rendelve. Ezért 2013 és 2016 között (főként a nyári bezárás alatt) hatalmas mennyiségű könyv RFID-zása történt meg, ami a későbbi évek állományellenőrzéséhez igen nagy segítség volt. 2016 óta működik az online előjegyzés, és egy OTP-s terminálnak köszönhetően a bankkártyával történő fizetés is biztosított. 2017 utáni tervek között szerepel egy megújult katalógusfelület létrehozása, melybe szegmentált keresőfelületek lesznek „beépítve”, így pl. lehetőség nyílik csak a képadatbázisban keresni, a katalógusfelületről eljutva csak egy kattintással. A SCAN-modul kiépítése (pl. tömeges feltöltés egy gombnyomással, hozzáférési politika beállítása, DRM-védelem beállítása), az elektronikus dokumentumok (jogszerű) szolgáltatása és az online képrendelés (digitális, vízjellel ellátott „másolat” kérhető a nem jogvédett képekről) a 2018-as év terveiben szerepel.

Az utolsó előadás a MARC 21 szabvány szerinti katalogizálás eredményeit foglalta össze. A legtöbb könyvtár HUNMARC szabvány szerint katalogizál. Az MTA Könyvtár és Információs Központban azonban 2016. január 1-jétől a HUNMARC-ról átálltak a MARC 21-re. Az előadó elmondta, hogy a bevezetést nagy előkészületek előzték meg; munkabizottságok alakultak, a későbbiekben pedig folyamatosan nyomon követték a változásokat, a hibákat mindig megbeszélték, hibalistákat hoztak létre, a javításokat folyamatosan eszközölték, a súgót mindig aktualizálták. Sajnos elég sok negatív tapasztalatot gyűjtöttek össze: pl. hogy anno cédulakatalógus alapján lettek feldolgozva a könyvek, ami így sok hibát eredményezett a leírásnál, aminek javítására most nem volt idő. Az új szabvány használatával sok névelő- és indikátorprobléma merült fel, a megszűnt mezőket is kezelni kellett, és az új mezők kialakítására is figyelni kellett. A MARC 21 azonban számos előnnyel is jár: a megjegyzés mezőnél (500) a $5-ös mező is használható, a rendszer előnyben részesíti az átemelést a rekordoknál más könyvtárak adatbázisából, vagy hogy pl. a kötelező mezők kitöltése nélkül nem enged rekordot online menteni. A CTRL F8-as billentyűkombinációkkal pedig kevesebb az esélyünk az elgépelésre, hiszen ezt a menüt használva a leggyakrabban előforduló kifejezések (legyen az szerző, cím, kiadási hely) egy sablonból betölthetők.

Szilágyi Mariann
PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár

Hozzászólások letiltva.

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont | 2023

Fel ↑