A tudományos szféra egyik alapvető kérdése, hogy a megszülető publikációk minőségét milyen módon tudjuk értékelni és megítélni ebben az egyre gyorsabban növekvő, sokszereplős és sokszínű ökoszisztémában. Kutatóként és oktatóként nemcsak az egyéni tudományos előrehaladás szempontjából fontos, hogy megbízható folyóiratokban jelenjenek meg cikkeink, de intézményi és finanszírozási vonatkozásban is jelentősége van annak, hogy milyen minőségű csatornákon keresztül osztjuk meg eredményeinket. A folyóiratok megbízhatóságát jelző indexekre így mind a kutatóknak, mind az oktatási intézményeknek és finanszírozóknak szükségük van. „A norvég lista szerepe és fontossága a magyar kutatói közegben” A teljes bejegyzés megtekintése
ChatGPT a felnövés küszöbén – Beszélgetés Jenák Ildikó informatikussal
Ebben az adásban izgalmas és rendhagyó kezdeményezéseket járunk körül. Vendégünk lenyűgöző szakmai utat tudhat maga mögött: számos különleges projektben vállalt szerepet, aminek köszönhetően egyedülálló portfóliót épített fel.
Az adásban szó esik a tanárságról, a Star Trekről és az apai szerepről, az AI-ról és az pszichobiográfiákról, de a zenéről és a női tudósokat érő hátráltató tényezőkről is.
Tartsanak velünk most is!
Segítség a szakirodalmi források rendszerezéséhez II.: A Zotero webes felülete, megosztási funkciói és a Zotero Connector
A Zotero egy hivatkozáskezelő alkalmazás, melynek segítségével akár manuálisan felvitt, akár bibliográfiai adatbázisokból nyert tételek alapján saját hivatkozási adatbázist állíthatunk össze. Ezek segítségével könnyedén, adott formai követelményeknek megfelelő hivatkozásokat helyezhetünk el tudományos szövegeinkben, vagy részletes, formailag egységes irodalomjegyzéket hozhatunk létre pár kattintással.
A jövő tanára egy filter – Beszélgetés Dr. Boronkai Dóra társalgáskutatóval
A társalgás mindannyiunk számára ismerős jelenség. Epizódunk vendégének azonban ennél jóval többet jelent: Boronkai Dóra társalgáskutatóként nem csupán a kimondott szavakat vizsgálja, hanem a mögöttük húzódó mintázatokat is – a társalgási szokásokat, a kulturális különbségeket és az életkori sajátosságokat egyaránt.
Ebben az epizódban szó esik többek között a generációs különbségekről, a digitális kor hozta változásokról, és arról is, hogy ebben a mai modern világban hogyan lehet valaki jó pedagógus.
Tartsanak velünk most is!
Átláthatóság a tudományban: nyílt szakmai lektorálás mint a kutatói bizalom záloga
A tudományos eredmények átláthatósága és a kutatások hitelessége mindig is az akadémiai szféra fontos célja volt. Ennek érdekében számos, a tudományos kommunikációt megújító kezdeményezés ismert. Így nyert teret a nyílt szakmai lektorálás intézménye (open peer review) is, amely a transzparencia jegyében alapjaiban értelmezi újra a bírálók és szerzők közti kommunikációt.
Noha a peer review viszonylag régóta a tudományos minőségbiztosítás alapköve, már a 2000-es évek elején voltak olyan hangok, amelyek kritikus szemmel tekintettek annak gyakorlatára, és a módszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet. A hagyományos modell korlátai miatt szükségessé vált a rendszer újragondolása; ez a reformgondolat vezetett el a nyílt szakmai lektorálás módszertanának kidolgozásához.
Blogposztunkban bemutatjuk, mit takar a nyílt lektorálás fogalma, milyen változtatásokat hoz a hagyományos módszerhez képest, és milyen előnyökkel vagy kihívásokkal járhat a kutatói közösség számára.
