Utoljára frissítve: 2023. 11. 06.
Folytatódik kutatástámogató podcastünk, a Kapocs a tudáshoz, amelyben egyetemünk kutatóit kérdezzük a tudományos publikálás szerintünk legérdekesebb és legégetőbb kérdéseiről.
Második adásunkban Hohmann Balázzsal, az Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk. Balázs kutatói életpályájának megismerését célzó kérdések mellett szót ejtettünk a jogtudományban jelenlévő publikálási szokásokról, valamint Balázs folyóiratszerkesztői tapasztalatairól, és arról is, hogy miért fontos a társadalmi felelősségvállalás a kutatói szférában.
Fogadják sok szeretettel!
A Kapocs a tudáshoz podcast célkitűzései
Szeretnénk egy olyan virtuális fórumot biztosítani kutatóink számára, ahol a 21. századi publikálási trendekben szerzett tapasztalataikat és jó gyakorlataikat meg tudják osztani egymással és velünk. Célunk, hogy a tudományos kommunikációban tapasztalható paradigmaváltás kapcsán elinduljon egy párbeszéd az Egyetemen. Beszélgetéssorozatunkban igyekszünk minél több tudományterület aktív művelőjét bevonva, kellő mélységben átbeszélni a tudományos élet aktuális trendjeit, és azt, hogy mit jelent a 21. században PTE-s kutatónak lenni. Az első alkalommal Fittler Andrással, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi docensével és Zsidó András Norberttel, a Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a tudományos kommunikáció legújabb trendjeiről, égető kérdéseiről és az ő személyes tapasztalataikról. A beszélgetést elérik a Youtube-csatornánkon és a Kalauz Blogon.
A legújabb adás felvétele:
A második adás vendége: Hohmann Balázs
Beszélgetőpartnerünk a második adásban Hohmann Balázs, az Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékének adjunktusa volt, aki jogász végzettsége mellett környezetmérnöki diplomával is rendelkezik. Balázs 2020 és 2021 között a Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogtudományi Osztályának elnöki pozícióját töltötte be. Kutatási területei között szerepel a közigazgatási hatósági eljárás átláthatósága és nyitottsága, az információszabadság, az elektronizált folyamatok és az alternatív vitarendezési módszerek hatósági eljárásban és békéltetési tevékenységben való alkalmazhatósága, a digitális szolgáltatások fogyasztóvédelmi vonatkozásai, mesterséges intelligencia és a közigazgatási jog kapcsolódási pontjai.
Hohmann Balázs intézményi, MTMT, ORCID és Web of Science profilja.
Miről beszélgettünk?
Kutatói életpálya
Hohmann Balázs kutatói portfólióját leginkább az interdiszciplinaritás jellemzi. A beszélgetés elején megtudhattuk, hogy hogyan lesz egy környezetmérnöki tanulmányokat folytató fiatalemberből bő egy évtized múlva az Állam- és Jogtudományi Kar oktatója. Szót ejtettünk arról, hogy a tanulmányok során megszerzett ismeretek miképpen vihetők ki a társadalomba, legyen szó akár környezeti szemléletformálásról, akár jogi ismeretterjesztésről. Illetve kérdeztük Balázst arról is, hogy egy másodéves egyetemista miért válik a Tudatosan a Környezetért Egyesület vezetőjévé, illetve hogy mit adott ez a számára.
“…fiatalon csöppentem bele egy szervezetnek a vezetésébe, de hihetetlen sok tapasztalatot adott. Megadta azt az irányt, hogy a szemléletformálás fontos. Minden tudományterület, így a jogi terület szempontjából is nagy jelentőséget tulajdoníthatunk neki, mert ez köti össze a kutatásokat a társadalommal, a helyi közösségekkel. Így értik meg azt, hogy milyen eredményeket érünk el, és azok mennyire hasznosíthatók akár számukra is. “
Hosszabban foglalkoztunk a mesterséges intelligencia szerepével az államigazgatásban és szóba került az is, hogy miért rejlik ebben a területben nagy lehetőség a jogtudomány számára is.
“Abból tudunk kiindulni, hogy mi a jogtudományi vizsgálatoknak funkciója. Azon munkálkodunk minden egyes nap, hogy segítsük a társadalmat azzal, hogy olyan jogi jellegű megoldásokat kínálunk, amelyek segítik az előnyös helyzeteket meghonosítani a társadalmi közösség körében, az emberi kommunikációban és kapcsolatokban, a negatívumokat pedig leszűrjük. Ezért a mesterséges intelligencia egy kifejezetten jó terep a jogászoknak, mert hoz egy újfajta színt az életünkbe. Szinte mindenki szembesül vele, a ChatGPT óta különösen, hogy mennyiféle módon változtathatja meg az életünket, a kommunikációnkat, a feladataink ellátását. Abban van feladata minden egyes jogtudományi kutatási iránynak, hogy ezeket az új társadalmi jelenségeket tudjuk a helyükön értékelni, és ne egy túlszabályozott állapotot hozzunk létre, hanem olyan szabályozást, ami segíti a társadalom előrehaladását, az innovációt, de mégis ad garanciát a negatív végkimenetelek elkerülésére, ha van rá lehetőség.”
Azt a kérdést sem kerülhettük ki, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésének milyen hatása lehet a felsőoktatásra, illetve hogy a PTE-n milyen párbeszéd indult meg a témával kapcsolatban, merrefelé kellene tovább haladnunk.
“Az egyetemeknek nagy felelősségük van abban, hogy milyen válaszokat adnak a mesterséges intelligencia jelentette kihívásra. Az a jó válasz, ha a jelenség vizsgálata közben megnézzük azt is, hogy miként hat ez az életünkre és nem zárkózunk el egy olyan jelenség elől, amit nem tudunk kiszorítani az életünkből.”
Az első blokk végén Balázs nagyon szépen megfogalmazta, hogy mi lehet a kutató feladata a mesterséges intelligencia korában.
„Én abban bízom, hogy az emberi gondolkodást nem feltétlenül helyettesíti a gép. A gép arra való, hogy dolgoztassuk olyan feladatokon, amelyeket mi már nem annyira szívesen végzünk el, mert favágás jellegűek. Ránk maradnak azok a kritikai-rendszertani feladatok, amelyekben ezeket az eredményeket tudjuk hasznosítani.”
Publikálási kihívások a jogtudomány területén
A folytatásban arról beszélgettünk, hogy milyen publikálási szokások uralkodnak a jogtudományban. Szót ejtettünk a nemzetközi szakfolyóiratok helyzetéről és a tudományos kommunikációban jelenlevő paradigmaváltás azon aspektusairól is, amelyek hatással vannak erre a tudományterületre. Balázs kifejtette, hogy ő miben látja a magyar jogtudomány versenyhátrányát a megváltozott elvárásrendszerben.
“Azt látjuk, hogy a nagyon magasan jegyzett folyóiratok, Q1-es, Q2-es vagy akár D1-es folyóiratok, jellemzően angol és amerikai egyetemek mellett jelennek meg, és ezekbe közép-kelet-európai kutatóként kifejezetten nehéz bejutni akkor is, ha egyébként kettős vak lektorálást alkalmaznak a lektorálási folyamatban. Nehezített ez a pálya. Ettől függetlenül nem lehetetlen. Ez egy közös felelősségünk az állam- és jogtudományok területén, hogy ezen a helyzeten fokozatosan változtassunk.“
A kihívások és nehezítő tényezők mellett természetesen a lehetőségekről, kitörési pontokról is esett szó.
“Szinte minden egyes témának megtalálható olyan vonatkozása, amely nemzetközileg is értelmezhető. Ha ezeket sikerül megtalálnunk, előre tudunk lendülni ebben a folyamatban. Zajlik egy szemléletváltás a teljes magyar állam- és jogtudományi területen, aminek még idő kell, hogy beérjen az eredménye, és nem is egy-két éves időtávlaton várhatók az eredmények.”
Ez alkalommal is érintettük a nemzetközi kapcsolati háló kialakítási lehetőségének témakörét.
“Ha meg tudjuk mutatni, hogy a külföldi partnernek miért éri meg a velünk való együttműködés, akkor ezek a kapcsolatok könnyen létrehozhatók. Kelet-Közép-Európából van, amikor őrületesen sok energiát, ingyen, térítés nélkül vagy alacsony térítés mellett végzett tevékenységet kell beletenni pusztán a kapcsolatépítésbe és ezeknek a kapcsolatoknak a kialakításába, fenntartásába, hogy utána olyan projektek születhessenek, amelyek segítik a nemzetközi láthatóságunkat, ezekbe a folyamatokba való beágyazottságunkat, mert így lehet igazán bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe.”
Megkérdeztük Balázst, hogy az interdiszciplináris megközelítésmód milyen előnyökkel jár az ő, és a szakma számára, nagyobb szabadságot jelent-e a publikálás során.
“A hazai viszonyokhoz képest jócskán lazábban kell kezelnünk a kategóriákat, nyitottnak kell lenni az interdiszciplinaritásra. Ha azt látjuk, hogy a jogi területen ilyen gyér a felhozatal a nemzetközi folyóiratok szintjén, legalább annyit tudjunk megtenni, hogy egy kicsit nagyobb scope-pal futunk neki, például társadalomtudományi kutatásokba bocsátkozunk, saját területünknek egyes határterületeit is kiaknázzuk vagy más kutatótársakkal közösen hozunk létre publikációkat. Ez a nemzetközi gyakorlat, és komoly feladatként vár ránk, hogy ezt hazai viszonyok között is átfogóan meg tudjuk valósítani.”
Beszélgettünk arról is, hogy miért fontos az alapítványi átállást követően megváltozott célrendszer egyértelmű kommunikációja, illetve hogy mindez mennyiben érintette Balázs publikációs stratégiáját. Azt is megkérdeztük, hogy a PhD-hallgatóknak mire kell figyelniük a pályájuk kezdetén, illetve milyen feladata lehet a doktoranduszok érdekképviseletei szervezeteinek, például az Országos Doktorandusz Önkormányzatnak. Végül arra tértünk rá, hogy a jogászoknak mit tud segíteni egy felsőoktatási könyvtár annak érdekében, hogy a lehető legsikeresebben tudják menedzselni ezt a paradigmaváltást.
“Elveszünk a könyvtár nélkül, mert ahhoz értünk, hogy kutassunk, de ahhoz nem feltétlenül, hogy miként és hova érdemes elhelyezni a közleményeket, milyen trendek vannak.”
Folyóiratszerkesztői tapasztalatok
Vendégünk 2020-ban alapította meg a Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok folyóiratot, amelynek azóta is főszerkesztője. A folyóirat rekordsebességgel került fel a Directory of Open Access Journals (ismertebb nevén DOAJ) nevű nemzetközi open access folyóiratokat listázó adatbázisba. Első körben arról kérdeztük Balázst, hogy – a korábban említett körülmények ismeretében – mégis miért vág bele valaki egy új folyóirat indításába. Balázs el is ismerte, hogy
“Teljes őrültségnek tűnik új folyóiratot indítani az alapján, amit eddig beszéltünk, mert hát hova is akarunk publikálni? Régre menő, jól indexált, nemzetközi szinten jegyzett folyóiratokba, amelyek lehetőleg ott is maradnak a legmagasabb szinten. Nulláról indítani egy folyóiratot ilyen szempontból egy kihívás, de úgy éreztük a szerkesztőbizottsági tagokkal, hogy sok rossz tapasztalatunk van a nemzetközi publikálás terén, tipikusan egy meghatározott szegmensben, a fiatal kutatók vonatkozásában, akik fokozatszerzés előtt állnak még. Őrületesen nehezen jutnak be folyóiratokhoz, és ahova bejutnak, azok rosszul láthatóak a nemzetközi színtéren, nem szereztek minősítéseket, nem indexáltatták magukat. Ezáltal eleve hátrányokat szenvednek a doktoranduszok a publikálás terén, ami baj, mert itt kellene őket beültetni az űrsiklóba.”
Bepillanthattunk a kulisszák mögé, és megtudhattuk, hogy belülről miképpen néz ki egy új tudományos folyóirat indítása, egyesületi keretek között, és megismerhettük Balázs motivációit, illetve a kiadvány profilját is. Nagyon tanulságos volt az is, amit arról hallottunk, hogy egy profin működtetett folyóirat miben tud segíteni egy fiatal kutatónak.
“Fogjuk a kezüket e tekintetben. Az első útmutatótól kezdve a kommunikáció vonatkozásában, hogy mit, hogy érdemes csinálni. Nem azt mondom, hogy helyettük végezzük el a munkát, hanem segítjük őket ebben a folyamatban. (…) Kapnak egy mankót az egyik első lépéshez a pályájukon, és utána nagyon szépen tudnak előrehaladni.”
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen további célkitűzéseik vannak, s ezeket hogyan szeretnék elérni, milyen terveik vannak a nemzetköziesítés vagy a lektorálási tevékenység terén. A blokk zárásában pedig arról beszélgettünk, hogy miért éri meg ma egy PTE-s folyóirat szerkesztőjének lenni, mennyire megbecsült egy ilyen titulus, vagy éppen, hogy miért fontos, hogy egy kutató vállaljon lektori megbízásokat.
“Nagyon gyakran ingyen végezzük vagy kifejezetten alacsony térítés mellett, de hihetetlen nagy szerepe van a nemzetközi kapcsolatépítésben. (…) Egy 21. században dolgozó kutató már nem értelmezhető azon a fronton, hogy csak hazai kutató, meg kell tudni jelenni a nemzetközi színtéren. Sokszor az jelenti a tevékenység magját, hogy megismernek először szerzőként, utána lektorként, valamilyen bizottságnak a tagjaként, és ott be lehet mutatni, hogy mi az ember szakterülete, miben lehet rá számítani, és sokszor ezek teremtik meg a különböző nemzetközi díjázásoknak, elismeréseknek, feladatoknak a bázisát.”
Kutatásértékelés – jogász szemszögből
A publikációs eredmények értékelése a kutatói életpálya szerves elemét képezi, így ez alkalommal is feltettük a kérdést a vendégünknek, hogy egy ideális világban hogyan épülne fel a kutatók teljesítményének értékelése. Balázs a kutatások társadalmi hasznosulásának mérését, a tudományos eredmények valódi gyakorlatba ültethetőségének szempontját emelte ki.
“Úgy gondolom, hogy a 21. században őrületesen fontos lenne, hogy a hazai kutatások értékelése során is ki kelljen fejezni, hogy milyen hasznosulása lehet az egyes kutatásoknak, mert akkor tudom megmondani azt, hogy mi a gyakorlati haszna az én kutatásomnak, így tudom elmondani a társadalomnak, hogy mit csinálok.”
Végül vendégünk a jogi kutatások egy sajátos aspektusára is rátért: hogy egy jogász munkájának az is lehet a fokmérője, hogy mennyire tud bemenetele lenni a jogalkotási vagy jogszabály felülvizsgálati folyamatoknak.
“A pályámon az egyik legértékesebb dolognak azt tartom, hogy három-négy alkalommal – ugyan nem kimondottan, de – a kutatási eredményeim átültek úgy jogszabályokba, hogy utána a különböző előkészítő anyagokban meghivatkozták a munkámat vagy utaltak rá, hogy az abból a gondolatmenetből ered. Én úgy gondolom, hogy egy jogászt ennél nagyobb elismerés ritkán ér.”
Mi várható a folytatásban?
A sorozat következő részeiben is szeretnénk minél több tudományterület kutatóját megszólaltatni, ezért hamarosan újabb interjúkkal jelentkezünk a blogon. Ha nem szeretnének erről lemaradni, kövessék hamarosan megújuló kutatástámogató blogunkat és Facebook-oldalunkat is.
Amennyiben megírná véleményét az elhangzottakról vagy szívesen részt venne egy ilyen diskurzusban, esetleg megválaszolatlan kérdései vannak a témában, keressen minket nyugodtan az alábbi e-mail-címen: fekete.rita@lib.pte.hu
Kapcsolódó anyagok
A beszélgetésben a következő felvételeket említettük:
- Hohmann Balázs a Tudatosan a Környezetünkért Egyesületről
- PTE Tehetség Esték 9. – Áldás vagy átok – A mesterséges intelligenciáról
Novemberi konferenciánknak is vendége volt Balázs. Amennyiben valaki kíváncsi folyóirat-szerkesztői tevékenységére, ajánljuk az alábbi cikket.
Ha pedig könyvtárunk doktoranduszok számára nyújtott szolgáltatásairól tudna meg többet, javasoljuk, hogy tekintse meg a tavaszi, PhD-hallgatók számára tartott Publikációs Workshopunk anyagait.